MI A PÁLYA? (2018.10.15.)

MI A PÁLYA? – műszaki pályaválasztó fesztivál
 – Pécs:  október 17. szerda – Lauber Dezső Sportcsarnok
Pécs, Veress Endre utca 10.
Érdekelnek a műszaki dolgok?
ISMERD MEG!
Egy izgalmas élő show-t láthatsz Szujó Zoltán közreműködésével, melyben benne van mind a hat műszaki ágazat, amivel a fesztiválon megismerkedhetsz! A műsor közben akár már 15 perc alatt eldöntheted, hogy mi érdekel a leginkább!
Hol foglalkoznak ilyesmivel?
PRÓBÁLD KI!
Az “utcák” elején megtalálod azokat a cégeket, akik műszaki ágazatok kiemelkedő képviselői. Sőt izgalmas élmények is várnak náluk, hiszen egy csomó érdekes feladatot próbálhatsz ki a munka világából, kézzel fogható gyakorlatot szerezhetsz.
Mit kell hozzá megtanulni?
VÁLJ SZAKEMBERRÉ!
Az “utca” végén ott lesznek azok a közép- és felsőoktatási intézmények, ahol minden tudást és bizonyítványt megszerezhetsz. Képzett műszaki szakemberként a kedvedre való munkahelyen dolgozhatsz majd felnőtt korodban.
Válassz szakmát tudatosan!
Ismerd meg > Próbáld ki > Válj szakemberré
A rendezvényen történő részvétel diákok és a kísérőik számára is díjmentes, de minden esetben regisztrációhoz kötött, mert a fesztiválon 2,5 órás turnusokban fogadjuk a csoportokat (max. 400 fő). Így biztosítható, hogy mindent a kezedbe vehess és kipróbálhass a cégeknél, és az összes iskolától megszerezhesd a tudnivalókat!
A rendezvény keretén belül megrendezésre kerül a “Mi a pálya? szülői értekezlet”, melynek során az érintett szakemberek a szülőkben felmerülő pályaválasztással kapcsolatos kérdésekre adnak választ.
- forrás: http://miapalya.mee.hu/mi_ez_a_fesztival

Kerti kutak határidős engedélyeztetése (2018.10.08.)

Kerti kutak: mindjárt lejár a határidő
Az év végéig kell az engedély nélküli kerti kutakat legalizálni.
Ha valaki nem lép, azzal 300 ezres bírságot kockáztat.

December 31-ig kell kérni a fennmaradási engedélyt a 2018. január 1-je előtt engedély nélküli vízkivételt biztosító vízlétesítményekre, például a kerti kutakra.
Akik kérik és megkapják a fennmaradási engedélyt, nem kapnak büntetést.

A többiek viszont a bírságot kockáztatják, a büntetés maximuma 300 ezer forint lehet természetes személyek esetében.

A szabályok

Számos város és település hivatala készített tájékoztatót a kútügyben, többek között a dunaújvárosi önkormányzat. Ebből kiderül, hogy az engedély nélkül létrehozott fúrt és ásott kutakra egyaránt vonatkozik a szabály.

A fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelem előtt tervdokumentációt kell készíttetni erre jogosult szakemberrel. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. “Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!” – figyelmeztet a dunaújvárosi önkormányzat összefoglalója.

Az is kiderül belőle, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni az eljárásba, ha a kútból ivóvizet szeretne a tulajdonos, ha csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és nem gazdasági célból használják a kutat, akkor nem kell a szakhatóságot bevonni. A fennmaradási engedélyeztetési eljárás ingyenes 2018 végéig.

Elkaszálták az egyszerűsítést

A kerti kutak ügyéből komoly vita kerekedett a közelmúltban. A parlament még nyár elején fogadta el azt a jogszabályt, amely eltörölte volna kútfúrási bejelentési kötelezettséget. Áder János köztársasági elnök a módosítást az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.

Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat – állt az Ab-s határozatban.

Bándi Gyula ombudsmanhelyettes is megszólalt az ügyben. Szerinte az állam Alaptörvény rendelte kötelessége, hogy őrködjön a vízvagyon minőségén és megújuló képességén. Azt is írta Bándi Gyula: nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az állam nem lehet képes ezen alapfeladata ellátására, ha arról sincs tudomása, ki, hol, hogyan fúr kutat, és abból mennyi vizet vételez – indokolta az ombudsman.

Megjegyzés: A fennmaradási engedély igényléséről részletes tájékoztatót készített a Katasztrófavédelem, ezt itt érhető el, a dunaújvárosi önkormányzat részletes összefoglalója pedig itt olvasható.

A címlapfotó illusztráció – Forrás: MTI Fotó – Hoffmann Zsolt

Mikor térül meg a Biztos Kezdet Program? (2018.10.02.)

HÉTFA KUTATÁSOK
Mennyit ér, ha egy szegény gyerek többet tanul?
- A Hétfa új elemzése a magasabb végzettség megtérülését vizsgálja
SZERZŐ: 

Honnan tudhatjuk, hogy megtérül-e egy a gyerekekre fókuszáló szociális program? Különösen, ha hatása nem azonnal, hanem csak tíz-tizenöt év, vagy akár egy egész emberöltő távlatában mutatkozik meg? A Hétfa műhelytanulmánya egy olyan modellt dolgozott ki, mellyel a koragyermekkori fejlesztési, oktatási programok hosszú távú hasznait lehet becsülni.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva

A Biztos Kezdet Gyerekházak olyan településeken, településrészeken segítenek, ahonnan hiányoznak vagy rosszul működnek a kisgyerekek gondozásával, fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások – ahol jellemzően sok roma él, ahol sok a szegény gyerek. 2014-ben 1700 gyerek járt rendszeresen az országban működő 112 gyerekházba, összességében pedig közel 4000 kisgyereket és szüleiket sikerült hosszabb-rövidebb ideig bevonni a programba.

Rövid távon nagyobb a szókincs

A program rövid távú hatásairól sok minden kiderül a Hétfa Kutatóintézet hatásvizsgálatából. A gyerekházak több ezer kisgyerekhez és szülőhöz vitték el a hiányzó szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, bár a leghátrányosabb helyzetű családokat nem sikerült elérni. A házak ott működtek különösen jól, ahol teljesül a következő három feltétel:

  1. sikerült a helyi igényekhez és sajátosságokhoz alkalmazkodni,
  2. a ház vezetője a település(rész) közösségének megbecsült tagjává tudott válni,
  3. jól sikerült a ház településen belüli elhelyezkedését kiválasztani. (Ha a romák lakta részen van, akkor a nem romák nem mentek el, ha túlságosan a város központjában, akkor pedig a romák maradtak távol.)

Mivel a hatásvizsgálat a Gyerekházak indulása után 6 évvel készült, minden eredmény csak korai hatásnak tekinthető – például, hogy a foglalkozásokon rendszeresen résztvevő gyerekeknek nagyobb a szókincse és rugalmasabbak, jobban tudnak együtt játszani a társaikkal. A program legfontosabb célja azonban hosszú távú: a résztvevő gyerekek felnőttkori képzettségének javítása. Annak az esélyét kívánja növelni, hogy a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szerezzenek, mint a szüleik, vagy mint a programban részt nem vevő kortársaik. Így jobb élet várhat rájuk, megtörhetővé válik az alacsony iskolázottság és a mélyszegénység újratermelődése.

A magasabb végzettség hasznai

Herczeg Bálint műhelytanulmányában a Biztos Kezdet Program hosszú távú hasznait becsüli. A tanulmány a költség-haszon elemzés módszerével dolgozik: a program költségeit veti össze az egyes végzettséggel járó hasznokkal. Vagyis megbecsüli, mekkora a hozadéka annak, ha a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szereznek.

A TÁRKI 2006 és 2012 között zajló Életpálya felmérése szerint Magyarországon 70% annak a valószínűsége, hogy egy fiú leérettségizzen, a lányok esetében pedig még nagyobb, 83%. Ehhez képest jóval kisebb annak esélye, hogy valaki csak a szakképzettségig jusson, nem is beszélve arról, hogy valaki megrekedjen a nyolc általánosnál. A roma fiataloknál azonban éppen fordítva alakulnak az arányok. Míg az érettségi megszerzésének a legkisebb a valószínűsége, az általános iskolai végzettség a leggyakoribb. A nemi arányok is másként néznek ki a romák esetében: várhatóan a fiúk jutnak tovább az iskolarendszerben, s nem a lányok. Ennek fő oka valószínűleg, hogy a roma nők jellemzően hamarabb és többet szülnek.

A magasabb végzettség hasznai

Egészen más életpályát nyit meg, ha valaki érettségivel, vagy csak szakképzettséggel kezdi a felnőtt életét. A szakma biztos megélhetést ad a fiatalok kezébe, egyúttal ki is jelöli a vele befutható karrier végpontjait. Az érettségi ezzel szemben több esélyt ad az előre jutásra. Új utakat nyit meg – ablakot nyit a továbbtanulásra, a diploma pedig még messzebbre vezethet.

  • Minél iskolázottabb valaki, annál többet keres. A KSH 2014-es adatai szerint a diplomások átlagosan három és félszer keresnek többet, mint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők. Ha valaki még a nyolc általánost sem fejezi be ez a különbség még nagyobb, 4,2-szeres.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb a várható élettartama. Magasabb végzettséggel könnyebb jól fizető állást találni, ami jobb és egészségesebb életmódot enged meg. A számok is alátámasztják ezt: a diplomás férfiak 3 évvel élnek tovább, mint a középiskolai végzettségűek, és közel 12 évvel élik túl a csupán általános iskolát kijártakat. A nők esetében ezek a különbségek kisebbek: a felső- és középfokú végzettség között 1,2 év a különbség a várható élettartamban, az általános iskolai és a középiskolai között pedig 6 év. A kilencvenes években a romák születéskor várható élettartama 15 évvel volt rövidebb, mint a többségi társadalomé, de a különbség azóta csökkenhetett.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál tovább dolgozik – annál kisebb a munkanélküliség. A végzettséggel párhuzamosan nemcsak az átlagbér emelkedik, hanem a munkával töltött évek száma is. Emellett csökkennek a különböző egészségügyi, szociális és munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások.
  • A magasabb végzettségűeknek kisebb az esélye a börtönbe kerülésre. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy valaki általános iskolai végzettséggel börtönbe kerül, mint hogy akár szakképzettséggel, akár érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel. A 2015-ös börtönstatisztikák szerint a rabok kétharmada csak általános iskolát végzett.

Mennyi az annyi, avagy mikor térül meg a Biztos Kezdet Program?

A program megtérülése két dologtól függ. Egyrészt attól, hogy a gyerekkori segítség mennyire javítja a majdani továbbtanulási esélyeit.  Másrészt attól, hogy mit gondolunk mennyivel ér többet egy mai forint egy jó pár évvel későbbéinél – azaz mekkora évek, évtizedek múlva keletkező hozam mellett gondoljuk azt, hogy megérte egy mai befektetés.

A tanulmány szerint a program akkor térül meg leginkább, ha a hatását nem csak a legjobbak érzik. Nemcsak az a fontos, hogy minél többen jussanak el az érettségéiig, hanem az is, hogy többen szerezzenek szakképesítést az általános iskola után.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogyan alakulnak a program költségei és hozamai. A fentebb bemutatott tényezők alapján kiszámolható, várhatóan mennyivel nő valaki egész életre számított jövedelme, ha a program miatt 10 százalékkal nő annak a valószínűsége, hogy nem hagyja abba a tanulást az általános iskola után. Ezt összevetve a program egy résztvevőre jutó költségivel megkapjuk, hogy mekkora a megtérülési ráta – azaz hányszor több a hosszú távú hozam a beavatkozás költségénél.

Ha azt gondoljuk, hogy 100 forint mai kiadást évente egy forinttal több bevétel ellentételez, akkor a jelenbeli és jövőbeli forint átváltási arányát mutató diszkont ráta 1 %. Ebben az esetben egy roma nő várhatóan 970 ezer forinttal termel több jövedelmet a program miatt, így 1,47-szer több a hozam, mint a Gyerekház Program egy gyerekre eső 660 ezer forintos költsége.

Az fenti táblázatból jól látszik, hogy 1 százalékos diszkontráta esetében már minden vizsgált csoport körében megtérülnek a költségek, leginkább a nem roma férfiaknál (2,44-es megtérülési ráta). Azonban vannak olyan csoportok és diszkontráták, amelyek esetén a program már nem térül meg, roma férfiak esetében például 2 százalékos diszkontráta esetén már meghaladják a költségvetés egyenlegének javulását a program költségei (0,98-as arány). 3 százalékos diszkontráta esetében pedig csak a nem roma férfiak esetén térül meg a program.

Láthatóvá vált értékek

A Biztos Kezdet Program a résztvevő gyerekek egész életére akar hatni – nagy kihívás egy ennek hosszú távú gazdasági  hatásait megbecsülni. Legalább olyan nagy feladat, mint forintra váltani, hogy mennyit ér egy közpark a város szívében.

Herczeg Bálint Az érettségi megszerzésének költség-haszon elemzése című tanulmányában bemutatott közgazdasági modell a koragyermekkori fejlesztések, oktatási programok hosszú távú hasznait becsüli és veti össze a gyermek illetve fiatalkorban felmerülő költségekkel. A Hétfa tudományos főmunkatársának elemzése arra épít, hogy a program hatásaként megváltozik annak valószínűsége, hogy milyen végzettséget szereznek a résztvevő gyerekek – hogy nő a magasabb végzettség esélye. A modell működését a Biztos Kezdet Gyerekház Program megtérülésével illusztrálja.

Azonban ha megvan a módszer, amivel becsülni tudjuk a hosszú távú pozitív hatásokat, láthatóvá válik, hogy sok esetben gazdaságilag is megtérülnek a szegény gyerekek lehetőségeit javító fejlesztő programok. Így egy hatásvizsgálati modell egyszerre ad érveket, miért éri meg többet költeni a szegénység visszaszorítására, illetve segít megmutatni, melyik módszerek lehetnek sikeresek ebben a hosszú távú munkában.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva

– forrás:
http://osszkep.hu/2018/04/mennyit-er-az-erettsegi-a-hetfa-uj-elemzese-a-magasabb-vegzettseg-megteruleset-vizsgalja/

Színész lennél, ha jelentkezel, támogathatnak! (2018.10.02.)

Jótékonysági felajánlást tett közzé Csányi Sándor Facebook-oldalán – olyan állami gondozásban nevelkedett, vagy mély szegénységben élő fiatalokat keres, akik tehetségesek, de az anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy fizetős színiiskolába járjanak, vagy magántanárral készüljenek a főiskolára, hogy felkarolja őket.

Az ok egyszerű: szeretne visszaadni valamit abból a sok jó dologból, amit az élettől kapott, de mivel a színházon kívül nem ért semmihez, így a színházon keresztül teszi ezt.

Csányi felhívására a mesekoalapitvany@gmail.com emailcímen lehet jelentkezni.

 

CSOVCSICS ERIKA: érvénytelenített főigazgatói pályázat (2018.10.01.)

„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany”

Publikálás dátuma

2018.10.01 10:00


Fotó: / Csortos Szabolcs
Nemcsak a bért keveslik a fiatalok, hanem a tanári pálya által biztosított szakmai szabadságot is – véli Csovcsics Erika, aki tíz évig irányította híres pécsi Gandhi Gimnáziumot.

– A PISA-felmérések szerint a magyar diákok mindennapi életben használható tudása az elmúlt két évtizedben folyamatosan romlott. Ezért sokan az oktatáspolitikát tartják felelősnek. Ugyanakkor van olyan vélemény is, hogy a PISA-felmérés csak valamiféle globális trükk, nem kell rá figyelni, mi jó úton járunk. Pedagógusként, volt iskolaigazgatóként hogyan látja ezt?
– A világ minden országának sok gondja van a saját közoktatásával, hiszen ahhoz, hogy tudjuk, mit tanítsunk az iskolában, azt kellene tudni, merre halad a világ, milyen jövő vár ránk. Ezt nagyon nehéz prognosztizálni. De az látszik, hogy 15-20 év múlva sok szakmára nem lesz szükség, mert mesterséges intelligenciával vezérelt gépek lépnek az ember helyébe. Valószínűleg nemcsak a nehéz fizikai munkát bízzuk gépekre, de például az autóvezetést vagy a kórházi műtéteket is. Ezért ma az a válasz tűnik a legelőrelátóbbnak, hogy arra kell felkészíteni a gyerekeket, amire biztosan szükségük lesz, vagyis arra: legyenek képesek értelmezni a világ jelenségeit, igazodjanak el a hozzájuk eljutó információk között, legyenek nyitottak a tudásra, legyenek kreatívak, ismerjék fel saját értékeiket, bírjanak helyes önismerettel, és tudjanak együtt dolgozni másokkal. A PISA tulajdonképpen ezeket a képességeket is méri, és ezeken a területeken valóban egyre gyengébben teljesítenek a magyar tanulók.

– Az oktatáspolitikusok is hangoztatják, hogy ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése fontos feladata az iskolának, de sok pedagógus szerint a Nemzeti Alaptanterv szembe megy ezzel a célkitűzéssel. Eddig az alaptantervek elsősorban a memorizált tudást erőltették és kérdezték vissza a gyerekektől.
– Nyilván úgy gondolták, hogy az évszámok, az életrajzok, a képletek könnyen megtaníthatók és bevasalhatók, ugyanakkor a kreativitás, az együttműködés megtanítása és mérése sokkal bonyolultabb. Ezek a képességek is fejleszthetők és objektíven mérhetők. A fő gond, hogy alaptanterv kidolgozói mintha nem bíznának a pedagógusokban, ezért nem adják meg a kellő szabadságot a munkához. Van sok pedagógus, aki nem elégszik meg azzal, hogy megtanítsa mondjuk a kémia, a fizika vagy a biológia törvényeit, hanem azt szeretné megértetni a gyerekekkel, hogy ezek a szabályok miképp függnek össze, és hogyan befolyásolják az ő életüket. Például, hogy a levegőben lévő káros anyag miből képződik az adott településen. Ha a gyerekek csoportokba szerveződve, önállóságot kapva megvizsgálják és elemzik ezt, akkor megértenek számos összefüggést, ám ha csak bemagolják a képleteket és szabályokat, akkor lehet, hogy megtanulnak egy-egy tantárgyat, de a tanultakat nem tudják jól hasznosítani, és a világot nem ismerik meg a maga mélységében.

– Ön angolt és magyart tanít. Vajon az olvasást hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel, akik versengve dicsekszenek könyvutálatukkal? – A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany. Ahogy a szüleiket és tanáraikat se. Az emberek a kortársakat olvassák. Nem feltétlenül szépirodalmat, hanem kortárs szövegeket. Nincs ebben semmi megbotránkoztató, Petőfi és a többi klasszikus is a kortársainak írt, őket akarták megszólítani. Mindamellett érthető elvárás, hogy a diákok ismerjenek meg valamennyit a múltunk költőinek és íróinak műveiből. De ennél lényegesebb, hogy legyen igényük az olvasásra, értsék meg, amit olvasnak, és maguk is legyenek képesek érthetően leírni tapasztalataikat, gondolataikat. Az elmúlt tanévben előfordult, hogy magyar órán a diákjaimmal a gyógy- és fűszernövényekkel foglalkoztunk. Bevittem nekik növényeket, néztük, préseltük, szagoltuk őket, beszéltünk róluk. A gyerekek feladata az volt, hogy a neten vagy könyvekben keressenek minél több információt ezekről a növényekről, válasszák szét a valós információt a valótlantól, majd írjanak egy-két oldalnyi herbárium- vagy receptkönyvet az olvasottak alapján. – Na jó, de mi köze ennek az irodalomhoz? – Olvastak hozzá szakirodalmat, és meg kellett fogalmazni egy dolgozatot. – A pedagógusok gyakran panaszkodnak arra, hogy túlterheltek, az efféle feladatok viszont tovább növelik a munkaterheiket. – Nem, mert ezek a feladatok a gyerekeket dolgoztatják. Aki szeret így tanítani, annak ez nem plusz teher. – A gyerekek túlterheltségéről is sokan értekeztek már. – A gyerekek túlterheltsége az oktatási struktúra elhibázottságából ered, abból, hogy egyik óra megy a másik után, fejükbe próbáljuk verni az anyagot, aztán visszakérdezzük, ahelyett, hogy felkeltenénk a kíváncsiságukat, és engednénk, hogy önállóan kutakodjanak. A gyerek kíváncsi, ha ezt okosan kihasználjuk, akkor a tanulást játékként éli meg, nem merül ki tőle, nem unja, nem fél a feleléstől. Mellesleg a szülők keresik azokat az iskolákat, ahol mernek mást is tanítani, nemcsak az alaptanterv által elvártakat. Egyre több gyereket magántanulóként tanítanak, taníttatnak. Ez is arról vall, hogy a szülők elégedetlenek az iskolákkal. Ők is érzékelik, hogy az iskola tanít ugyan, de nem készít fel az életre.

– Tény, hogy a jónak gondolt iskolákért komoly tandíjat is hajlandók fizetni. Csak sok pénzért lehet a gyerekeket felkészíteni az életre? – Ez nem feltétlenül pénz kérdése, és az se igaz, hogy csak a kiugró tudású gyerekeket oktató elitiskola képes az életre nevelni. Az is az életre készít fel, ha egy osztályba sokféle tudásszintű és magatartásmintájú gyerek jár. – A jó képességű, szorgalmas gyermekek szülei általában nem szeretik azokat az iskolákat, ahol sok a fegyelmezetlen, tanulni nem szerető diák. Onnan elviszik csemetéjüket, így a városok szegénynegyedeinek és a falvaknak az iskoláiban megtörténik egy spontán szegregáció. Ez ellen mit lehet tenni? – A szegregált iskolákat nem biztos, hogy fenn kell tartani. Részben ezek az iskolák okolhatók azért, hogy a cigánygyerekek egy jelentős része felnőve nem tud beilleszkedni a társadalomba. – Ha bezárjuk a cigánygyerekeket oktató falusi iskolát, akkor hová mennek onnan a diákok? – A közeli, nem szegregált iskolákba. De ehhez hosszan tartó egyeztetések kellenek az iskolafenntartóval, a településvezetőkkel, a szülőkkel, a gyerekekkel. Erre sok pénzt kell fordítani, a családok számára ingyenes iskolabuszok kellenek és olyan oktatási programok, amelyek okosan építenek a gyerekek különbözőségére. Az iskolába járó cigány tanulók is az iskola sokoldalúságát erősítik, az ő megismerésük is az életre készíti fel a tanulókat, ahogy a cigány gyerekeket is az életre készíti fel az, hogy már az iskolában találkoznak nem cigány kortársaikkal. Ha jó az oktatási program, akkor egymás elfogadása az iskolában elkezdődik, s a gyerekek megtanulnak összedolgozni. – Ön bezárná a szegregált iskolákat, ugyanakkor vezetője volt a pécsi Gandhi Gimnáziumnak, ahová szinte csak roma gyerekek járnak. – A Gandhi Gimnázium egy roma kisebbségi tartalomra építő nemzetiségi iskola. Akik oda jelentkeznek, tudatosan választanak, vállalják az iskola által hirdetett értékeket, programelemeket. Az iskola mindenki előtt nyitva áll – csakúgy, ahogy a német, horvát, szerb nemzetiségi iskolák is Magyarországon. Ám ide elvétve jelentkeznek nem roma származású gyerekek, ami összefügg az előítéletekkel és azzal, hogy a roma kulturális tartalmak presztízse alacsony. A választás lehetősége azonban valós, nem úgy, mint a szegregált iskolák esetében, ahová azok járnak, akiknek csak ez maradt. – Azt mondta, jó oktatási programok kellenek, ám ahhoz meg tehetséges pedagógusok. Csakhogy a pedagóguspálya nem túl vonzó. – A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban az országokban a leghatékonyabb az oktatás, ahol a pedagógusok ugyanannyit keresnek, mint a versenyszféra diplomásai. Ott nagy a harc azért, hogy valaki pedagógus lehessen, s aki a pályán van, annak komoly a tekintélye, nem lehet őt rángatni, lekezelni, a véleményét semmibe venni. Egyébként nálunk nemcsak a bért keveslik a fiatalok, hanem a pálya által biztosított szakmai szabadságot is. A felmérések azt bizonyítják, hogy ahol a pedagógusok nagyobb szabadságot kapnak, ott élnek is vele, és lényegesen jobb eredményt érnek el növendékeikkel.
Tíz év a Gandhiban

Csovcsics Erika 1964-ben született Várpalotán.
Tanári diplomája megszerzése után tanított Budapesten, Keszthelyen és Pécsen. Egyik létrehozója volt a roma gyerekek oktatását magára vállaló, 1994-ben elindított pécsi Gandhi Gimnáziumnak. Az alapítványi iskola első igazgatója férje, Bogdán János volt, akivel az asszony négy gyermeket nevelt. A férfi 1999-ben közúti balesetben meghalt, s akkortól Csovcsics vezette az iskolát tíz éven át. 2014-től három évig a pécsi Budai Városkapu Általános Iskola főigazgatója volt. Az integrált intézmény egyik erősen szegregálódó tagiskoláját, a Pécs-somogyit már az elhalás fenyegette. Csovcsics Erika és csapata módszertani változtatással és a szülőkkel sokat konzultálva új pályára állította az összevont osztályokkal működő iskolát, s míg korábban a városszerte lenézett intézmény az első osztályába öten-hatan jelentkeztek, ez év őszén 16 diákkal indult el az évfolyam. Csovcsics 2018 tavaszán megpályázta az iskola igazgatói posztját, s bár munkáját a pedagógusok egyöntetűen támogatták, a KLIK érvénytelenítette a pályázatot. A szociológus végzettséggel is bíró pedagógus ennek ellenére továbbra is a városszéli iskolában tanít.


Tél tábornok támadása – előtt… tervezz! (2018.09.19.)

Magyarok millióinak lesz drágább idén a fűtés: mutatjuk, mire kell készülni

Magyarországon 2017-ben soha nem látott áron lehetett tűzifához jutni. 2018-ban pedig ismét az látszik, hogy tovább folytatódik az évek óta tartó áremelkedés, ráadásul egyes becslések szerint idén nagyobb növekedés jöhet, mint ami a rekorddrágulást hozó 2016-2017-es szezonban volt tapasztalható. Már most, szeptember elején találtunk ugyanis olyan tűzifahirdetést, ami árulkodó a “várható” drágulást illetően, és az igazán komoly roham még előttünk van.

2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egységes, fűrészelt tűzifa átlagára soha nem látott mértékre ugrott Magyarországon. Tavaly ugyanis egy mázsa tűzifáért 3 360 forintot kellett kifizetni, ami több mint háromszáz forinttal több volt a 2016-ban tapasztalhatónál.

A drágulás mértékének jelentőségét jól jelzi, hogy ekkora árnövekedés hazánkban utoljára 2006-2007-ben volt tapasztalható, akkor szintén 310 forintos volt az emelkedés egyik évről a másikra. A rekord magas 2017-es árak azonban koránt sem jelentik azt, hogy a drágulás tetőzött volna tavaly Magyarországon, hiszen hazai szakértők szinte egybehangzóan mondják: idén is számítani kell a drágulásra, a kérdés csak az, hogy mekkorára, valamint, hogy lesz-e egyáltalán – időben – elég fa a téli hideg átvészelésére.

Kinél pattog a labda?

Ahhoz, hogy megértsük miként alakul a tűzifaár fontos leszögezni, hogy a kiskereskedelmi forgalomban meglévő árak jelentős mértékben (60-70  százaléban) a tűzifa termelők áraitól függenek, de az azon túl érvényesített költségekre, árrésre az erdőgazdasági társaságoknak nincs ráhatása – mondta el a Pénzcentrum megkeresésére az ország egyik legnagyobb fakitermelője, az Északerdő Zrt. Saját áraikat illetően a társaság éves szinten az előző szezon árainak 2-5 százalékos növekedésével számol. Ezzel szemben a Pilisi Parkerdő Zrt. arról tájékoztatta lapunkat, hogy ők a tűzifa árát nem tervezik változtatni idén.

Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy az árképzést illetően a labda a kiskereskedők asztalán pattog, az idei árak leginkább rajtuk állnak majd. A képet azonban valamelyest árnyalja, hogy bár a Pilisi Parkerdő Zrt. arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy 2018-ban is megfelelő termelési potenciállal rendelkezik, ahogy az előző szezonban, úgy 2018-ban is ki fogja tudni szolgálni minden vevőjét.

Ezzel szemben a lapunk által megszólaltatott Prémium Tűzifa Kereskedés arról számolt be, hogy tűzifa jellemzően hol van, hol pedig nincs. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár az erdőben ténylegesen van fa, a kereskedő információi szerint alig van ember, aki azt kitermelje. Mindez pedig azt jelenti számára, hogy az évnek ebben a szakában, amikor jócskán megnő a tűzifa iránti kereslet, nem minden esetben tud fát szerezni egy-egy erdészettől. Ergo a fogyasztókat sem tudja időben kiszolgálni. A fa kivágása mellett ráadásul problémás a szállítás is, hiszen sokszor fuvarozót is nagyon nehéz találni egy-egy feladatra.

“Érdemes egy próbát tenni, ha valaki magánemberként felhív egy erdőgazdaságot, hogy neki tűzifa kellene, akkor nem biztos, hogy fog is kapni” – mondta el lapunknak a kereskedő, aki most úgy látja, hogy  a tűzifa idén semmiképp sem lesz olcsóbb, ha drágul, akkor viszont a végfogyasztók nyugodtan számolhatnak akár 10-15 százalékos áremelkedéssel is.

Lesz-e hiány? 

Az egyes esetekben akadozó kitermelés, illetve szállítmányozás okán jogos – és sokat hangoztatott félelem – hogy télen bizony tűzifahiány is kialakulhat Magyarországon. Az Északerdő Zrt. egy esetleg hiány kialakulásával kapcsolatban elmondta, hogy kereslet rendkívül hullámzó, és az időjárás által lényegesen befolyásolt. Tartós hideg időjárás, szállítási nehézségek esetén alakulhat ki átmeneti hiány.

Hiányról a Pilisi Parkerdő Zrt. nem tett említést, mint azt korábban idéztük tőlük, a társaság úgy látja 2018-ban is ki fogja tudni szolgálni minden vevőjét.  A Pénzcentrumnak megszólaló fakereskedő ugyanakkor azt mondta el lapunknak, hogy tűzifából igazából mindig hiány van. Egy bizonyos értelemben legalábbis ő még nem találkozott olyannal, hogy minden flottul ment volna. A szakember ráadásul kiemelte, hogy a fával fűtők az ősz előrehaladtával egyre többen és egyre gyorsabban akarnak tüzelőanyaghoz jutni, ilyenkor pedig a kereslet annyira megugrik, hogy a készleten lévő tűzifát gyorsan elkapkodják, amit aztán nem könnyű rövid időn belül pótolni.

Igazából már most drágább

Bár az igazán keményvonalas tűzifa iránti roham még egy kicsit odébb van, egyes hirdetésekből már most azt látszik, hogy bár a szakértők által prognosztizált 15 százalék még nincs meg, de 9 százalékos drágulással már most simán lehet számolni.A Pénzcentrum ugyanis talált olyan apróhirdetést, amiben a hirdető 3 500 forintért kínálja a tölgy, míg 3 800-ért az akác mázsáját. E két tétel átlagára pedig 3 650 forint, ami kerekítve 9 százalékkal magasabb ár, mint a 2017-es KSH által számított átlag. Persze a Pénzcentrum számítási eredményei nem reprezentatív mintán alapulnak, de jól szemléltetik a drágulás eddig érezhető mértékét.


A késők nagy hátrányban vannak

A Pénzcentrumnak nyilatkozó mindkét erdészet felhívta a figyelmet arra, hogy a tűzifát érdemes jóval korábban beszerezni, akár több szezonnal is a felhasználás előtt, ugyanis a fa fűtőértéke leginkább annak nedvességtartalmától függ. Mindez pedig azt jelenti,

ha valaki egy-két évvel a felhasználás előtt szerzi be a tűzifát, és megfelelő módon szárítja, akár 20-30 százalékkal több hőt is nyerhet ugyanakkora mennyiség felhasználásával

– mondta el a Pilisi Parkerdő Zrt. A fűtési hatékonyság növelés érdekében az Északerőd Zrt. is a kitermelés idejétől számítva minimum 6-8 hónapos szellős helyen való tárolást ajánl. Rossz hír ugyanakkor, hogy az ősszel vásárolt fa, télre bizony már nem szárad ki, úgyhogy a fűtőérték nem lesz az igazi, ráadásul aki mázsában vásárol és nem köbméterben – frisse vágott fát -, az még a magas nedvességtartalom miatti nehezebb fáért – “rossz” fűtőértékkel – több pénzt is fizet.

Milliókat érint

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai alapján a hazai lakásállomány majd 22 százalékában egyedi helyiségfűtéssel fűtenek, ami a gyakorlatban a fafűtést jelenti. Ennek pedig elsődlegesen gazdasági okai vannak. Korábbi tesztünkben a fűtőanyagok közül a tűzifát, a vezetékes gázt és az áltanos villamos energiát választottuk ki és megnéztük, hogy ezek közül melyik állítja elő a legnagyobb hőenergiát a legkisebb áron.

A győztes akkor (2016-os adatok alapján) és ma is (rekord magas áron) a fa lett, azonban a földgáz árához viszonyítva összébb zárult az olló. Nem szabad ugyanakkor elfejteni, hogy a tűzifával való számolás nem egyszerű feladat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen fáról beszélünk, hiszen az összes fafajtának máshogy alakul a fűtőértéke. Ráadásul arra is fokozottan figyelni kell, hogy mekkora a nedvességtartalma a vásárlásra szánt tűzifának. Ezen felül a felhasználási metódus is igen körélményes, nagy kosszal jár. A gazdasági előnyökön túl sok helyen persze nem is érhető el vezetékes gázszolgáltatás, úgyhogy tömegeken csak a fafűtés marad, mint egyedüli alternatíva.

Eleged van a fűtésszámlából?

Az elektromos árammal történő fűtés drága. Mi történne azonban akkor, ha a nap erejével elő tudnál állítani annyi áramot, hogy megszüntesd vele a fűtésköltséged? Ez természetesen egy hosszú távú beruházás lenne. Ugyanakkor, ha úgy döntenél, hogy a beruházási költséget hitelből fedeznéd, akkor a Pénzcentrum Kalkulátora nagy segítségedre lehet, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót. Hiszen egy jó ajánlattal több tízezer forintot is megspórolhatsz a futamidő alatt.

Ha 1 000 000 forintot vennél föl 60 hónapos futamidőre azért, hogy beruházz egy napelemes rendszerre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a K&H Bank nyújtja, náluk 20 033 forintos törlesztőt ígér a 8,81%-os THM; de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében 20 252 forintos törlesztővel számolhatunk havonta. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB Bank, a Budapest Bank, a Cofidis, az ERSTE Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Ezekre figyelj tűzifa vásárláskor:

  • érdemes mindig köbméterben vásárolnod a fát, hiszen ha súlyra vennéd, akkor a nedvesség tartalommal könnyen befolyásolhatják a mennyiséget,
  • ha köbméterben vásárolsz képben kell lenned, hogy erdészeti vagy hagyományos köbméterben számolták-e a tűzifát, hiszen komoly eltérések lehetnek a két számítás között,
  • jól válaszd ki, hogy milyen fafajtákból vásárolsz tüzelni valót, ugyanis egy jól kialakított mix kedvező áron tudja biztosítani a hőellátást hideg időben. Az akác például nyers, azaz nedvesebb állapotában is tűrhetően ég, míg a tölgyet magas fűtőértékű faj révén az egyik legjobban használható tűzifának tartják, de adott esetben például az éger is jó választás lehet, hiszen nagyon kevés a füstje és légszáraz állapotban jól tartja a parazsat.
Nem éri meg feketézni

Bár Magyarországon óriási piaca van az illegálisan kitermelt fának, a fakitermeléssel foglalkozó szakemberek egyöntetűen azt javasolják a vásárlóknak, hogy kerüljék a feketézést. Hiába olcsóbb ugyanis az ilyen forrásból származó fa, amellett hogy a természetet, – a be nem fizetett ÁFA miatt – az államot is károsítja, nem beszélve arról, hogy sok esetben a vásárlók is ráfáznak egy-egy ilyen üzletre a nagy számban előforduló csalások és a reklamációs lehetőségek hiánya miatt.
- forrás:
https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/magyarok-millioinak-lesz-dragabb-iden-a-futes-mutatjuk-mire-kell-keszulni.1070254.html


Tüzelőanyagot biztosító téli rezsicsökkentés (2018.09.17.)

Még egy hónapig igényelhetik a téli rezsicsökkentést a fával és szénnel fűtők

2018. szeptember 16. vasárnap 11:03

Még egy hónapig igényelhetik a téli rezsicsökkentést a fával és szénnel fűtők

A fával és szénnel fűtők még egy hónapig, október 15-ig igényelhetik a 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot biztosító téli rezsicsökkentést a kiépített gáz- vagy távhő hálózattal rendelkező települések önkormányzataitól – közölte a Belügyminisztérium vasárnap az MTI-vel. 

A tárca közleményében kifejtette, hogy mintegy 800 ezer olyan háztartás van az országban, ahol bár a településen van gáz- vagy távhőszolgáltatás, a házakban valamilyen oknál fogva mégis mással, például fával, szénnel fűtenek.

Kiemelték, az érintetteknek az igénybejelentő nyilatkozatban rögzíteniük kell a kért fűtőanyag fajtáját, amely utólag nem módosítható. A háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyagról az önkormányzatok gondoskodnak, és azt a téli fűtési szezonban vehetik majd át az igénylők – tették hozzá.

A minisztérium emlékeztetett, csak az kaphat támogatást, aki eddig még nem vette igénybe a téli rezsicsökkentést, és erről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz. A Belügyminisztérium minta bejelentő lapokat juttatott el az önkormányzatokhoz az igénylések megkönnyítésére.

A kizárólag elektromos fűtéssel rendelkező háztartások nem kérhetnek támogatást, az igénylők jogosultságát pedig a katasztrófavédelem is ellenőrizheti.

A kormány korábbi döntésének megfelelően azok a családok is megkapják a téli rezsicsökkentést, akik olyan településen élnek, ahol nincs kiépített gáz- vagy távhőszolgáltatás.

Az érintett 284 településsel a Belügyminisztérium már korábban megállapodást kötött és a támogatást is átutalta. Ezeken a településeken az önkormányzatok szeptember 30-ig gondoskodnak arról, hogy a családok készpénz formájában megkapják a téli rezsicsökkentést.

Ebbe a kategóriába mintegy 29 ezer háztartás tartozik, a támogatásra 346 millió forintot biztosított a kormány.

MTI

PÉCSI TOBORZÓ (2018.09.14.)

Folytatják a határvadászok toborzását Pécsett is

Folytatják a határvadászok toborzását Pécsett is
Továbbra is várják a rendőri hivatás iránt érdeklődőket Baranyában.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság toborzócsoportja 2018. szeptember 10-én Pécsett, a Rendőrségi Információs Pontban, szeptember 11-én Pécsett, a Budai Vámnál található hipermarketben, szeptember 13-án pedig Mohácson, a Pécsi úton található hipermarketben várta a határvadász-képzés iránt érdeklődőket.

A résztvevők a jelentkezésről, a felvételi eljárásról és a képzésről kaptak részletes tájékoztatást a toborzóktól.

A toborzás 2018. szeptember 17-én 9 órától Pécsett, a Rendőrségi Információs Pontban, szeptember 19-én 15 órától pedig Pécsett, a Széchenyi téren megrendezésre kerülő Pécsi Napokon folytatódik.

A határvadász-képzéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kaphatnak a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon lévő toborzó irodában.

Forrás: BMRFK

 

Baranya: az Év Embere (2018.09.10.)

Ablakot nyitottak a világra
Szerző: Sombor judit
Nem lehet a cigány kultúra része, hogy a roma nő csak arra való, hogy kiszolgálja a férjet és gyereket szüljön. Mert ha a nő nincs rendben, akkor a család sem lesz rendben – állítja Várnai Anna, az első vidéki cigány étterem megálmodója.
A pécsi Kóstoldába ma már miniszterek, nagykövetek is járnak, és Annát tavaly az Év Emberének választották Baranyában.

-

Pontban kilenckor gördülünk be a pécsi Meszesre, de már csak a főzés végét csípjük el. A szomorúszürke panelépület alsó szintjén lévő kicsi vendéglő konyhájában hatalmas fazékban párolog az aranyló zöldségleves, egy óriási lábosban pedig főtt tészta gőzölög. A bolognai spagettihez már kész a ragu is, a sűrű, paradicsomos-húsos massza fölött bazsalikom és oregánó illata terjeng. Az oldalsó pultnál az ifjabbik Margit sajtot reszel, a normál háztartásokban szokásos kézi reszelővel. Türelemjáték ez, a keze mellett tornyosuló sajtkupac méretéből ítélve legalább fél kilót lereszelhetett már, és egy jókora darab még hátravan.

Egy csipetnyi empátia

A széles ablakpárkányon cserepes fűszerkert virít, a falon bekeretezve az étterem „receptje” olvasható: „Végy egy jó érett társadalmi problémát, hámozd le a héját, kockázd apróra, dobd bele a közösségi térbe, adj hozzá egy csipet empátiát, egy marék kitartást és sok-sok munkát – a végeredmény önmagáért beszél”.

Pici a konyha, aˆéle lakótelepi. A hatvan-nyolcvan literes edények csak a konyha közepére húzott gázzsámolyon férnek el, a tűzhelyen nem. Ahogy a nyár minden napján, ma is a Cserdiben élő gyerekeknek főztek. A romák lakta Cserdit a média egy része kezdte csodafaluként emlegetni, elsősorban karizmatikus polgármestere, Bogdán László miatt. A maguk termelte biozöldséget ők szállítják a főzéshez, és nem csak a maihoz, általában is ők látják el minőségi alapanyagokkal a Kóstoldát. A kérdésre, hogy a gyerekeknek való főzés barterben megy-e, a konyhában tüsténkedő asszonyok azt válaszolják: ők csak a fakanállal foglalkoznak, pénzügyekkel nem. Megtudom még, hogy hatan tartoznak a Kóstolda csapatához, heti váltásban dolgoznak, és bár „senki se végzett szakács, de mindenki istenáldotta tehetség”. Ezt a harmincöt éves Orsós Margit böki ki huncutul mosolyogva. Fehér köténye alatt a csíkos pamutruha szépen kirajzolja formás idomait. Szerinte „a roma nőknek a vérében van a főzés”, őt az anyja kilencévesen állította oda a tűzhely elé.

Az asszonynak otthon a helye

Fél tizenegy körül apró tégelyekbe merik ki a kötelező, ÁNTSZ-es ételmintát, éppen az utolsó pillanatban, mert már előállt a kocsi, amelyik Cserdibe viszi az ebédet. A két Margit gondosan letörli a pultokat, fényesre pucolja a kőpadlót, majd elvonulunk cigiszünetre. A klimatizált helyiségből kilépve arcul csap a kinti meleg, lekuporodunk a lépcsőre, ahová csenevész fa vet némi árnyékot.

– A roma férfiak úgy gondolják, hogy az asszonynak otthon van a helye, gyereket nevelni, mosni, főzni, takarítani. A Kóstolda előtt én is ebben a cipőben jártam, mert akkor még együtt voltam a gyerek apjával. Az Ancsát akkor ismertem meg, amikor erre sétáltam, és behívott az anyaklubba, mert a Kóstolda anyaklub és találkozóhely is, nekem meg van egy tizenöt éves lányom – szólal meg az ifjabbik Margit. –Sokat küszködtem, hogy munkába járhassak és azért mentünk szét, mert a roma férfiak nem szeretik, ha egy nő okos, ha pedig még dolgozni is beáll, akkor nem olyan kiszolgáltatott, mer ellentmondani. A Kóstolda az első bejelentett munkahelyem és remélem az utolsó. Amióta itt vagyok, van miért felkelni reggel.

Az ifjabbik Margit akkor is bejön, amikor nem ő a soros – nem tudja megállni. Anna arra biztatja, hogy érettségizzen és legyen hivatalos papírral rendelkező szakács. A lánya hamarosan a pécsi Gandhi Gimnáziumba jár majd és az ifjabbik Margit abban bízik, hogy meg se áll az egyetemig.

– Ha nincs az Ancsa, nem jutottunk volna idáig. Mert amilyen életet én éltem… – harapja el a mondatot. – Kétéves koromban költöztünk be a cigánytelepről a Meszesre. Valamikor bányászok laktak itt, ma már csak romák, elterjedt a drog, a pia, hangoskodnak, verekednek. Én már nem fogok innen kikerülni, de nem is akarok, mert engem megbecsülnek. Látják, hogy elértem valamit az életben.

Húsos cigánylecsó Bostán

Szegedi Lászlóné, a másik Margit hatvanegy éves, férje rokkantnyugdíjas, három unokája van. Régen főzőasszonyként dolgozott egy étteremben, aztán hosszú évekre otthon maradt. Ebből rántotta ki a Kóstolda, és azt mondja: kellett a pénz is, de nem ez volt a fő ok.

– Idősebb korban az asszonyt már nem kötik le a gyerekek, és jó, ha elfoglalja magát valamivel. Kell a mindennapi tevékenység, hogy ne zárkózzak be a négy fal közé –mondja. – A férjemnek eleinte nem tetszett, hogy gyakran nem vagyok otthon még hétvégén se, de megszokta, muszáj volt neki. Jó érzés, hogy ismernek minket, ránk köszönnek az utcán, hívnak ide-oda, a múlt szombaton például húsos cigánylecsót főztünk Bostán, a falunapon. Néha nem is tud a csapat mindenhová elmenni, mert két helyen kéne lennünk egyszerre.

Minden az anyaklubban kezdődött, meséli. Sok cigányasszony eljárt oda, varrtak, hímeztek, és lassacskán elkezdtek beszélgetni arról, mit szeretnek. Mivel a főzést mindenki említette, „a főnökasszony” kitalálta, hogy legyen egy cigány lakásétterem, ahol bárki megkóstolhatja a roma specialitásokat.

Eldicsekszik azzal is, hogy náluk mindent frissen készítenek, nem úgy van, mint a nagy éttermekben, ahol a kétnapos babgulyást teszik a vendég elé. Saját kenyerüket sütik, a punyát – ennek Erzsi, Anna nővére a mestere. A rétest maguk nyújtják, „asztal körül futkosós” rétesnek mondják. A vendégek előre jelezhetik, mit szeretnének enni, bármit megfőznek, akár vegát is, ha ez az igény.

Eredetileg úgy számoltak, heti egy alkalommal fogadnak csoportot, de ennyi már nem elég. A Pécsi Orvostudományi Egyetemről először egy szűk körű, kíváncsi delegáció érkezett, azóta rendre idehozzák a külföldi vendégeiket. Megfordult itt Colleen Bell volt amerikai nagykövet is, a titkára előzetesen közölte, hogy negyven perce lesz – két és fél órát maradt. Visszajárnak az emberek, hetente több rendezvényük van, a maximális csoportlétszám tizenhat fő, többen nem férnek el. De remélik, előbb-utóbb lesz egy nagyobb éttermük is, és az talán folyamatosan nyitva tartó, „rendes” vendéglő lehet.

Színes gyöngyök

Délben újra a konyhában sürgölődik a két Margit, hozzájuk csatlakozik Erzsi, aki szintén főzőasszony. Róla azt lehet tudni, hogy a gyerekei szétszaladtak, ő vette szárnyai alá a négy unokát. Az asszonyok a másnapi főzést készítik elő, húst kockáznak, krumplit hámoznak, káposztát reszelnek. Végszóra befut Anna is, első kérdése az, megetettek-e minket? A nemleges válaszra azonnal intézkedik: „Jó, akkor összeütünk egy felturbózott rántottát!” Szolid smink, kevés ékszer, szépen manikűrözött körmök – külsejét tekintve simán beleolvadna egy elegáns budai kávézó törzsközönségébe. Csakhogy Anna nem szokott délutánonként egy kapucsínó mellett úrihölgyekkel traccsolni.

– A szüleim velem együtt nyolc gyereket neveltek fel. Mindketten analfabéták voltak, de igyekeztek úgy terelni minket, hogy elsajátítsuk a többségi társadalom normáit és aszerint éljünk – kezdi. – Én kereskedelmi szakközepet végeztem, mindig magyarok közt dolgoztam és korán elkezdtem önkénteskedni civil szervezetekben. Valami azonban hiányzott, nem hagyott nyugodni a kérdés: hol vannak a roma nők? Miért nem kapnak esélyeket ugyanúgy, mint a nem romák? A Színes Gyöngyök Egyesületet azért hoztam létre 2003-ban, hogy a roma asszonyok szerepvállalását erősítse. Önfelszabadító mozgalomnak szántam, hiszen a roma nők sokszor maguk se tudják, mit akarnak, mire képesek. Emellett persze sok, kézzelfogható dolgot csináltunk-csinálunk, ifjúsági és szabadidős programokat, különféle képzéseket és sorolhatnám még. Humanitárius tevékenységet is végzünk, a Kóstolda havi egyszer 150 adag meleg ételt főz, amit megehetnek itt vagy hazavihetik. Ezenkívül naponta osztunk élelmiszert a rászorulóknak, de ez ma elmarad, mert tegnap megrohant minket a tömeg, mindent kipucoltak.

Egyenes derék, emelt fő

Itt tartunk, amikor megcsörren Anna telefonja. Kiderül, hogy a pécsi Caritas rengeteg nemzetiszín szalagos kenyeret hozott a városi irodájukba, már úton van ide a szállítmány. Sajátos jelzőrendszer működhet a rászorulók közt, mert épp csak kipakolják a többrekesznyi cipót, megjelenik az első fecske. Hórihorgas, ápolt fiatalember áll az ajtóban, hatalmas szatyorral a kezében. Az orra alatt elmormolja, hogy ő nem cigány, nem is hajléktalan. Teli rakják a szatyrát, mellé jó szót kap, s amikor megrakodva távozik, Anna felvázolja a fiú történetét. Dani nagyon szerény, sose tolakszik, dolgozik is. Több hónapja jár hozzájuk, bármit kap, megosztja a társaival, öt-hat emberről gondoskodik. Valamennyien fiatalok, de betegesek, nagy szükségük van az élelmiszerre. Aztán visszakanyarodunk oda, ahol abbahagytuk:

– A mi közösségünkben kevés a sikertörténet, a Kóstolda közülük az egyik. Több mint tízévi szívós munka után vágtunk bele 2014-ben. Úgy gondoltuk, egy lakásétterem – ablak a világra. Én gyakran beszállok a felszolgálásba, és mindig beszélgetek a vendégekkel, a lányok is kezdik ezt eltanulni tőlem. Fehér asztal mellett könnyebb kimondani, mi fáj neki, mi fáj nekem, és a beszélgetés lebonthatja a sztereotípiákat, közelebb hozhat egymáshoz magyart és cigányt.

A munkatársak kiválasztásánál a főzni tudáson túl egyetlen szempont vezetett: érzik-e a felelősséget? Mert aki ide betér, továbbviszi, amit itt tapasztalt. Ma már látszik, hogy jó úton járunk. Úgy is mondhatnám, divatba jöttünk, és akik nálunk dolgoznak, azoknak megváltozott az élete. Egyenes derékkal, emelt fővel járnak, tudnak és mernek kiállni magukért, és terveik vannak.

2019-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik (2018.09.05.)

Mit kell tennie annak, aki 2019-ben tölti be a nyugdíjkorhatárát?

Jövőre, 2019-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, vagyis az 1955-ben született személyek igényelhetik majd az öregségi nyugdíjukat. Mellettük továbbra is beadhatják a kedvezményes nyugdíj iránti igényüket az annak feltételei teljesítő hölgyek.

Miután idén, 2018-ban a nyugdíjkorhatár 63 év 183 nap, életkoruk alapján csak az 1954. második félévében született személyek igényelhettek nyugdíjat, vagyis júliustól decemberig már nem lesz korhatár alapján történő nyugdíjigénylés. Ezért célszerűnek látom, ha már a 2019-ben érvényes feltételekről tájékoztatom minden kedves érintett Olvasómat. (Természetesen a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit teljesítő hölgyek egész évben igényelhetik a nyugdíjukat idén is, jövőre is.) Természetesen e tájékoztatóm már tükrözi a 2018. július 26-án hatályba lépett, valamint a 2019. január 1-jén hatályba lépő változásokat is.

Mit kell tennie a jövőre (2019-ben) 64 évre emelkedő nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki

a) keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

e) özvegy?

Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei az öregségi nyugdíj és a hasonló ellátások mellett ­– a 2019. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint?

Mit kell tennie a nyugdíjkorhatára betöltésével annak, aki dolgozik?

Ez természetesen a leggyakoribb eset, ezért külön összefoglaltam a követendő szabályokat.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki munkanélküliség esetére járó ellátásban (pl. álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesül?

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Jelenleg célszerűbb választásnak látszik a központi nyugdíjrendszerbe történő visszatérés, mert így a teljes TB nyugdíj megilleti a jogosultat. Ellenkező esetben a fenti szorzó alkalmazása miatt sokkal alacsonyabb lesz a TB ellátás összege, amelyet csak részben egészíthet ki az adott magánnyugdíjpénztártól igényelt pénztári járadék összege – vagyis jellemzően nem éri el a teljes TB nyugellátás összegét az ilyen módon két részletből összeálló nyugdíj. Ha a pénztár egyáltalán képes életjáradékot szolgáltatni (továbbra is csak a Horizont Magánnyugdíjpénztár rendelkezik járadékszolgáltatási engedéllyel).

További részletes tudnivalók a magánnyugdíjpénztári tagok részére írt összefoglalómban.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki tovább akar dolgozni és még nem kívánja igénybe venni a nyugellátást?
1) Nyugdíjrögzítés

Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása).

A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.

A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).

A fennálló biztosítási jogviszonyt természetesen nem kell megszüntetni  a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításához sem.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett – ha az számára kedvezőbb – választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani.

2) Nyugdíjnövelés

Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat (persze csak akkor, ha ezt megtehetjük: a közszféra legtöbb területén erre nincs lehetőség, csak előzetes kormányzati engedéllyel folytatható a korhatár betöltése után a közszolgálati munka).

Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.

Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

Részletek az erről írt összefoglalómban.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül?

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.

Eszerint:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás … összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá).

Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni. Legalább 365 nap ilyen módon szerzett szolgálati idő hiányában az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítására nincs lehetőség.

Miután a korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően a törvény erejénél fogva automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. Így ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát természetesen ebben az esetben sem kell megszüntetnie.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.

Hogyan kérhető a nyugdíj újraszámítása a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összege helyett, ha az érintett nem szerzett 365 nap plusz szolgálati időt az ellátás/járandóság melletti munka révén?

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy nem szerzett legalább 365 nap plusz szolgálati időt a fentiek szerint, de a nyugdíját mégis szeretné ismételten kiszámoltatni (vagyis abban reménykedik, hogy a frissen kisszámítandó nyugdíj összege magasabb lehet, mint az ellátása, illetve járandósága csökkentések nélküli összege), akkor erre is lehetősége nyílik.

A lényeg: mielőtt betöltené a nyugdíjkorhatárát, az ellátásban/járandóságban részesülő lemondhat a korhatár előtti ellátásáról, illetve a szolgálati járandóságáról, majd az ellátás/járandóság ilyen esetben törvényszerű megszűnését és a korhatára betöltését követően az általános szabályok szerint beadhatja  az öregségi nyugdíj iránti igényét.

Vagyis az öregségi nyugdíja friss kiszámítását igénylő érintett személynek legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napját megelőző nappal le kell mondania a korhatár előtti ellátásáról vagy a szolgálati járandóságáról, majd az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésével igényelnie kell az öregségi nyugdíját.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény következő rendelkezései biztosítják:

17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha …

d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti…

(3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

Az öregségi nyugdíj ilyen módon történő ismételt megállapítása során a nyugdíjtörvény (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, Tny.) nyugdíjmegállapításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis az ilyen igények elbírálásakor a nyugdíjmegállapító hatóságnak egyebek között a Tny. 18. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását is vizsgálniuk kell. Miután azonban 2018. július 26-ától a nyugdíjmegállapításnak már nem feltétele a nyugdíjigénylő biztosítási jogviszonyának megszüntetése, az igénylőnek az ezzel kapcsolatos kockázatot már nem kell vállalnia ezzel a megoldással.

A lemondást követően a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság ismételten már nem állapítható meg – akkor sem, ha az újonnan megállapított öregségi nyugdíj kisebb lenne a korábbi korhatár előtti ellátásnál vagy szolgálati járandóságnál.

Ilyen esetben néhány kockázati tényezővel azért számolni kell:

1) ha egyszer valaki lemondott a korhatár előtti ellátásról vagy a szolgálati járandóságról, akkor azt ismételten már nem lehet megállapítani akkor sem, ha a nyugdíjigényléssel bármi gond adódna,

2) az öregségi nyugdíj összege lehet alacsonyabb összegű is, mint a korhatár előtti ellátásé vagy a szolgálati járandóságé volt, de ezen ebben az esetben nem lehet utólag javítani,

3) a valorizációs szorzók csak az utóbbi években alakultak kedvezően (a minimálbér erőteljes növelése miatt emelkedő nemzetgazdasági átlagbérszint miatt), de ez a tendencia bármikor megfordulhat, így a friss nyugdíjmegállapítás kedvezőtlenebb eredményre vezethet.

2019-ben mindenesetre ismételten nagyon kedvezően alakulhatnak a valorizációs szorzók, így érdemes lehet az öregségi nyugdíj fentiek szerinti megállapítását kérnie a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeknek, ha vállalják az említett, nem túlzott mértékű kockázatokat. Persze célszerű a nyugdíjmegállapító hatóság ügyfélszolgálatán is előzetesen érdeklődniük!

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül?

Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben).

A 64 éves nyugdíjkorhatárukat jövőre betöltő személyeknek már nem áll fenn az a lehetőség, ami az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket megillette (ők az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhették, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább).

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. (Természetesen a rokkantsági ellátásban részesülő nem köteles beadni a nyugdíjigényét,hiszen sok esetben ennek nincsenek is meg a feltételei. Nyugdíjigénylés nélkül a rokkantsági ellátott továbbra is kapja a rokkantsági ellátását. A rehab ellátásban részesülőnek viszont be kell adnia a nyugdíjigényét, hiszen a rehab ellátás legfeljebb 3 évre szól.)

A nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapni).

Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy?

Két fontos esetet kell megvizsgálnunk:

1) az özvegy a házastárs/élettárs halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, de az megszűnt a főszabályként egy év elteltével, illetve

2) az özvegy már részesült “rendes” – az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő – özvegyi nyugdíjban, de az időközben megszűnt.

Az első esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult “rendes” özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

– árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

– legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően “rendes” özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike

– a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül (ez a rendelkezés ma már nem releváns az időmúlás következtében), VAGY

– a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Ez a “rendes” özvegyi nyugdíj is megszűnhet a következő esetekben:

a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot – ha az nem bejegyzett – létesíthet, az nem ok a “rendes” özvegyi nyugdíj megszűnésére!)

b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt “rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt “rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

A “rendes” öregségi nyugdíj megszűnése után újból feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – nevezzük ezt “megint rendes” öregségi nyugdíjnak. Ez a második eset, amit vizsgálnunk kell.

A “megint rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a “rendes” özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

– a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül (ez már nem releváns az időmúlás miatt),

– házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A részletes szabályokat az erre vonatkozó összefoglalómban találják meg.

Vagyis mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt?

Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie:

– a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni)

– az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ezt a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni).

Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját – viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz – korbetöltés jogcímén – mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt).

Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor igényelnie kell a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.

Ha az özvegy a házastárs/élettárs elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor

a) igényelnie kell a “rendes” özvegyi nyugdíját, az első esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén – vagyis a) részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt és b) a házastárs/élettárs halálától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, VAGY

b) igényelnie kell a “megint rendes” özvegyi nyugdíját, a második esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén – vagyis a) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után részesült “rendes” özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt (de nem egy új házasság kötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése miatt) és b) e “rendes” özvegyi nyugdíj megszűnése napjától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa/élettársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjkorhatár betöltésével megállapított öregségi nyugdíj esetén megváltoznak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei is.

Alapvetően két esetet kell megkülönböztetnünk:

a) versenyszférában folytatott keresőtevékenység

b) közszférában folytatott keresőtevékenység

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában folytatott keresőtevékenységnek semmilyen korlátozása nincs. (A nem korbetöltött öregségi nyugdíj, azaz a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka során viszont figyelni kell az éves összeghatárra, de csak abban az esetben, ha az érintett hölgy a munkát NEM a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban végzi.)

A nyugdíjuk mellett dolgozó azon nyugdíjasok keresetét, akik a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoznak, 2019. január 1-jétől SEMMILYEN járulék nem terheli, vagyis kizárólag a 15%-os szja-t kell megfizetniük. (Ezzel változatlan bruttó munkabér mellett 14%-kal nő a nettó munkabérük, hiszen nem kell befizetniük a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem).

A munkáltatójuk szintén nagyon jól jár, mert ők e nyugdíjas munkavállalóik keresete után teljes szociális hozzájárulási adó mentességben részesülnek.

Így az a nyugdíjas, aki a nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozik, gyakorlatiléag ugyanolyan kedvezményekben részesül, mint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő nyugdíjas tagja (akinek a díjazását szintén csak a 15%-os szja terheli).

A jövőre is hatályban maradó szabályok szerint a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett végzett keresőtevékenység esetén minden korábbi korlát megszűnik: nem kell többé figyelni arra, hogy

a) ne haladja meg a bruttó kereset a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez a korlát érvényes a nők kedvezményes nyugdíjára a korhatár betöltése előtt, illetve a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra), vagy

b) három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a mindenkori minimálbér, illetve megfelelő esetben a garantált bérminimum 150%-át (ez a korlát érvényes a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásra).

A nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyeknek az éves összeghatárra 2019. január 1-jétől csak akkor kell ügyelniük, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyukat nem a Munka Törvénykönyve szabályozza vagy nem közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaiként dolgoznak.

Az öregségi nyugdíj mellett a közszférában folytatott keresőtevékenység azonban továbbra is az öregségi nyugdíj szüneteltetésével jár.

A Tny. változatlanul hatályos rendelkezései alapján ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (Ha a nyugdíjas választott tisztséget betöltve áll közszolgálati jogviszonyban – pl. főállású foglalkoztatási jogviszonyban polgármester -, akkor NEM kell ezt a korlátozást alkalmazni, mert az csak a kinevezett közszolgákra vonatkozik.)

Remélem, ez az összefoglaló hasznos segítséget nyújt minden – 2019 folyamán nyugdíjra készülő – kedves Olvasóm számára.

(Az összefoglaló legutóbbi frissítése: 2018. szeptember 3.)