GIGACSEKK – csökkenthető a téli rezsi is (2018.11.20.)

Gigacsekket kapnak a magyar családok: mit kezdjenek a hatalmas rezsivel?

A fél országban havazik, kijelenthetjük, mostanra már tényleg megérkezett a tél. Az eddig csak langyosan pislákoló radiátorok teljes gőzre kapcsolnak, sötétebbek és egyre rövidebbek a nappalok, a természetes fényt fokozatosan felváltotta a mesterséges.
Így mostantól érdemes tényleg odafigyelni, mennyi energiát használunk és miképp tudnánk spórolni rajta.

Pár egyszerű trükkel radikálisan csökkenthetjük háztartásunk víz- és energiafogyasztását – az Independent cikke listázta a legegyszerűbb, s egyben leghatékonyabb módszereket.

1. Égőcsere

Az egyik legkézenfekvőbb tanács: kapcsold le a villanyt magad után. Ám mégsem olyan egyértelmű, a Pénzcentrum is írt már róla, hogy a különböző fényforrásokat, eltérően is kell használni. A hagyományos és a halogénlámpákat például csak akkor érdemes üzemeltetni, amikor feltétlenül szükségünk van rá, a kompakt fénycsöveket azonban 15 percnél rövidebb ideig nem éri meg használni, akkor inkább hagyd felkapcsolva a helyiségben. Amennyiben mindent tudni szeretnél az izzók takarékos használatáról, olvasd el az alábbi cikkünket:

2. Programozható termosztát

A termosztát lecserélése valamivel több pénzt igényel, mint egy izzó cseréje, azonban sokkal többet is takaríthatunk meg vele. Így ugyanis a napi rutinunknak megfelelően állíthatjuk be az otthoni hőmérsékletet, sőt, egy okos termosztáttal akár a telefonunkról vezérelhetjük az otthon fűtésrendszert. A beszerelés egyébként 1-1,5 év alatt térül meg egyébként.

3. Csinálj egy fokkal hidegebbet

Feltehetően az egyik legidegesítőbb tanács ebben a témakörben az, hogy tekerd lejjebb a fűtést – ám az egyik leghasznosabb tanács is, és ezzel spórolhatjuk a legtöbbet. Ha csak 1 fokkal csökkentjük a belső hőmérsékletet, ezzel akár a fűtésszámla 10 százalékát is meg tudod spórolni – idézi azIndependent cikke a brit Energy Saving Trust-ot, persze 18 fok alá azért ne tekerd.

4. Egy egész mosás kevesebb, mint két fél

De nem csak a fűtés felelős a magas rezsiért, hanem az összes háztartási berendezés, a mosogató-, a mosó- és szárítógép. Fontos, hogy télen is okosan és hatékonyan használd őket, hiszen ilyen mostoha időben például lehetetlen kint teregetni a szabadban. Egy teljes töltet például kevesebbe kerül, mint két fél.

5. Csatornák, kerti csapok

Készítsd fel az otthonodat is a télre: ellenőrizd például a csatornákat, nem tömte-e el őket az őszi hulladék. Bizonyosodj meg róla még a nagy fagyok beállta előtt, hogy el vannak zárva a kerti csapok, és hogy semmiféle külső javítanivaló nem maradt a házon.

6. Víztakarékos zuhanyfej

Erre kevesen gondolnak, de a melegvízzel is rengeteget lehet spórolni. Szerezz be egy víztakarékos zuhanyfejet, de az is jó megoldás lehet, ha közvetlenül a bojlerból vagy a gázmelegítőből érkező melegvízzel zuhanyzol.

7. Szigetelj!

Az újépítésű otthonok már nagyrészt energiatakarékosak, ám a régebbi lakások, házak kialakításakor még nem figyeltek erre ennyire, vagy romló állaga miatt szökik a meleg az ajtókon, ablakokon keresztül. Ma már te magad is szigetelheted a nyílászárókat egyszerű, barkácsboltban is beszerezhető eszközökkel.

8. Told el a bútorokat!

Sokan észre sem veszik, de a radiátor elé tolt bútorok miatt nem elég hatékony az otthonuk fűtése. A szekrénysort persze remélhetőleg senki sem teszi a radiátor elé, de akár az ebédlőasztal vagy egy kanapé, fotel is blokkolhatja a meleget.

9. Az üres szobát ne fűtsd!

Ha teheted, ne fűts olyan helyiségeket, amelyeket nem használsz: üresen álló vendégszobát, előszobát, mosókonyhát teljesen felesleges melegen tartani.

10. A 60 fokos melegvíz bővel elég

Ha otthonodban elektromos bojler szolgáltatja a melegvizet, akkor csökkentsd a víz hőmérsékletét legalább egy fokkal – de arra figyelj, hogy 60 fok felett maradjon a víz hőmérséklete, azalatt ugyanis nem pusztulnak el teljes mértékben a káros baktériumok a tartályban.

11. Stand By

Habár csekélységnek tűnhet. de évente akár 10 ezer forintot is megspórolhatsz, ha ténylegesen kikapcsolod, nem csak ’stand by’ funkcióban hagyod az elektronikai eszközeidet, amikor éppen nem használod őket


Járda sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz! (2018.11.20.)

Indul a razzia: csúnya bírságot kaphat idén télen, akinek családi háza van
Szinte egyik pillanatról a másikra köszöntött be a tél: egy hete még kiskabátban szaladgáltunk, tegnapra pedig az ország jelentős területére hó hullt. Ilyenkor minden családi ház tulajdonosnak gondoskodnia kell a havas, jeges járdák csúszásmentesítéséről a megfelelő eszközökkel. A Pénzcentrum éresülései szerint rosszul jár az, aki nem találja a tavalyi hólapátot, ugynais várhatóan 5-10 százalékot is emelkedhetnek a síkosságmentesítők.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Egy egész éles kanyarral tegnap a fél országra hó hullt, a 0 fok körüli hőmérsékletnek köszönhetően sok helyen havazott. Leginkább a nyugati megyék érintettek, de Budapest magasabban fekvő pontjai is kifehéredtek.

Az éjszaka második felétől délnyugat felől ismét egyre többfelé alakult ki eső, az Alpokalján és a hegyekben ismét havas eső, hó esett. A hőmérséklet kora reggel -2 és +3 fok között alakult, és az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint napközben is várható csapadék, mely a magasabbn fekvő vidékeken hó formájában érkezhet.
A lakás-, és családi ház tulajdonosoknak tehát érdemes felkészülniük: a havassá és jegessé vált járdák csúszásmentesítéséről ugyanis nekik kell gondoskodniuk. Íme, a legfontosabb tudnivalók.
Az önkormányzat feladta?
A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.
A hótakarításról, és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia!
Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a “nyakát szegi”, akkor kötelesek vagyunk az “okozott” kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.
A közös képviselő feladata?
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, és a járdák biztonságossá tétele.
A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban – a teljesség igénye nélkül – a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, és nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, és végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg.
Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket.
Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel “felzabálja” az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem.
A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Hová fussak?
Szerencsére az áruházak is felkészültek a hideg, havas időre, ha nincs meg a tavalyi hólapát, vagy kifogytál a csúszásmentesítő keverékből. De érdemes még időben bevásárolni, ugyanis a Pénzcentrum iparági értesülései szerint a szükséges eszözök várhatóan 5-10 százalékot emelkednek még az igazi zimankó beállta előtt.
A Bauhausban most 899 forintért vásárolhatunk lapátot, és a Praktiker üzleteiben is nagyjából ennyiért kapjuk meg a legolcsóbbat. Ám ha igazán jó minőségű, tartós terméket szeretnénk, kicsit mélyebben kell a pénztárcákba nyúlni, 3000-5000 forintot is fizetheünk értük. A környezetkímálő síkosságmentesítőből az 5 kg-os kiszerelés 1099 forintba kerül.

 

Őszi szünetre is igényelhető ingyenes étkezés (2018.10.28.)

Az őszi szünetben is igényelhetik a rászoruló gyermekek szülei az ingyenes étkeztetést

Az őszi szünetben is meleg ételhez juthatnak a hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei. Immár harmadik éve nem csak a nyári, hanem mind a négy iskolai szünetben igényelhetik a rászoruló gyermekek szülei az ingyenes étkeztetést.
A szünidei gyermekétkeztetést a települési önkormányzat jegyzőjénél írásban szükséges kérni.

A kormány számára kiemelten fontos, hogy az iskolai szünetekben is biztosítva legyen a nehéz helyzetű gyermekek számára a megfelelő étkezés, ezzel segítve elő a gyermekek megfelelő fejlődését. 2016 januárjától az önkormányzatoknak kötelező gondoskodniuk minden iskolai szünetben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről. Ennek köszönhetően országszerte 208 ezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részesülhet az iskolai szünetekben is napi egyszeri ingyenes étkezésben, amennyiben szülei igénylik azt. A szünidei gyermekétkeztetés költségeire a kormány idén 6,67 milliárd forintot különített el, amely közel háromszorosa a 2010 előtti támogatásnak. A szünidei gyermekétkeztetés igénybe vételének lehetőségéről a települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőt, továbbá a kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget biztosít a szülő számára.

Fontos, hogy egyetlen érintett gyermek se essen el az ingyenes szünidei étkezés lehetőségétől csak azért, mert a szülők nem kapnak erről információt időben, ezért az EMMI folyamatosan tájékoztató levelekkel segíti, valamint monitorozza a kötelező önkormányzati feladat ellátását.

(EMMI)

Vigyázz, kitől veszel tüzifát! (2018.10.25.)

Az adatok bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek és a logikus keresőmezők segítségével könnyen, gyorsan, célirányosan elérhetőek. A Nébih az információk közzététele során kiemelt figyelmet fordít a személyes adatok védelmére, indokolt esetben az adatok törlésére vagy módosítására is lehetőséget nyújt. Az internetes hirdetések ellenőrzése során rendszeresen bebizonyosodik, hogy az illegális faanyag-kereskedelmet folytató személyek álnévvel, illetve kitalált EUTR technikai azonosítóval adják fel hirdetéseiket.

Illusztráció FORRÁS: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR

A lakosság rendszeresen jelzi a hatóság felé, ha szabálytalan faanyag-kereskedelmi tevékenységet észlel.
Az eutr@nebih.gov.hu e-mail-címre érkező bejelentések többsége szerint az eladók nem az előre kifizetett összegnek megfelelő mennyiségű, fafajú tűzifát szállítják ki, továbbá a faanyag eredetét igazoló szállítójegyet és számlát sem adnak a vevőnek. Az ilyen esetek – amelyek megnehezítik vagy ellehetetlenítik az utólagos reklamációt – leggyakrabban a jogszerűtlen hirdetők esetében fordulnak elő, ezért a Nébih javasolja a tűzifavásárlóknak, hogy bizonytalan forrásból ne vegyenek tűzifát.
A vásárlás előtt célszerű tájékozódni az eladó személyéről és jogszerű működéséről.
Ehhez a Nébih mostantól a honlapján, nyilvánosan elérhető formában biztosítja a jogszerűtlen hirdetések adatbázisát, amelyben összegyűjtve megtalálhatóak a fiktív technikai azonosítók, valamint az ezekhez tartozó telefonszámok.

A Nébih felhívja a tűzifavásárlók figyelmét, hogy amennyiben a számukra érdekes hirdetésben található adatok szerepelnek a jogszerűtlen hirdetések listáján, fokozott körültekintéssel járjanak el, ha mégis a vásárlás mellett döntenek. Amennyiben a közzétett listán szereplő adatokkal kapcsolatban bármely személy vagy szervezet igazolni tudja faanyag-kereskedelmi tevékenységének jogszerűségét, az adatokat a hatóság eltávolítja vagy módosítja az EUTR honlapon.

forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20181025-komoly-segitseget-kapnak-tuzifa-vasarlo.html

2019-es kormányzati cél: legyen kevesebb közfoglalkoztatott! (2018.10.19.)

A közfoglalkoztatás is hozzájárult az álláskeresők számának csökkenéséhez

Az álláskeresők száma Magyarországon 2010-ben még meghaladta az 580 ezret, mára azonban a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek, többek között a közfoglalkoztatási program elindításának köszönhetően 251 ezerre csökkent, és a kormány arra törekszik, hogy számuk tovább mérséklődjön - mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a IV. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásár megnyitóján pénteken Budapesten.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A közfoglalkoztatás jövedelemhez juttatja a programban részt vevőket és családjaikat, hozzájárul egy-egy közösség előrejutásához, és fontos szerepe van abban is, hogy az emberek megtarthassák önbecsülésüket – fűzte hozzá az államtitkár.

Pogácsás Tibor kiemelte, a kormány azon dolgozik, hogy a közfoglalkoztatottak száma a piaci igényeknek megfelelően csökkenjen, hogy az ebben a formában dolgozók át tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra, hiszen ez bizonyítja a közfoglalkoztatás sikerességét.

Ugyanakkor a jelenlegi átalakuló munkaerőpiaci környezetben a munkaadók kihívásként élik meg a közfoglalkoztatottak számának folyamatos visszaesését. Az államtitkár szerint a munkáltatóknak megoldást jelenthet a foglalkoztatási szerkezet újragondolása, a szociális szövetkezeti forma kialakítása.

Pogácsás Tibor elmondta, az Orbán-kormány 2010-ben “egy olyan társadalom kiépítését tűzte ki célul, ahol az emberek a munkájukkal, tehetségükkel küzdenek magukért, a kisebb közösségekért és a nemzetért.”

A kiállító települések képviselői közül, Bögre Lajosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarján polgármestere elmondta, hogy húskészítményeket, savanyított zöldségeket és varrodai termékeket hoztak a rendezvényre. A településen jelenleg 70 ember dolgozik közfoglalkoztatottként, míg számuk egy évvel korábban még 140 volt.

A helyszínen kiadott közlemény szerint a közfoglalkoztatás eredményeit bemutató országos kiállítást 2013-ban rendezték meg először.  Az idei rendezvénysorozat pedig novemberben ér véget Csongrád megyében.     A Belügyminisztérium  adatai szerint 2018 első fél évében átlagosan 148 ezer ember vett részt a közfoglalkoztatásban. A legfrissebb, 2018. júniusi adatok szerint 142 900 volt a közfoglalkoztatottak száma.
A tárca arról is beszámolt, hogy 2018-ban a “Start-munkaprogram” kiadási előirányzata 225 milliárd forint, 2019-ben pedig a jövő évi költségvetés értelmében 180 milliárd forintot fordíthatnak a közfoglalkoztatásra.

A kétnapos rendezvényen 130 kiállító mutatja be a közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a települések megismerésére, az általuk készített helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

(MTI)

 

MI A PÁLYA? (2018.10.15.)

MI A PÁLYA? – műszaki pályaválasztó fesztivál
 – Pécs:  október 17. szerda – Lauber Dezső Sportcsarnok
Pécs, Veress Endre utca 10.
Érdekelnek a műszaki dolgok?
ISMERD MEG!
Egy izgalmas élő show-t láthatsz Szujó Zoltán közreműködésével, melyben benne van mind a hat műszaki ágazat, amivel a fesztiválon megismerkedhetsz! A műsor közben akár már 15 perc alatt eldöntheted, hogy mi érdekel a leginkább!
Hol foglalkoznak ilyesmivel?
PRÓBÁLD KI!
Az “utcák” elején megtalálod azokat a cégeket, akik műszaki ágazatok kiemelkedő képviselői. Sőt izgalmas élmények is várnak náluk, hiszen egy csomó érdekes feladatot próbálhatsz ki a munka világából, kézzel fogható gyakorlatot szerezhetsz.
Mit kell hozzá megtanulni?
VÁLJ SZAKEMBERRÉ!
Az “utca” végén ott lesznek azok a közép- és felsőoktatási intézmények, ahol minden tudást és bizonyítványt megszerezhetsz. Képzett műszaki szakemberként a kedvedre való munkahelyen dolgozhatsz majd felnőtt korodban.
Válassz szakmát tudatosan!
Ismerd meg > Próbáld ki > Válj szakemberré
A rendezvényen történő részvétel diákok és a kísérőik számára is díjmentes, de minden esetben regisztrációhoz kötött, mert a fesztiválon 2,5 órás turnusokban fogadjuk a csoportokat (max. 400 fő). Így biztosítható, hogy mindent a kezedbe vehess és kipróbálhass a cégeknél, és az összes iskolától megszerezhesd a tudnivalókat!
A rendezvény keretén belül megrendezésre kerül a “Mi a pálya? szülői értekezlet”, melynek során az érintett szakemberek a szülőkben felmerülő pályaválasztással kapcsolatos kérdésekre adnak választ.
- forrás: http://miapalya.mee.hu/mi_ez_a_fesztival

Kerti kutak határidős engedélyeztetése (2018.10.08.)

Kerti kutak: mindjárt lejár a határidő
Az év végéig kell az engedély nélküli kerti kutakat legalizálni.
Ha valaki nem lép, azzal 300 ezres bírságot kockáztat.

December 31-ig kell kérni a fennmaradási engedélyt a 2018. január 1-je előtt engedély nélküli vízkivételt biztosító vízlétesítményekre, például a kerti kutakra.
Akik kérik és megkapják a fennmaradási engedélyt, nem kapnak büntetést.

A többiek viszont a bírságot kockáztatják, a büntetés maximuma 300 ezer forint lehet természetes személyek esetében.

A szabályok

Számos város és település hivatala készített tájékoztatót a kútügyben, többek között a dunaújvárosi önkormányzat. Ebből kiderül, hogy az engedély nélkül létrehozott fúrt és ásott kutakra egyaránt vonatkozik a szabály.

A fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelem előtt tervdokumentációt kell készíttetni erre jogosult szakemberrel. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. “Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!” – figyelmeztet a dunaújvárosi önkormányzat összefoglalója.

Az is kiderül belőle, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni az eljárásba, ha a kútból ivóvizet szeretne a tulajdonos, ha csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és nem gazdasági célból használják a kutat, akkor nem kell a szakhatóságot bevonni. A fennmaradási engedélyeztetési eljárás ingyenes 2018 végéig.

Elkaszálták az egyszerűsítést

A kerti kutak ügyéből komoly vita kerekedett a közelmúltban. A parlament még nyár elején fogadta el azt a jogszabályt, amely eltörölte volna kútfúrási bejelentési kötelezettséget. Áder János köztársasági elnök a módosítást az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.

Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat – állt az Ab-s határozatban.

Bándi Gyula ombudsmanhelyettes is megszólalt az ügyben. Szerinte az állam Alaptörvény rendelte kötelessége, hogy őrködjön a vízvagyon minőségén és megújuló képességén. Azt is írta Bándi Gyula: nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az állam nem lehet képes ezen alapfeladata ellátására, ha arról sincs tudomása, ki, hol, hogyan fúr kutat, és abból mennyi vizet vételez – indokolta az ombudsman.

Megjegyzés: A fennmaradási engedély igényléséről részletes tájékoztatót készített a Katasztrófavédelem, ezt itt érhető el, a dunaújvárosi önkormányzat részletes összefoglalója pedig itt olvasható.

A címlapfotó illusztráció – Forrás: MTI Fotó – Hoffmann Zsolt

Mikor térül meg a Biztos Kezdet Program? (2018.10.02.)

HÉTFA KUTATÁSOK
Mennyit ér, ha egy szegény gyerek többet tanul?
- A Hétfa új elemzése a magasabb végzettség megtérülését vizsgálja
SZERZŐ: 

Honnan tudhatjuk, hogy megtérül-e egy a gyerekekre fókuszáló szociális program? Különösen, ha hatása nem azonnal, hanem csak tíz-tizenöt év, vagy akár egy egész emberöltő távlatában mutatkozik meg? A Hétfa műhelytanulmánya egy olyan modellt dolgozott ki, mellyel a koragyermekkori fejlesztési, oktatási programok hosszú távú hasznait lehet becsülni.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva

A Biztos Kezdet Gyerekházak olyan településeken, településrészeken segítenek, ahonnan hiányoznak vagy rosszul működnek a kisgyerekek gondozásával, fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások – ahol jellemzően sok roma él, ahol sok a szegény gyerek. 2014-ben 1700 gyerek járt rendszeresen az országban működő 112 gyerekházba, összességében pedig közel 4000 kisgyereket és szüleiket sikerült hosszabb-rövidebb ideig bevonni a programba.

Rövid távon nagyobb a szókincs

A program rövid távú hatásairól sok minden kiderül a Hétfa Kutatóintézet hatásvizsgálatából. A gyerekházak több ezer kisgyerekhez és szülőhöz vitték el a hiányzó szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, bár a leghátrányosabb helyzetű családokat nem sikerült elérni. A házak ott működtek különösen jól, ahol teljesül a következő három feltétel:

  1. sikerült a helyi igényekhez és sajátosságokhoz alkalmazkodni,
  2. a ház vezetője a település(rész) közösségének megbecsült tagjává tudott válni,
  3. jól sikerült a ház településen belüli elhelyezkedését kiválasztani. (Ha a romák lakta részen van, akkor a nem romák nem mentek el, ha túlságosan a város központjában, akkor pedig a romák maradtak távol.)

Mivel a hatásvizsgálat a Gyerekházak indulása után 6 évvel készült, minden eredmény csak korai hatásnak tekinthető – például, hogy a foglalkozásokon rendszeresen résztvevő gyerekeknek nagyobb a szókincse és rugalmasabbak, jobban tudnak együtt játszani a társaikkal. A program legfontosabb célja azonban hosszú távú: a résztvevő gyerekek felnőttkori képzettségének javítása. Annak az esélyét kívánja növelni, hogy a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szerezzenek, mint a szüleik, vagy mint a programban részt nem vevő kortársaik. Így jobb élet várhat rájuk, megtörhetővé válik az alacsony iskolázottság és a mélyszegénység újratermelődése.

A magasabb végzettség hasznai

Herczeg Bálint műhelytanulmányában a Biztos Kezdet Program hosszú távú hasznait becsüli. A tanulmány a költség-haszon elemzés módszerével dolgozik: a program költségeit veti össze az egyes végzettséggel járó hasznokkal. Vagyis megbecsüli, mekkora a hozadéka annak, ha a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szereznek.

A TÁRKI 2006 és 2012 között zajló Életpálya felmérése szerint Magyarországon 70% annak a valószínűsége, hogy egy fiú leérettségizzen, a lányok esetében pedig még nagyobb, 83%. Ehhez képest jóval kisebb annak esélye, hogy valaki csak a szakképzettségig jusson, nem is beszélve arról, hogy valaki megrekedjen a nyolc általánosnál. A roma fiataloknál azonban éppen fordítva alakulnak az arányok. Míg az érettségi megszerzésének a legkisebb a valószínűsége, az általános iskolai végzettség a leggyakoribb. A nemi arányok is másként néznek ki a romák esetében: várhatóan a fiúk jutnak tovább az iskolarendszerben, s nem a lányok. Ennek fő oka valószínűleg, hogy a roma nők jellemzően hamarabb és többet szülnek.

A magasabb végzettség hasznai

Egészen más életpályát nyit meg, ha valaki érettségivel, vagy csak szakképzettséggel kezdi a felnőtt életét. A szakma biztos megélhetést ad a fiatalok kezébe, egyúttal ki is jelöli a vele befutható karrier végpontjait. Az érettségi ezzel szemben több esélyt ad az előre jutásra. Új utakat nyit meg – ablakot nyit a továbbtanulásra, a diploma pedig még messzebbre vezethet.

  • Minél iskolázottabb valaki, annál többet keres. A KSH 2014-es adatai szerint a diplomások átlagosan három és félszer keresnek többet, mint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők. Ha valaki még a nyolc általánost sem fejezi be ez a különbség még nagyobb, 4,2-szeres.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb a várható élettartama. Magasabb végzettséggel könnyebb jól fizető állást találni, ami jobb és egészségesebb életmódot enged meg. A számok is alátámasztják ezt: a diplomás férfiak 3 évvel élnek tovább, mint a középiskolai végzettségűek, és közel 12 évvel élik túl a csupán általános iskolát kijártakat. A nők esetében ezek a különbségek kisebbek: a felső- és középfokú végzettség között 1,2 év a különbség a várható élettartamban, az általános iskolai és a középiskolai között pedig 6 év. A kilencvenes években a romák születéskor várható élettartama 15 évvel volt rövidebb, mint a többségi társadalomé, de a különbség azóta csökkenhetett.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál tovább dolgozik – annál kisebb a munkanélküliség. A végzettséggel párhuzamosan nemcsak az átlagbér emelkedik, hanem a munkával töltött évek száma is. Emellett csökkennek a különböző egészségügyi, szociális és munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások.
  • A magasabb végzettségűeknek kisebb az esélye a börtönbe kerülésre. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy valaki általános iskolai végzettséggel börtönbe kerül, mint hogy akár szakképzettséggel, akár érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel. A 2015-ös börtönstatisztikák szerint a rabok kétharmada csak általános iskolát végzett.

Mennyi az annyi, avagy mikor térül meg a Biztos Kezdet Program?

A program megtérülése két dologtól függ. Egyrészt attól, hogy a gyerekkori segítség mennyire javítja a majdani továbbtanulási esélyeit.  Másrészt attól, hogy mit gondolunk mennyivel ér többet egy mai forint egy jó pár évvel későbbéinél – azaz mekkora évek, évtizedek múlva keletkező hozam mellett gondoljuk azt, hogy megérte egy mai befektetés.

A tanulmány szerint a program akkor térül meg leginkább, ha a hatását nem csak a legjobbak érzik. Nemcsak az a fontos, hogy minél többen jussanak el az érettségéiig, hanem az is, hogy többen szerezzenek szakképesítést az általános iskola után.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogyan alakulnak a program költségei és hozamai. A fentebb bemutatott tényezők alapján kiszámolható, várhatóan mennyivel nő valaki egész életre számított jövedelme, ha a program miatt 10 százalékkal nő annak a valószínűsége, hogy nem hagyja abba a tanulást az általános iskola után. Ezt összevetve a program egy résztvevőre jutó költségivel megkapjuk, hogy mekkora a megtérülési ráta – azaz hányszor több a hosszú távú hozam a beavatkozás költségénél.

Ha azt gondoljuk, hogy 100 forint mai kiadást évente egy forinttal több bevétel ellentételez, akkor a jelenbeli és jövőbeli forint átváltási arányát mutató diszkont ráta 1 %. Ebben az esetben egy roma nő várhatóan 970 ezer forinttal termel több jövedelmet a program miatt, így 1,47-szer több a hozam, mint a Gyerekház Program egy gyerekre eső 660 ezer forintos költsége.

Az fenti táblázatból jól látszik, hogy 1 százalékos diszkontráta esetében már minden vizsgált csoport körében megtérülnek a költségek, leginkább a nem roma férfiaknál (2,44-es megtérülési ráta). Azonban vannak olyan csoportok és diszkontráták, amelyek esetén a program már nem térül meg, roma férfiak esetében például 2 százalékos diszkontráta esetén már meghaladják a költségvetés egyenlegének javulását a program költségei (0,98-as arány). 3 százalékos diszkontráta esetében pedig csak a nem roma férfiak esetén térül meg a program.

Láthatóvá vált értékek

A Biztos Kezdet Program a résztvevő gyerekek egész életére akar hatni – nagy kihívás egy ennek hosszú távú gazdasági  hatásait megbecsülni. Legalább olyan nagy feladat, mint forintra váltani, hogy mennyit ér egy közpark a város szívében.

Herczeg Bálint Az érettségi megszerzésének költség-haszon elemzése című tanulmányában bemutatott közgazdasági modell a koragyermekkori fejlesztések, oktatási programok hosszú távú hasznait becsüli és veti össze a gyermek illetve fiatalkorban felmerülő költségekkel. A Hétfa tudományos főmunkatársának elemzése arra épít, hogy a program hatásaként megváltozik annak valószínűsége, hogy milyen végzettséget szereznek a résztvevő gyerekek – hogy nő a magasabb végzettség esélye. A modell működését a Biztos Kezdet Gyerekház Program megtérülésével illusztrálja.

Azonban ha megvan a módszer, amivel becsülni tudjuk a hosszú távú pozitív hatásokat, láthatóvá válik, hogy sok esetben gazdaságilag is megtérülnek a szegény gyerekek lehetőségeit javító fejlesztő programok. Így egy hatásvizsgálati modell egyszerre ad érveket, miért éri meg többet költeni a szegénység visszaszorítására, illetve segít megmutatni, melyik módszerek lehetnek sikeresek ebben a hosszú távú munkában.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva

– forrás:
http://osszkep.hu/2018/04/mennyit-er-az-erettsegi-a-hetfa-uj-elemzese-a-magasabb-vegzettseg-megteruleset-vizsgalja/

Színész lennél, ha jelentkezel, támogathatnak! (2018.10.02.)

Jótékonysági felajánlást tett közzé Csányi Sándor Facebook-oldalán – olyan állami gondozásban nevelkedett, vagy mély szegénységben élő fiatalokat keres, akik tehetségesek, de az anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy fizetős színiiskolába járjanak, vagy magántanárral készüljenek a főiskolára, hogy felkarolja őket.

Az ok egyszerű: szeretne visszaadni valamit abból a sok jó dologból, amit az élettől kapott, de mivel a színházon kívül nem ért semmihez, így a színházon keresztül teszi ezt.

Csányi felhívására a mesekoalapitvany@gmail.com emailcímen lehet jelentkezni.

 

CSOVCSICS ERIKA: érvénytelenített főigazgatói pályázat (2018.10.01.)

„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany”

Publikálás dátuma

2018.10.01 10:00


Fotó: / Csortos Szabolcs
Nemcsak a bért keveslik a fiatalok, hanem a tanári pálya által biztosított szakmai szabadságot is – véli Csovcsics Erika, aki tíz évig irányította híres pécsi Gandhi Gimnáziumot.

– A PISA-felmérések szerint a magyar diákok mindennapi életben használható tudása az elmúlt két évtizedben folyamatosan romlott. Ezért sokan az oktatáspolitikát tartják felelősnek. Ugyanakkor van olyan vélemény is, hogy a PISA-felmérés csak valamiféle globális trükk, nem kell rá figyelni, mi jó úton járunk. Pedagógusként, volt iskolaigazgatóként hogyan látja ezt?
– A világ minden országának sok gondja van a saját közoktatásával, hiszen ahhoz, hogy tudjuk, mit tanítsunk az iskolában, azt kellene tudni, merre halad a világ, milyen jövő vár ránk. Ezt nagyon nehéz prognosztizálni. De az látszik, hogy 15-20 év múlva sok szakmára nem lesz szükség, mert mesterséges intelligenciával vezérelt gépek lépnek az ember helyébe. Valószínűleg nemcsak a nehéz fizikai munkát bízzuk gépekre, de például az autóvezetést vagy a kórházi műtéteket is. Ezért ma az a válasz tűnik a legelőrelátóbbnak, hogy arra kell felkészíteni a gyerekeket, amire biztosan szükségük lesz, vagyis arra: legyenek képesek értelmezni a világ jelenségeit, igazodjanak el a hozzájuk eljutó információk között, legyenek nyitottak a tudásra, legyenek kreatívak, ismerjék fel saját értékeiket, bírjanak helyes önismerettel, és tudjanak együtt dolgozni másokkal. A PISA tulajdonképpen ezeket a képességeket is méri, és ezeken a területeken valóban egyre gyengébben teljesítenek a magyar tanulók.

– Az oktatáspolitikusok is hangoztatják, hogy ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése fontos feladata az iskolának, de sok pedagógus szerint a Nemzeti Alaptanterv szembe megy ezzel a célkitűzéssel. Eddig az alaptantervek elsősorban a memorizált tudást erőltették és kérdezték vissza a gyerekektől.
– Nyilván úgy gondolták, hogy az évszámok, az életrajzok, a képletek könnyen megtaníthatók és bevasalhatók, ugyanakkor a kreativitás, az együttműködés megtanítása és mérése sokkal bonyolultabb. Ezek a képességek is fejleszthetők és objektíven mérhetők. A fő gond, hogy alaptanterv kidolgozói mintha nem bíznának a pedagógusokban, ezért nem adják meg a kellő szabadságot a munkához. Van sok pedagógus, aki nem elégszik meg azzal, hogy megtanítsa mondjuk a kémia, a fizika vagy a biológia törvényeit, hanem azt szeretné megértetni a gyerekekkel, hogy ezek a szabályok miképp függnek össze, és hogyan befolyásolják az ő életüket. Például, hogy a levegőben lévő káros anyag miből képződik az adott településen. Ha a gyerekek csoportokba szerveződve, önállóságot kapva megvizsgálják és elemzik ezt, akkor megértenek számos összefüggést, ám ha csak bemagolják a képleteket és szabályokat, akkor lehet, hogy megtanulnak egy-egy tantárgyat, de a tanultakat nem tudják jól hasznosítani, és a világot nem ismerik meg a maga mélységében.

– Ön angolt és magyart tanít. Vajon az olvasást hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel, akik versengve dicsekszenek könyvutálatukkal? – A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany. Ahogy a szüleiket és tanáraikat se. Az emberek a kortársakat olvassák. Nem feltétlenül szépirodalmat, hanem kortárs szövegeket. Nincs ebben semmi megbotránkoztató, Petőfi és a többi klasszikus is a kortársainak írt, őket akarták megszólítani. Mindamellett érthető elvárás, hogy a diákok ismerjenek meg valamennyit a múltunk költőinek és íróinak műveiből. De ennél lényegesebb, hogy legyen igényük az olvasásra, értsék meg, amit olvasnak, és maguk is legyenek képesek érthetően leírni tapasztalataikat, gondolataikat. Az elmúlt tanévben előfordult, hogy magyar órán a diákjaimmal a gyógy- és fűszernövényekkel foglalkoztunk. Bevittem nekik növényeket, néztük, préseltük, szagoltuk őket, beszéltünk róluk. A gyerekek feladata az volt, hogy a neten vagy könyvekben keressenek minél több információt ezekről a növényekről, válasszák szét a valós információt a valótlantól, majd írjanak egy-két oldalnyi herbárium- vagy receptkönyvet az olvasottak alapján. – Na jó, de mi köze ennek az irodalomhoz? – Olvastak hozzá szakirodalmat, és meg kellett fogalmazni egy dolgozatot. – A pedagógusok gyakran panaszkodnak arra, hogy túlterheltek, az efféle feladatok viszont tovább növelik a munkaterheiket. – Nem, mert ezek a feladatok a gyerekeket dolgoztatják. Aki szeret így tanítani, annak ez nem plusz teher. – A gyerekek túlterheltségéről is sokan értekeztek már. – A gyerekek túlterheltsége az oktatási struktúra elhibázottságából ered, abból, hogy egyik óra megy a másik után, fejükbe próbáljuk verni az anyagot, aztán visszakérdezzük, ahelyett, hogy felkeltenénk a kíváncsiságukat, és engednénk, hogy önállóan kutakodjanak. A gyerek kíváncsi, ha ezt okosan kihasználjuk, akkor a tanulást játékként éli meg, nem merül ki tőle, nem unja, nem fél a feleléstől. Mellesleg a szülők keresik azokat az iskolákat, ahol mernek mást is tanítani, nemcsak az alaptanterv által elvártakat. Egyre több gyereket magántanulóként tanítanak, taníttatnak. Ez is arról vall, hogy a szülők elégedetlenek az iskolákkal. Ők is érzékelik, hogy az iskola tanít ugyan, de nem készít fel az életre.

– Tény, hogy a jónak gondolt iskolákért komoly tandíjat is hajlandók fizetni. Csak sok pénzért lehet a gyerekeket felkészíteni az életre? – Ez nem feltétlenül pénz kérdése, és az se igaz, hogy csak a kiugró tudású gyerekeket oktató elitiskola képes az életre nevelni. Az is az életre készít fel, ha egy osztályba sokféle tudásszintű és magatartásmintájú gyerek jár. – A jó képességű, szorgalmas gyermekek szülei általában nem szeretik azokat az iskolákat, ahol sok a fegyelmezetlen, tanulni nem szerető diák. Onnan elviszik csemetéjüket, így a városok szegénynegyedeinek és a falvaknak az iskoláiban megtörténik egy spontán szegregáció. Ez ellen mit lehet tenni? – A szegregált iskolákat nem biztos, hogy fenn kell tartani. Részben ezek az iskolák okolhatók azért, hogy a cigánygyerekek egy jelentős része felnőve nem tud beilleszkedni a társadalomba. – Ha bezárjuk a cigánygyerekeket oktató falusi iskolát, akkor hová mennek onnan a diákok? – A közeli, nem szegregált iskolákba. De ehhez hosszan tartó egyeztetések kellenek az iskolafenntartóval, a településvezetőkkel, a szülőkkel, a gyerekekkel. Erre sok pénzt kell fordítani, a családok számára ingyenes iskolabuszok kellenek és olyan oktatási programok, amelyek okosan építenek a gyerekek különbözőségére. Az iskolába járó cigány tanulók is az iskola sokoldalúságát erősítik, az ő megismerésük is az életre készíti fel a tanulókat, ahogy a cigány gyerekeket is az életre készíti fel az, hogy már az iskolában találkoznak nem cigány kortársaikkal. Ha jó az oktatási program, akkor egymás elfogadása az iskolában elkezdődik, s a gyerekek megtanulnak összedolgozni. – Ön bezárná a szegregált iskolákat, ugyanakkor vezetője volt a pécsi Gandhi Gimnáziumnak, ahová szinte csak roma gyerekek járnak. – A Gandhi Gimnázium egy roma kisebbségi tartalomra építő nemzetiségi iskola. Akik oda jelentkeznek, tudatosan választanak, vállalják az iskola által hirdetett értékeket, programelemeket. Az iskola mindenki előtt nyitva áll – csakúgy, ahogy a német, horvát, szerb nemzetiségi iskolák is Magyarországon. Ám ide elvétve jelentkeznek nem roma származású gyerekek, ami összefügg az előítéletekkel és azzal, hogy a roma kulturális tartalmak presztízse alacsony. A választás lehetősége azonban valós, nem úgy, mint a szegregált iskolák esetében, ahová azok járnak, akiknek csak ez maradt. – Azt mondta, jó oktatási programok kellenek, ám ahhoz meg tehetséges pedagógusok. Csakhogy a pedagóguspálya nem túl vonzó. – A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban az országokban a leghatékonyabb az oktatás, ahol a pedagógusok ugyanannyit keresnek, mint a versenyszféra diplomásai. Ott nagy a harc azért, hogy valaki pedagógus lehessen, s aki a pályán van, annak komoly a tekintélye, nem lehet őt rángatni, lekezelni, a véleményét semmibe venni. Egyébként nálunk nemcsak a bért keveslik a fiatalok, hanem a pálya által biztosított szakmai szabadságot is. A felmérések azt bizonyítják, hogy ahol a pedagógusok nagyobb szabadságot kapnak, ott élnek is vele, és lényegesen jobb eredményt érnek el növendékeikkel.
Tíz év a Gandhiban

Csovcsics Erika 1964-ben született Várpalotán.
Tanári diplomája megszerzése után tanított Budapesten, Keszthelyen és Pécsen. Egyik létrehozója volt a roma gyerekek oktatását magára vállaló, 1994-ben elindított pécsi Gandhi Gimnáziumnak. Az alapítványi iskola első igazgatója férje, Bogdán János volt, akivel az asszony négy gyermeket nevelt. A férfi 1999-ben közúti balesetben meghalt, s akkortól Csovcsics vezette az iskolát tíz éven át. 2014-től három évig a pécsi Budai Városkapu Általános Iskola főigazgatója volt. Az integrált intézmény egyik erősen szegregálódó tagiskoláját, a Pécs-somogyit már az elhalás fenyegette. Csovcsics Erika és csapata módszertani változtatással és a szülőkkel sokat konzultálva új pályára állította az összevont osztályokkal működő iskolát, s míg korábban a városszerte lenézett intézmény az első osztályába öten-hatan jelentkeztek, ez év őszén 16 diákkal indult el az évfolyam. Csovcsics 2018 tavaszán megpályázta az iskola igazgatói posztját, s bár munkáját a pedagógusok egyöntetűen támogatták, a KLIK érvénytelenítette a pályázatot. A szociológus végzettséggel is bíró pedagógus ennek ellenére továbbra is a városszéli iskolában tanít.