ISMÉT LESZ TANODÁK ÉJSZAKÁJA – május 19. péntek

III. TANODÁK ÉJSZAKÁJA – 2017.május 19.

 Kedves Barátaink! Kedves Tanodások!

11894439_940556366010906_6268648625681475132_o

A Tanodák Éjszakája elnevezésű kezdeményezést 2014 őszén „álmodtuk” meg.
A többi „éjszakázó” intézményhez (színházak, múzeumok) hasonlóan, a népszerűsítés és figyelemfelkeltés céljából találtuk ki ezt az eseményt.

Egyik nagyon fontos célunk volt, hogy megismertessük a társadalommal a tanodamozgalom és intézményrendszer fogalmát és annak tevékenységét. Bár reklámra idén sem tudunk költeni, így legfontosabb célunk ebben az évben is az, hogy ez nap a Tanodák ünnepe legyen, elsősorban a gyerekek és a helyi közösségek számára.

Jelenleg nagyon sok régóta működő Tanoda a lét és a nem lét határán lebeg, vagy már be is zárt, „ledobva” ezzel sok-sok év munkáját. A kiszámíthatatlan a finanszírozási gondok, sajnos sok szakember lelkesedét felőrölték. Ennek ellenére, hisszük, hogy a TANODÁSOK közül sokan továbbra is fontosnak tartják azt, hogy tovább küzdjenek, és SOHA NE ADJÁK FEL a segítségre szoruló gyermekek miatt.
Ezen a napon szeretnénk, ha mindenhol ünnepelni tudnánk.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy minden csatlakozó Tanoda erről a napról igyekezzék minél több médiumot értesíteni, minél több közéleti szereplőt és érdeklődőt meghívni. Jöjjenek el hozzánk, nézzenek meg egy-egy Tanodát, ismerjék meg az ott folyó munkát közelebbről is. Találkozzanak és beszélgessen a szereplőkkel, gyerekkel, szülőkkel, akik haszonélvezői ennek a munkának illetve azokkal, pedagógusokkal, segítőkkel, akik nap, mint nap végzik ezt a szép hivatást

A kezdeményezés, bár nagyon civil és nagyon forráshiányos, úgy érezzük, hogy kellő számú tanoda csatlakozása esetén, erős mozgalomként képviselheti a tanodák érdekeit. A tavalyi évben,” amikor már közel egy tanéve működtünk tanodatámogatás nélkül” 20 tanoda csatlakozott a Tanodák Éjszakája” kezdeményezésünkhöz. Mi ezt akkor nagy sikerként könyveltünk el, mert örültünk, hogy a finanszírozási nehézségek mellett, még mindig ennyi kitartó Tanoda van, aki várja a gyerekeket. Fontos volt ez azért is, mert, a gyerekek és a Tanodákba ellátogató vendégek (tanárok, önkéntesek) számára is nagy öröm volt a közös tanodás ünnepség.

Várjuk tehát a jelentkezéseket kezdeményezésünkhöz. Hamarosan facebookon keresztül is lehet csatlakozni, pusztán azzal, hogy Ti Tanodások, feltöltitek az aznapi programotokat.
Nincs nyitvatartási minimum, mindenki a helyi igényekhez – ahogy a Tanodáknál lenni szokott – és lehetőségeihez alakíthatja a programját.

Baráti üdvözlettel:

 Ambrus László                                               Gyurka Zsolt
Elnökhelyettes                                                Elnök
                        Egyházi Szociálpedagógia Hálózat

tanodakejszakaja@gmail.com
www.facebook.com/tanodakejszakaja

PORTRÉ: AMBRUS LÁSZLÓ (2017.04.24.)

Szívesen segít a hátrányos helyzetű gyermekeknek a kitörésben

2017. április 23. 14:00 Rozsnyai Zsuzsanna (Dunántúli Napló), Fotó: L. P.

GILVÁNFA | Ambrus László a gilvánfai Nyitott Ház Tanoda és Közösségi Ház vezetője.
Nem erre a pályára készült, a sors keze játszott közre abban, hogy végül a szíve csücske lett a rászoruló gyermekek támogatása.

– Hogyan indult a pályája?
Csíkszeredáról érkeztem, Pécsre jártam egyetemre. Magyar szakos voltam, majd kommunikációt is tanultam. Eközben kerültem a Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégiumba, Mánfára. Itt kezdtem el hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozni, majd amikor bezárt a létesítmény, meghívtak Gilvánfára tanodavezetőnek.

– Azóta is itt tevékenykedik?
Igen, bár a kezdet nehéz volt. Nem volt semmilyen közösségi tér a faluban, még csak bolt sem, így hatalmas változást jelentett ez az itt élőknek. Azóta viszont a tanoda az a hely számukra, ahol találkozni tudnak egymással.

– Ez mit jelent, hogy telik egy nap a tanodában?
Délelőtt tizenegytől vagyunk nyitva. A tanítás végéig a felnőtteket várjuk, tudnak nálunk internetezni, állást keresni például, vagy ha problémájuk van, mindenben próbálunk segíteni nekik. Aztán három-négy körül, ha megjöttek a gyerekek, kezdődnek a különböző csoportfoglalkozások.

– Hogy kell ezt elképzelni?
Önkéntes alapon jönnek hozzánk a gyerekek. Egyéni megállapodást kötünk mindenkivel, hogy milyen foglalkozásokon vesz részt nálunk, de nem erőszakolunk rá senkire semmit. Próbálunk érdekes programokat kínálni nekik. Vannak sportfoglalkozásaink, zenélhetnek, de leülhetnek csak olvasni, vagy segítünk megírni a házi feladatukat is.

– Mi a kedvence a programok közül?
Nehéz egyet kiemelni, de például nagyon érdekesen alakult a múltkutató projektünk. Minden gyerek gyűjtött fényképeket a felmenőiről, azokból pedig egy kiállítást rendeztünk, ami még azóta is látható a templomban. Nagyon izgalmas volt, ahogy az idősebb családtagok felismerték a fényképeken látható személyeket, és történeteket kezdtek mesélni róluk. A zenebona csoportunk is egy jó példa egyébként, abból nőtte ki magát a táncos foglalkozásunk. Ők azóta fel is lépnek a hagyományos táncaikkal.

– Egyfajta kitörési lehetőség is a tanoda az itt élőknek?
Nem csak nekünk köszönhetik a sikereiket, de mióta működünk, nőtt a faluban az érettségizett és szakmát szerezett diákok száma. Van egy kilencedikes diákunk, aki Pécsett vegyésznek tanul. Öröm látni a csillapíthatatlan tudásszomját, a májusban esedékes tanodák éjszakáján mi is bemutatkozási lehetőséget biztosítunk majd neki és a kísérleteinek.

– Mik a jövőbeni tervek?
Szeretnénk mindaddig jelen lenni a falu életében, amíg szükség van az általunk nyújtott szolgáltatásokra. Sajnos ez sokszor akadályokba ütközik a pénzügyi nehézségek miatt, de próbálunk utat törni a tanodának és a faluban élő felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt.

Magyar szakon
- Ambrus László Csíkszeredán született 1973. október 16-án.
Ott járt általános és középiskolába is, majd 1992-ben Pécsett kezdte az egyetemet. Magyar szakra járt, majd kommunikációt is tanult.
2008-ig a Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégiumban dolgozott Mánfán, azután került a tanodába Gilvánfára.
Feleségével a mánfai kollégiumban találkoztak.
Pécsen élnek négy gyermekükkel, akik közül kettő kislány, és kettő kisfiú.
Minden nap ingázik lakóhelye és Gilvánfa között, de már nem okoz neki nehézséget a napi nyolcvan kilométernyi utazás.

 

 

Folytatódik a Hivatásos Gépjárművezetői program (2017.04.22.)


A
„Munkaerő-piaci változások segítése” program segítségével újabb 2500 fő szerezhet térítésmentesen hivatásos gépjárművezetői jogosítványt a szállítmányozási szektorban fellépő munkaerőigény kielégítése érdekében – közölte Cseresnyés Péter az MTI-vel.
A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár elmondta, a logisztikai ágazat rohamos fejlődésével a közúti áruszállítás versenyképességének javítása kulcsfontosságú tényező Magyarország számára, ezért a szektorban fellépő
szakemberhiány utánpótlását mielőbb biztosítani kell.

 “>
Továbbra is jelentős az érdeklődés mind az egyének, mind a munkaáltatók köréből a gépjárművezetői képzésekre. A közel 12 ezer vállalkozás által üzemeltetett 62 ezer eszköz megköveteli a folyamatos munkaerő-utánpótlást, évente 500-1000 új gépjárművezető munkába állása folyamatosan szükséges, a meglévő hiány pótlása mellett – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

2017. március végéig az OFA Nonprofit Kft. összesen 638 munkáltatóval kötött együttműködési megállapodást, a vállalatok között megjelenik az egy fős igénnyel jelentkező kisvállalat, illetve a több száz főt felvenni szándékozó nagyvállalat is, további 400 munkáltatóval a megállapodás megkötése folyamatban van – tájékozatott az államtitkár. A jelentkezők képzése a munkáltatói szándéknyilatkozatok vagy tanulmányi szerződések benyújtása és megkötése után indulhat, ezzel is elősegítve a támogatottak elhelyezkedését. Így a program hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, hiszen konkrét munkaerőigényekre alapozott képzések segítségével biztosítja a vállalatok növekedéséhez szükséges munkaerőt – tette hozzá az államtitkár.

A képzésre olyan magyar állampolgárságú természetes személyek jelentkezhetnek, akiknek a munkaerő-piaci státusza képzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatással mozdítható előre, és a pályázati felhívás szerint a programban való részvételhez előírt, valamint a program bevonásakor vizsgált alapvető jogosultsági szempontoknak megfelel. Az első képzések április 21-től megkezdődnek, ahol a programra már korábban jelentkezettek és az  alkalmassági vizsgálatokon megfelelően teljesítők tudnak bekapcsolódni.  Őket a program megvalósítója (OFA Nonprofit Kft.) szólítja meg elektronikus úton.  A program regisztrációs felülete az újonnan jelentkezők részére tervezetten júniusban nyílik meg újra. Az érdeklődők az ofa.hu honlapon jelentkezhetnek majd a képzésre.
Forrás: MTI
- See more at: http://ofa.hu/hu/news/folytatodik-a-hivatasos-gepjarmuvezetoi-program#sthash.ymPL60bf.dpuf

Muzsikáló Budapest – pályázat (2017.04.22.)

Budapesti éttermek pályázhatnak támogatásra cigány zenészek foglalkoztatásához

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára.

A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson – ismertette a kiírás részleteit Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott. Kiemelte, hogy a pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig.

Kerényi Imre felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta “értékpusztuláson” esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. Hozzátette: a pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: “nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát”. A zenész felidézte hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: “tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért amit és ahogyan csináltak”.

Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. “Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik” – fűzte hozzá. Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni.

“A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak” – fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készéggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait. “Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is” – emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni. (MTI)