Roma közösségi csoportok és mediátorok – országos példák (2016.11.28.)

Csodálatos sikerek: ezek a vidéki akciócsoportok rengeteget tesznek a helyi romákért
- szerző: Gera Márton
- publikálva: 2016. 11.25.

Van, ahol házakat újítottak fel, máshol a szemétszállítást oldották meg. A roma közösségi csoportok és mediátorok szerepe helyben óriási, bár állami támogatást nem kapnak.

Jászfényszaru egy 5600 fős település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a lakosság 15-20 százaléka roma származású. 2014-ben itt is elindult a roma közösségi akciócsoport Mezei Zsolt mediátor vezetésével, és a cél itt sem volt más, minthogy a helyi demokratikus folyamatokba bevonják a közösséget. Ma már egyértelmű: ez sikerült, noha Mezei azt mesélte, kezdetben az akciócsoporton belül is heves viták voltak, ám hamar elkezdődött egymás tisztelete, elfogadása és meghallgatása. Probléma pedig volt elég, gyakori volt a szülő-, diák- és tanáragresszió, jelentős volt a munkanélküliség, és ott volt az is, hogy sokak lakhatása sem volt megoldott.

De miről is van szó?
Még 2013-ban indult el több európai országban a ROMED2 nevű program, amelynek célja, hogy a romákat bekapcsolja a helyi döntéshozatali folyamatokba, és közben elkezdődjön a közösségek önszerveződése is. Jászfényszarun is ez történt. A program keretében ugyanis közösségi akciócsoportok (kacs) jöttek létre egyes településeken, és egy-egy mediátor segítségével megpróbálnak párbeszédet kialakítani, választ találni a helyi problémákra, és együttműködni az önkormányzatokkal. A tapasztalatok pedig azt mutatják, a dolog működik, méghozzá szép eredményekkel – legalábbis ez derült ki a (Partners Hungary Alapítvány által szervezett) A roma mediáció szerepe a helyi társadalmi párbeszéd kialakításábancímű konferencia csütörtöki beszélgetésén, ahol a mediátorok és a települések akciócsoportjainak tagjai számoltak be munkájukról.

false
Fotó: Forrás: Facebook, Partners Hungary Alapítvány

Most viszont menjünk vissza Jászfényszarura! Itt ugyanis a helyiek az akciócsoport vezetőjének, Raffael Lajosnak a segítségével megpróbáltak támogatókat keresni. Ehhez megoldási javaslatokat fogalmaztak meg, és végül sikerrel jártak, önkormányzatilag rögzítették a bérlakások építésének megkezdését, a város 6 milliót különített el a programra, pedig kezdetben még más problémák fogalmazódtak meg a városvezetés és az akciócsoport részéről. A jászfényszarui kacs legnagyobb problémája jelenleg az országos támogatás és a szélesebb mediátorhálózat hiánya, de, mint mondják, aktív állampolgárokká váltak, és továbbra is közösséget szeretnének építeni. (Tiszaszentmárton esetét ismeri? Itt is magukon segítettek a helyi romák! Szép történetük ittolvasható.)

A gyerekek arca jelenti a köszönetet
„Három napig jártam a házakat, és hívtam a helyieket a kacs-gyűlésre” – mesélte már az 1000 fős tolnai zsákfalu, Gyulaj mediátora, Ignácz Roland, aki sikerrel járt, mivel az első gyűlésre sokan eljöttek. Gyulaj lakosságának 90 százaléka roma, és hiába jelent meg néhány éve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a településen, a lakosok nem éreztek sok változást. „Gyulaj az ígéretek földje volt, több száz milliós támogatások jöttek, de mi abból nem láttunk semmit” – mondták a konferencián a helyiek. A helyi akciócsoport segítségével viszont 24 ház renoválása kezdődött meg, a romák elkezdtek újra bízni valakiben, Ignáczban. Fizetés nélkül, önkéntes munkában kezdték el felújítani a házakat, és létrejött a községben egy steril szoba is. „A gyerekek arca a mai napig a szemem előtt van, nekem ez jelentette a köszönetet” – mondta Orsós Géza, a gyulaji akciócsoport tagja.

Ahol nem jött össze: Pécs, István-akna

Van ugyanakkor negatív példa is: a közösségi akciócsoport munkáját nem koronázta siker Pécs egyik kevésbé fényes részén, István-aknán. Noha a ma leginkább egy bányatelepre hasonlító városrészen nagyon ígéretesen indult el a program, Deák Éva, a Partners Hungary Alapítvány igazgatója szerint hirtelen hatalmas bukás lett a vége. István-aknán amúgy rendezetlenek a tulajdonviszonyok, de az akciócsoport alighanem erre is szeretett volna megoldást kidolgozni, és volt is egy remek mediátor, akinek a vezetésével elkezdődtek a gyűlések. Már el is kezdték tervezni, hogy az EU-s forrásokból miként fog részesülni a városrész, ám „István-akna hirtelen lepottyant a város asztaláról, kimaradt a finanszírozásból” – mondta Deák Éva. Így István-aknán gyakorlatilag ellehetetlenült és megszűnt a program.

A nagyjából 6000 fős nyírségi Nagyecsedlakosságának 20 százaléka roma, a városban egy szegregált és egy egyházi iskola működik, a cigány fiatalok mindössze harmada tanul tovább, a helyi romák 10 százalékának van állása. Itt 10 fővel indult el az akciócsoport, és olyan problémákra próbáltak megoldást találni, mint az aszfaltos út, a szemét szállítása, illetve a patkányok és egyéb rágcsálók irtásának hiánya – erről Rostás Szabolcs, a nagyecsedi kacs tagja beszélt. Mára mindez megoldódott, Zámbó Bertalan mediátor szerint az önkormányzat támogatta őket, ugyanakkor a helyi roma elnökkel nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Most ott tartanak, hogy egyre többen kezdenek el beiratkozni esti iskolába, a családsegítő szolgálat támogatásával pedig 60 embernek szereztek tajkártyát; olyanoknak, akiknek korábban nem volt, és ezért nem kaptak orvosi ellátást.

Hol a kormányzati támogatás?
A 12 000 fős Nyírbátorban 4000 roma lakos van és két szegregátum. 2014-ben indult az itteni kacs, 15 fővel. Itt Lakatosné Danó Zsuzsanna mediátor szerint létrejött egy olyan csoport, amelyben azokról a problémákról kezdtek el beszélni, amelyekről eddig még soha. Az akciócsoport még külföldre is eljutott, tapasztalatcsere céljából. Nyírbátorban is kaptak polgármesteri segítséget, és megkezdődött a hulladék elszállítása a szegregátumon belül is, valamint elkezdtek dolgozni a kóbor kutyák számának csökkentése érdekében is.

Persze más eredmények is vannak: az elsődleges munkaerőpiacra egyre több romát vesznek fel Nyírbátorban, csökken a közmunkások száma, és elindult egy ösztöndíjrendszer is. Csak hát, mint arról Lakatosné és Farkas Edina kacs-tag beszámolt, hiányzik a kormányzati támogatás, de nagyon.
Hogy mi lesz ezeknek a programoknak és közösségi akciócsoportoknak a jövője hosszabb távon, az jó kérdés, de a példák elég egyértelműen mutatják: sikeresek tudnak lenni nagyon nehéz helyzetben lévő településeken, azaz borzasztó nagy szükség van rájuk. Ahogy ezeknek a csoportoknak is szükségük lenne a kormányzati támogatásra.

Forrás:
http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csodalatos-videki-sikerek-ezek-az-akciocsoportok-elmondhatatlanul-sokat-tesznek-a-roma-kozossegekert-101715

Romani Gastro szakácskönyv (2016.11.26.)

Újjászületett a cigány konyha, szeretjük
Kevés dolgot övez annyi félreértés és tévhit, mint a cigány konyhát.
Ahogy a cigányság sem egységes, úgy a gasztronómiájukat sem lehet egy mondattal leírni – sokkal nagyobb öröm, ha megpróbáljuk megismerni, befogadni receptjeiket. A Romani Gastro szakácskönyv ebben rengeteg segíthet.

Imádom a borítóját: mint egy Gauguin festmény a legjobb tahitii korszakból. Virágok éskét mosolygós nő, akin látszik, hogy értékelik az életet, a jó falatokat, amiket a világ kínál.
Budai Zsanett és Tonté Barbara blogját évek óta ismerjük, tudtuk, hogy készül a könyv, amely még gazdagabban, talán szélesebb körben is megmutatja, mi olyan fantasztikus bennük.

A magyar és a roma tradíció egyszerre jelenik meg, a hagyományok betonsűrűségű alapja mindenütt ott van, igaz, az egészet körbelengi a 21. század aktualitása. Nem történelmi receptek ezek, hanem nagyon is frissek– akad olyan ami olcsó, akad, ami diétába illeszthető, egyik-másik pedig ünnepi alkalmakra is remek lehet.

Ötven receptet találunk a Libri kiadónál most megjelent könyvben. A címek alattpiktogramokkal ábrázolják a szezonalitást vagy azt, hogy laktóz-, glutén vagy húsmentes-e az étel. Mindhez kapunk pár rövid személyes mondatot, majd jönnek a hozzávalók és a leírás is. Kövesdi Réka fotói meleg tónusúak: nincsen túlfotózva, mind valóságos, étvágyerjesztő.

Forrás: Zirig Árpád

A Romani Gastro lapjaiból süt a szenvedély – ez nem is baj, hisz hűvösen és unalmasan nem lehet összekapcsolni a kultúrákat. Karácsony előtt megvenni remek ötlet, biztos, hogy nem csak az ünnepek alatt veszi majd kézbe a megajándékozott. (Már ha nem tartjuk meg saját magunknak.)
Forrás:  http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20161124-romani-gastro-szakacskonyv.html

Hátrányos helyzetű gyerekeket segítő program indul (2016.11.23.)

Hátrányos helyzetű gyerekeknek és az őket nevelő családoknak gyerekesély program indul, amelynek célja, hogy megakadályozza a veszélyeztetettség kialakulását és a gyerek kiemelését a családból – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly az Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása elnevezésű projekt nyitókonferenciája előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, a programban 31 hátrányos helyzetű térségben építenek ki olyan szolgáltatásokat, amelyek valódi segítséget jelentenek.

Karácsonyi ünnepség Gilvánfán (archív, illusztráció)

Karácsonyi ünnepség Gilvánfán (archív, illusztráció)

Közölte, a mintegy 24 milliárdos programnak három eleme van. 15 milliárd forintra pályázhatnak a járási gyermekjóléti központok, amelyek pontosan tudják, hány hátrányos helyzetű gyerek él a térségben és nekik milyen szükségleteik vannak. Ezt kiegészíti egy 5,5 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési pályázat, amiből például játszótereket, közösségi házakat lehet létrehozni.

A tárca pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Központjával együttműködve biztosítja a program koordinációját, hogy mind a 31 járásban ugyanolyan módszertannal és megközelítéssel valósuljanak meg a programok – ismertette a részleteket Czibere Károly.

Az államtitkár kiemelte, a gyerekeknek biztosítani kell minden olyan szolgáltatást, amely testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésüket segíti, és hozzájárul ahhoz, hogy anyagi, jövedelmi okok miatt ne kelljen kiemelni gyereket a családból.

Ilyen szolgáltatás például a Biztos Kezdet Gyerekház, amely három év alatti gyerekeknek és szüleiknek nyújt segítséget, valamint a tanoda program, amely iskolaidő után szakemberek segítségével biztosít foglalkoztatást a gyerekeknek – mondta az államtitkár.

Czibere Károly hangsúlyozta a gyermekek körül dolgozó szociális szakemberek, pedagógusok, védőnők, orvosok szoros együttműködésének fontosságát és azt, hogy a családokat be kell vonni a programokba, érdekeltté kell tenni őket bennük.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, majdnem 800 településre terjed ki a program, amelynek nagy előnye, hogy öt évre szól. Korábban ennél jóval rövidebb időszakra lehetett csak tervezni – jegyezte meg.

Szólt arról, hogy jelenleg körülbelül száz olyan település van az országban, ahol nagyon kilátástalan a helyzet, de tapasztalataik szerint az önkormányzatok fejlődnek, és egyre jobban használják ki a lehetőségeket.

(MTI)

Pécsi továbbtanulási tájékoztató (2016.11.21.)

Pályaorientációs Nyílt Nap a HAUNI-ban

2016. november 26-án tartja immáron negyedik alkalommal a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) tagja, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Nyílt Napját, melynek célja, hogy a gépipari szakmák iránt felkeltse az érdeklődést, bemutassa azok szépségét, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a gépipari szakmák iránt óriási a kereslet, jól képzett szakemberekre a gépipari vállalkozásoknak hosszú távon is nagyon nagy szüksége van és lesz.   

„Ez a Te pályád!” mottójú rendezvény célcsoportja a pályaválasztás előtt lévő diákok és nem utolsó sorban a szüleik, idén különösképpen számítanak a gépészet iránt érdeklődő általános és középiskoláslányok részvételére. A leendő munkavállalók a gépipari szakmákkal biztos, jól fizetett álláshoz juthatnak, ezért a diákok műszaki orientáltsága esetén mindenképpen érdemes elgondolkodniuk a gépi és CNC forgácsoló, hegesztő, lakatos, villanyszerelő, szerszámkészítő, járműfényező és a gépgyártás technológiai technológus szakmák választásáról. A folyamatosan fejlődő világunkban új technológiai újdonságokkal ismerkedhetnek meg, modern technológiákkal, korszerű gépeken dolgozhatnak a gépipari szakemberek.
gilvanfa.hu elérhetősge okostelefonnal.
Fotó: illusztráció – az informatikai háttérről

A Nyílt Napon az érdeklődők kipróbálhatják a gyakorlatban is a forgácsolást, fém megmunkálást, fémhajlítást, saját készítésű, szebbnél-szebb esztergált gyertyatartót, acéllemezből hajlított fogkefetartót vihetnek haza a jövő gépipari mesterei.

A közép fokú gépipari képzések mellett a felső fokú duális mérnökképzés népszerűsítése is a rendezvény célkitűzése, melynek érdekében a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter duális mérnökképzésben részt vevő tagvállalatai, többek között a Büttner Kft., Kontakt-Elektro Kft., MIG-TIG Kft., Ziehl-Abegg Kft., is megjelennek a rendezvényen és információt szolgáltatnak a vállalatukról, képzési programjaikról.

Helyszíne:       Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., 7632 Pécs, Móra Ferenc u. 72.
Időpont:           2016. november 26. 09:00-13:00