Tanodások táncai az Ördögkatlan Fesztiválon: augusztus 4-5-6.

Helyszín: Nagyharsány, Faluközpont-Falutörténeti Múzeum udvara/Iskola

A rendezvény teljes programja megtekinthető, itt:
http://www.ordogkatlan.hu/

post-feature-image
ESÉLYKIKÖTŐ

Nyitott Ház Tanoda – Gilvánfa

Cigánytáncok tanodás fiatalokkal 
– A Szama Da Noj – Vigyázz Reánk Egyesület az Ormánság aprófalvas környezetében működtet tanodaprogramot és egyéb hátrányos helyzetű csoportokat megcélzó oktatási és szociális célú programokat.
A gilvánfai tanoda tánccsoportja 2010 óta lép fel az Ördögkatlan Fesztiválon.
A táncbemutatóra és örömzenélésre csütörtök-péntek-szombat, 19 és 20 óra között kerül sor a Faluház udvarában.
Háttér:
HTTP://WWW.SZMCA.HU/SZAMA2.HTML

Archív felvételek a 2015-ös gilvánfai bemutatkozásról:

WP_20150808_031WP_20150808_011 WP_20150808_013

Ezek a gyerekek étkezhetnek ingyen szeptembertől (2016.07.24.)

Már nem csak a nagycsaládosok és a tartós beteg gyermekek ehetnek ingyen, de azok a családok is, akiknél az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 95 960 forintot.

gyermekétkeztetés2Vészesen közeleg a nyári szünet vége, és a kisgyermekesek feje fölött már ott lebeg a szeptember sötét árnyéka. És ugyan a bölcsődés és óvodás gyermekeknek még nem kell tanszerek hosszú listáját megvásárolni, a kiadásoktól ők sem menekülnek meg. A kisgyermek intézményi étkeztetésre viszont nem kell költenie a nehéz anyagi helyzetben élő családoknak.

Idén 72 milliárd forintot fordított az állam szociális gyermekétkeztetésre, jövőre ez a összeg még tovább fog emelkedni: 74 milliárdos lesz a keret.

A kiterjesztett ingyenes bölcsődei és óvodai étkezés keretében 92 ezer helyett idén januártól 320 ezer kisgyermek jut naponta háromszor ételhez. A nagycsaládosoknak, tartósan beteg vagy fogyatékkal élő bölcsődéseknek és óvodásoknak eddig is ingyenes volt napi háromszori étkezés, idén viszont bővült a keret.

Azoknak a családoknak sem kell fizetniük a menzáért, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, ami jelenleg 95 960 forint.

A KSH adatai szerint eddig a bölcsődések 11 és az óvodások 14 százaléka részesült térítésmentes étkezésben, addig most ez az arány 71 és 74 százalékra nőtt.

Akik ingyen ehetnek:

  • Három, vagy többgyermekes család gyermekei.
  • Akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.
  • Akiknek nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság.
  • Tartós beteg, vagy fogyatékkal élő gyermek.
  • Van a családban tartós beteg, vagy fogyatékkal élő gyermek, akkor a testvérek is jogosultak ingyenes étkezésre.
  • Ahol a nettó minimálbér 130 százalékát nem éri el a családban az egy főre jutó nettó jövedelem.

Így lehet igényelni:

Az ingyenes étkeztetést minden esetben igényelni kell: a szülő nyilatkozatot nyújt be az intézmény vezetőjéhez. A jövedelemről csak abban az esetben kell nyilatkozni, ha csak az egy főre jutó jövedelem miatt jogosult a gyermek ingyenes étkezésre.

A menzareform bevezetése nem volt éppen zökkenőmentes. Tavaly szeptemberben indult az újítás, miszerint egészségesebb és táplálóbb ételeket kapnak a gyereke. Ugyan mindez a minőségbeli javulást szolgálta, sok esetben mégis inkább romlott a gyerekeknek tálalt ételek minősége, főként amiatt panaszkodtak, hogy rossz ízű ételeket tettek a gyerekek elé.

“Az ételeknek főleg ízletesnek kell lenniük, ezt pedig sokszor elfelejtik. Nincs olyan vendéglő sem, amely rossz ízű ételeket szeretne eladni. A gyermekétkeztető cégek pedig rossz ízű ételeket készítenek” – mondta korábban a Pénzcentrum Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnök.
(A cikk ide kattintva olvasható.)

Mit esznek a gyerekek?

Tavaly szeptembertől a menzák fokozatosan tértek át a kötelező egészséges étkeztetésre.

Ennek részeként például:

  • egészségtelen ételalapanyagok használata is tilos,
  • sótartalmú ételízesítők használata tilos,
  • kerülni kell a túlzott zsírfogyasztást: meghatározza a rendelet, hogy bő zsírban sült élelmiszereket nem kaphatnak a bölcsődés gyerekek,
  • egy kész terméket nem lehet utánacukrozni. – pl. grízes tészta,
  • a zsíros húsok és felvágottak felhasználása is korlátozott,
  • folyadékpótlásra csak egészséges italok adhatók,
  • édesség kizárólag főétkezésként nem adható.

Az ingyenes étkeztetés igénylése ugyan országos szinten egységes, minden szülőnek érdemes az adott intézményben érdeklődnie a részletek felől, hogy pontosan meddig és milyen papírokat kell benyújtani.
A cikk forrása: penzcentrum.hu

Cigány fiatalok megmondják, miért akarnak tanulni (2016.07.23.)

- Ezen írás megjelenéséig: 426 ezer volt a megtekintés!
Forrás:
http://lajk.startlap.hu/2016/07/21/cigany-fiatalok-megmondjak-miert-akarnak-tanulni/

Ágoston László publikált egy videót Facebookon, amiben roma diákok nagyjából arról rappelnek, milyen fontos a tudás, az iskola.

“Aki hagyja magát megtörni az nem ember” – szól a Roma Oktatási Alap támogatásával készült videó egyik legkeményebb mondata.
Horváth Kristóf, művésznevén Színész Bob slammer dolgozott együtt tehetséges roma tinédzserekkel, akik a tanulás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Ahogy Ágoston írja, azon a nyelven szól a cigány fiatalság talán legfontosabb kérdéséről, a tanulásról, ami a felemelkedés egyetlen igazi eszköze lehet, amely talán a legalkalmasabb lehet a fiatalok megszólítására.

És megszólít téged és engem is, a többségi társadalmat:

amikor “cigányozol” ezeket a kezdeményezéseket is rombolod…

A három lánytestvér, akik a cigánysorról jutottak a jogi egyetemre (2016.07.22.)

Miskolc – Tekintélyt parancsoló polgári lakás sok szobával, tágas terekkel, kristálycsillárral, vastag szőnyegekkel, antik bútorokkal, és több ezres példányszámú könyvtárral. Körülbelül ezt a környezetet képzeljük el, ha egy olyan családról hallunk, ahol a négy gyerek közül hárman is jogi pályára lépnek. A Roma Sajtóközpont írása.

Nos, nem polgári miliőben vagyunk. Az ország egyik legkétségbeejtőbb helyzetű, igaz lenyűgöző természeti szépségű vidékén járunk, a belső Cserehát egy 700 fős zsáktelepülésén, Lakon. Itt él Ganyi Edina, Réka és Natasa a falu peremén, a cigánysoron – ahol a mai napig nincs csatornahálózat, a vezetékes vizet is csak pár család engedheti meg magának, de néhány éve legalább aszfaltos úton járhatnak az itt élők.

A nyolc helyi diplomásból, vagy diploma előtt állóból öten cigányok, négyen a Ganyi család tagjai – a három nővér unokabátyja is a jogi karon végzett, most rendőrként dolgozik.

Edina a legidősebb gyerek, a helyi általános iskolában tanít, ahol édesapjuk, Attila a karbantartó, édesanyjuk, Natasa pedig takarít. Az iskola, ahol mindhárom lány és fiútestvérük, az ifjabb Attila – aki egy nagy útépítő cégnél dolgozik – tanult egykor, ma teljesen szegregálódott. Több mint tíz éve nem jár ide nem cigány tanuló, de már a romák közül is sokan elviszik gyerekeiket a környéken a közelmúltban nyílt görögkatolikus iskolákba. Edina osztálytermében gyűlünk össze, mert koradélutáni érkezésünkkor még tart a munkaidő.

A lányok apját kérdezzük. A szűkszavú Attila azt mondja, születése pillanatától tudta, hogy Edina sokra viszi: a kórházban azt mondták neki, hogy kislánya szerencsés lesz, mert burokban született. A hiedelem persze nem lett volna elég, Edina egész kicsi korától tudatosan készült a jövőre, úgy is jellemzi magát, hogy gyerekként kis felnőtt volt. Negyedikes lehetett, amikor apját behívatták az iskolába, hogy nagyon figyeljen oda a nevelésére, mert Edina igen tehetséges.

A nyolc osztályt végzett szülők persze nagyon is tisztában voltak vele, hogy gyermekeik boldogulásához mi kell. A kilencvenes évekre a környéken már nem volt rendes munkalehetőség, bár Attila szerint a mostaninál könnyebben meg lehetett élni. Akkoriban a vasútnál dolgozott, aztán meg mindenütt, ahol csak tudott. A borsodi cigányok többségéhez hasonlóan nyaranta napszámba ment, hogy előteremtse a kenyérre valót. A gyerekek taníttatására ez sem volt elég, ezért ők is dolgoztak nyáron a gyümölcsültetvényeken, hogy szeptemberre minden meglegyen, ami a tanévkezdéshez kell.

Réka, a középső lány is tudatosan építette karrierjét. Tizenkét éves korában elhatározta, hogy akármi lesz, ő doktori címet szerez. Akkor még nem tudta, orvos vagy jogász lesz-e. Szorgalma és tehetsége hamar megmutatkozott: már másodikos gimnazistaként leérettségizett német nyelvből. Jövőre a jogászdoktori cím mellé diplomát szerez német jogi szakfordításból is, így nővéréhez hasonlóan kétdiplomás lesz.

Edinát gyerekkorától érdekelte a jog, nem kevés szerepe van húgai motiválásában, de ő előtte elvégezte a tanárképzőt, és munka mellett szerezte meg a doktori minősítést tavaly. Edina vágya, hogy egyszer majd bíró lesz, Réka határozott természetéhez pedig jól áll majd, ha mint szeretné, ügyészként dolgozna. Előtte azonban a közigazgatásban akarja magát kipróbálni, például jegyzőként.

Natasa a legkisebb, ő most másodéves a Miskolci Egyetem Jogi Karán, az Igazságügyi igazgatás szakon. Védőnő szeretett volna lenni, de két ponttal lecsúszott a felvételin. Ekkor újraérettségizett két tárgyból, és az otthoni felkészülés idején változtatta meg terveit, így került a jogi karra. Ő is két diplomát szeretne, mert a jogalkalmazás harmadik területén, a védelemben szeretne dolgozni: ügyvéd lesz.

Edinát kérdezzük, a jogi diploma megszerzése után mégis miért maradt itt a faluban. „Látom, hogy milyen szegények itt az emberek és segíteni szeretnék rajtuk, értem igen sok áldozatot hoztak a szüleim, ezt viszonoznom kell valamiképp” – mondja, de azért finoman jelzi, hogy nem fog örökké itt maradni. Mindhárman hangsúlyozzák és édesanyjuk is, hogy az ösztöndíj nélkül, amit a Roma Oktatási Alap biztosít számukra, nem tartanának itt.

Persze most sem könnyű nekik. A két kisebb lány kollégista, meg kell gondolniuk, hogy hányszor utazzanak haza, és ruhából vagy akár táskából, vagy bármely hétköznapi cikkből milyet vegyenek, hogy kitartson a kevés pénzük. Ezek a nehézségek azonban nem látszanak a lányok arcán, szüleikhez hasonlóan szerények, de talán magabiztosabbak és öntudatosabbak.