Adósság, tartozás és elévülés – új jogszabályok… (2016.09.17.)

Az új Polgári törvénykönyv új alapokra helyezte az elévülési időt és annak a szabályozását is – figyelmeztetnek a Mazars szakértői.

Jogrendszerünkben mindenhol találkozunk az idő múlásának hatásával. A régi és az új Ptk. is, egyaránt, kétféle anyagi jogi hatást különböztet meg egymástól, egyfelől a jogvesztést, mint jogi hatást, másfelől az elévülést, melyet az új törvényben a kötelmi jog általános szabályi között találhatunk meg.

Alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége szűnik meg, addig a jogosult joga megmarad, ezzel szemben a jogvesztésnél a jogosult joga is megszűnik.

atmFotó: illusztráció

A jogvesztés – mint az időmúlás joghatása – abban az estben következik be, ha a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére szolgáló határidőidő eltelt és ezt a jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályai irányadóak rá.

A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év. Ez alól természetesen vannak kivételek, mint a kellékszavatossági határidő, mely 1 év (hibás teljesítés esetén), veszélyes üzemből eredő (veszélyes üzem többek között a gépjármű) kártérítés 3 év, valamint a fuvarozóval szembeni elévülési határidő 1 év.

Az általános elévülési időre vonatkozó szabály „megengedő”, így a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, azonban fontos, hogy ezt írásban tegyék. Az új törvény eltér a korábbitól abból a szempontból, hogy szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, illetve az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgálja.

Az elévülési idő nyugvásáról akkor beszélhetünk, mikor a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni. Ha az elévülési idő nyugszik, akkor az ok megszűnésétől számított 1 év vagy ennél rövidebb határidő esetén pedig 3 hónapos határidőn belül is érvényesíthető a követelés, hogy ha az elévülési idő eltelt vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra.

Az elévülési idő megszakad, ha valamilyen körülmény bekövetkezik, ami miatt az addig eltelt idő figyelmen kívül marad, és újra kezdődik az elévülési időnek a számítása. Jelenleg négy esetet különböztethetünk meg: (i) amikor a tartozást elismerik (bármely módon), (ii) a követelés megegyezéssel (egyezséggel) való módosítása következik be, (iii) bírósági eljárásban történő érvényesítése a követelésnek (eljárást befejező jogerős érdemi határozat), valamint (iv) a követelés csődeljárásba való bejelentése.

A régi Ptk.-hoz képest szemmel látható a különbség, miszerint most már a reménybeli, de késedelmes teljesítés miatt készített, írásbeli felszólítás már nem alkalmas arra, hogy ezzel az elévülési idő megszakadjon. Tehát nem elégséges ma már a tértivevényes felszólító levél 4 év és 364 nap utáni elküldése, amely régen alkalmas volt az elévülési idő további 5 éves meghosszabbítására.

Különbség még, hogy szintén nem elévülést megszakító hatás az engedményezés sem, valamint fontos kiemelni, hogy ma már a bírósági eljárás is csak abban az esetben szünteti meg az elévülési határidőt, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hoz.

Változás még, hogy az elévülést megszakító eljárás során, ha a végrehajtó határozatot hoz, az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmény szakítja meg.

A követelés csődeljárásba való bejelentése is megszakítja az elévülést, mely szintén újként került felvételre a taxatív felsorolásba.

Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatálya, hiszen kimondja, hogy a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás.

Összességében tehát arra kell figyelni, hogy a kiegyenlítetlen követelések esetében ma már nem elég a felszólítás elküldése. Érdemi lépéseket kell tenni annak behajtása érdekében, azaz mielőbb meg kell indítani a peres vagy peren kívüli eljárást – ajánlják a Mazars szakemberei.

Forrás : kamaraonline.hu

Iskolafejlesztés a pécsi Gandhi Gimnáziumban (2016.09.16.)

Alapfokú művészeti iskolává is bővült a pécsi Gandhi Gimnázium

Már nem csupán gimnázium és kollégiumként működik Európa első cigány/roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. A hivatalos neve az idei tanévtől így hangzik: Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola. Vezetői szerint az átalakulás eredményeképp széleskörűbbé és színvonalasabbá válik az intézményben folyó oktató-nevelő munka, amelyet egyébként több más dologban is igyekeznek fejleszteni idén.

pecsflashmob-kepek-3
Fotó, illusztráció, archív: gilvánfaiak a pécsi Gandhi Gimnázium rendezvényén

Alapfokú művészeti oktatás idáig is zajlott a Gandhiban, de egy külsős szervezet működtetésében. Az iskolát fenntartó nonprofit kft. azért döntött úgy, hogy az intézmény a saját kezébe vegye e tevékenységet, mert ez is előrelépést jelent: a Gandhi immár maga koordinálja ezt az oktatást is, melyben – mind a zene-, mind a táncművészeti ágazatban – az iskola helyszínein, az iskola eszközeit használják, az iskola által alkalmazott szakemberek irányításával. Magasabb szintű szakmai munka végezhető így, mondják, ráadásul az intézmény állami normatívát is igényelhet rá. Déri Ildikó igazgató úgy fogalmaz: a hangszeres zene-, néptánc- és egyéb oktatásokkal a diákoknak értelmes és vonzó elfoglaltságot kínálnak majd, amely segít kialakítani, illetve megőrizni az identitásukat, tovább éltetni bennük a roma hagyományokat, értékeket.

A gandhis diákok fejlesztéséhez ebben a tanévben már a tavaly átadott Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ (NeRok) is számottevően hozzájárulhat. A nyelvi laborok, a stúdió és a 3D terem által jelentett lehetőségek a számítástechnikától a médián át az idegennyelv-oktatásig sok mindenben segíthetik az oktató-nevelő munkát, egyben még vonzóbb továbbtanulási célponttá téve a gimnáziumot az általános iskolák végzősei számára.

Ami az aktuális létszámát illeti, a Gandhiban ennek a tanévnek is jóval több mint kétszázan vágnak neki. A levelező tagozat 9-10. évfolyamára 44 új tanulót regisztráltak, míg a nappali tagozaton 53-an kezdik meg gimnáziumi tanulmányaikat. Az utóbbiaknak igazán élvezetesen indult a gandhis életük, hiszen szeptember 1. és 4. között a Zala megyei Kisgörbőn gólyatáborozhattak. Ráadásul szinte csak esténként tértek „haza” a turistaházakba, napközben a sümegi vártól a tapolcai tavasbarlangig, a kehidakustányi fürdőtől Tátika váráig, a Hévízi-tótól a Szépkilátóig számos helyen gyűjtöttek maradandó élményeket. Déri Ildikó igazgató azt mondja, a gólyatáborral annak a célnak is igyekeztek megfelelni, hogy a gyerekek – akiknek többsége korábban soha nem jutott el ezen helyek bármelyikére – új, érdekes környezetben is feltalálják és felvállalják magukat, idegenekkel is kommunikáljanak, szerezzenek sok új ismeretet; a legfontosabb cél azonban a közösségépítés volt, s ennek ez a négy nap maradéktalanul meg is felelt.

A nappali tagozatos elsőévesek (akik most már beköltöztek a kollégiumba, így szembesülhettek azzal is, hogy a Rotary Internationaltől kapott támogatásból három szinten is megújulhattak végre a fürdők) az Arany János Kollégiumi Program keretében kezdték meg 1 (előkészítő) + 4 éves gimnáziumi képzésüket. Ebben idén az jelent újdonságot, hogy az intézmény az előkészítősök számára kísérleti jelleggel bevezette az iskolaotthonos oktatási formát. Ez egésznapos (7.45-19 óra közötti) nevelést jelent, melyben a tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkotnak. E diákoknak az egész nap folyamán biztosítják a szakos ellátottságot, oktatóik váltják egymást a tanórákon, a szabadidős foglalkozásokon és az önálló tanulás során is. A szakértők szerint ez az oktatási forma révén hatékonyabban irányítható a tanulmányi munka.

A Gandhi Gimnázium oktató-nevelő tevékenységében a most indult tanévben is fontos szerepet szánnak a különböző eseményeknek, rendezvényeknek. Például október 3-án megemlékezést tartanak az iskola névadója, Mahatma Gandhi születésének 147. évfordulója alkalmából; október 14-ére az intézmény fenntartója Innovációs napot szervez, de beterveztek idénre a többi közt Roma kultúra napi programot, Egészségnapot, Gandhi túrát, két Szülők napját, Nyílt napokat és tematikus napokat-heteket is.

Déri Ildikó igazgató mindehhez azt is hozzáteszi, hogy igyekeznek tovább erősíteni és bővíteni az iskola partneri kapcsolatait. Ebben a tanévben például együttműködésbe kezdenek a kétújfalui általános iskolával: egyrészt gandhis pedagógusok óralátogatásra járnak majd oda, hogy tapasztalatokat szerezve később sikeresebben tudjanak foglalkozni az onnan a gimnáziumba kerülő diákokkal; másrészt a Gandhi szeretné vendégül látni a kétújfalui intézmény tantestületét, hogy annak tagjai is jobban megismerjék a pécsi iskolát. A gimnázium egyébként – amely a Pécsi Tudományegyetem hivatalos partnerintézménye – azt is tervezi, hogy idén a felsőoktatási intézménnyel is szorosabban és még több területre kiterjedően működik együtt – például már nem csupán a romológia, hanem más tanszékekről is rendszeresen fogadna hallgatókat, hogy azok is a Gandhiban végezzék a tanítási gyakorlatukat.

A pécsi Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola célja változatlanul az, hogy minél több hátrányos helyzetű, de tehetséges gyerek válassza – olyan, akiből az iskola segítségével majd a társadalom értékes tagja, új ismeretekre nyitott, ugyanakkor a hagyományaira is büszke felnőtt válhat.