Czukor Borsó: Máriagyűd és Pécs (2019.08.18.)

Márta kétszer ment neki a lehetetlennek – egyre többek menedéke a Czukor Borsó

A Villányi borvidék legjobb cukrászdájában a hangulat egyedi, a szemlélet nyugati.
B. András Márta gyerekkori hobbiját ötvözte felnőtt élete vállalkozói tapasztalataival, amikor szinte a lehetetlenbe vágott bele: Baranya megye 1500 fős falujában, majd a fizetőképes keresletet egyre inkább nélkülöző Pécs külvárosában nyitott jó ízlésű, otthonos cukrászdát. Sőt, a célja ennél is több volt: a béke szigeteit akarta megteremteni, egyfajta sokoldalú közösségi otthont. A Czukor Borsó idén fordulhat igazán célegyenesbe.

A Baranya megyei Siklós külső városrészére, a korábban önálló Máriagyűdre háromféle zarándok jár. Mindhárom messziről érkezik, mindhárom céltudatosan jön, mindhárom békét keres, és ha már odaért, nem siet semmivel. Mégis mindegyik máshová tart. A keresztények a kegyhelyen felállított, távolról is jól látható bazilikát látogatják a dombtetőn. A gólyák is magasan keresnek, a póznákon őket váró fészkeket célozzák. A gasztroturisták viszont a völgyben, a fő út közelében B. András Márta kávé- és süteményillatú menedékébe nyitnak be. Egykor Márta is épp azt kereste itt, amit ők.

„Hosszú ideig éltem Németországban, építőiparban dolgoztam – meséli a Márta, miközben mákos, diós és csokis kekszeit teszi elém egy csésze kávéval. – A süteményreceptjeim a német-bajor és az itteni, baranyai receptek keverékei, de van bennük egy kis francia töltet, vagy például amerikai, mint ezek a kekszek.” Máriagyűdi kávézó-süteményezőjében, a Czukor Borsóban ugyanígy visszaköszön a múltja: a lendület és a szakértelem, amivel a 122 éves parasztházat renováltatta, a lakberendezési érzék, amivel később pécsi vállalkozását működtette, és a cukrászat szeretete, ami ugyan csak hobbiként, de gyerekkora óta kísérte.

De benne van az élettapasztalat, és a vállalkozói tapasztalat is, hiszen ez a hely több is egy sima kávézónál. Az eredmény az egykori mosókonyhában cukrászműhely – amely esküvőket és szülinapokat is kiszolgál –, a régi, ma is füstillatú  füstölőben delikát és ajándékbolt, hátul terasz, kert játszótérrel, tűzrakó hellyel, középen az epicentrum süteményezővel, ami babafotózásoknak is kedvelt helyszíne.

Tudja, mit akar. És az eredmény jó

Az 55 éves Márta külföldi évei után Pécsett élt, nevelte lányait és ügyvezetőként igazgatott lakberendezési vállalkozást. Aztán, ahogy ő mondja, azt vette észre, hogy az ügyfelei egyre több időt töltenek foteljában ücsörögve, beszélgetve, miközben a kávéját isszák, a sütijeit pedig az utolsó morzsáig felfalják. A Varázslat Lakberendezés így lett 2011-ben Varázslat Lakberendezés és Cupcake & Coffee a Jókai téren, már vendéglátóhellyel és megvásárolható ajándéktárgyakkal, borokkal és más hazavihető finomságokkal. Csupa olyan dologgal, amit Márta maga is szívesen hazavitt volna. Már akkor ragaszkodott például ahhoz, hogy süteményeibe margarin helyett mascarponét tegyen, friss túrót és gyümölcsöket, és hogy csak a környék legjobb borászainak tételeit tartsa.

Most, hogy Máriagyűdön beszélgetünk, egy jó láda mézédes sárgabarack illatozik nem messze tőlünk. „A borász Bakonyi Peti hozta épp, ma még be kell főznöm, megy majd a süteményeinkbe.” Márta a korábban még erősebben lüktető pécsi belváros helyett békére vágyott, és valami sajátra. Eleve olyan helyszínt keresett, ahol majd nem egy-két percet töltenek csak el az emberek, hanem képesek lesznek valóban lelassítani. Villány környékén keresgélt, de végül Máriagyűdön, az Arany János utcában találta meg a tökéletes kiadó birtokot. 2015-ben kilépett a Varázslatból, létrehozta a Zamatos Vidék Kft-t, és belevágott, új társával, a borász Latorczai-Rácz Lillával elindította a Czukor Borsót Máriagyűdön.

Marketing helyett gyönyörű cupcake-ekkel, hibátlan macaronokkal és erősen Instagram-barát kandallóval, szépen renovált, békebeli bútorokkal felszerelt belső tereivel, és Rácz Lilla saját siklósi pezsgőivel hívta fel magára a figyelmet. A vendégek gyakorlatilag azonnal megindultak Villányból, Pécsről, Budapestről, és a habos kakaó-, tojáslikőrös kávé-, vagy túrótorta-ellátás azóta szinte folyamatos.

A háttérben viszont rengeteg dolog történt.

Az üzletből Latorczai-Rácz Lilla 2016-17 fordulóján kiszállt. Ahogy Márta mondja, nincs köztük harag, de a barátság más, mint az üzlet, és a kettő együtt nekik nem ment. Lilla ezt úgy látja: más terveik voltak az egyre erősödő márkával, és miután nem tudtak megegyezni, ő – akinek a pezsgő egyéb megélhetési opciót jelentett – lépett ki. Lilla ötven százalékos tulajdonrészének kivásárlásában Mártának egy pécsi jó barátja segített, aki azóta csendestársként jelen van a cégadatokban, de az irányításban, tervezésben, döntésekben sem akkor, sem azóta nem vesz részt.

Aztán 2018-ban újabb változás történt. Az akkor még mindig Pécsett élő, onnan naponta Máriagyűdre járó Márta úgy döntött, a megyeszékhelyen is megpróbálja megvalósítani azt, ami ott jó pár éve lehetetlennek tűnik: életben tartani egy vendéglátóhelyet. Az egyre inkább lepusztuló városban, ahol kimagasló a munkanélküliség és az elmúlt tíz évben 13 ezer fővel csökkent a lakosság, Márta egy eldugott, külvárosi zugban, a húsz éve üresen álló Mecsek-oldali vincellérházban újabb vendéglátóhelyet nyitott, szintén Czukor Borsó néven. Idén pedig Máriagyűdön újított, pontosabban felújított: a bérelt házból immár saját tulajdonú, a romos állapotból mára gyönyörűvé varázsolt birtokra költözött.

„Minden nap ingáztam, négy évig. Tavaly nyáron elkezdtem itt nézelődni, de sokáig észre sem vettem ezt a ki- bedőlő régi házat – mondja a már felújított helyszínen, ami szinte szomszédja az előzőnek, csak pár másik ház ékelődik közéjük. –

Nagyon rossz állapotban volt, de szerelem volt első látásra, meg akartam menteni.”

Saját megtakarításait összerakva 2018 decemberében telekáron megvette a birtokot, és nekiállt a grandiózus felújításnak. Amit tudott, megmentett és újra felhasznált. Az 1899-es épület fagerendái például ma is meghatározzák a cukrászda belső terét, de megmaradt az eredeti faajtó is, rajta a készítő műhely nevével, az összeomlás határán álló pajta faanyagaival megerősítették és eltakarták a szemközti kuszlik falát. A boros pincében ma is helyi, minőségi borokat ihatunk, a kormos füstölőben pedig Márta szörpjeit, lekvárjait és kekszeit vásárolhatjuk meg elvitelre. Még a régi szőlőtőkéket is megmentették, legelőre, a lakrészre pedig beköltözhetett a ház asszonya, hogy végre tényleg máriagyűdi lehessen.

„Eddig sok időm elment az ingázással, most meg, ha nem tudok aludni, 5-kor felkelek, hátramegyek a műhelybe és nekiállok sütni.”

A sütés hétfőtől csütörtökig tart, ebben jól összeszokott, de apró segítőcsapata is közreműködik. Többnyire szezonális piték készülnek, a vendégek örök kedvence, a cukrász szempontjából körülményes bajor túrótorta, az esküvői megrendelésekre egyéb torták, zserbó és más sütemények. „A Villányi borvidéken a legtöbben a réteseket favorizálják, úgyhogy én ezeket hanyagolom” – a tulajdonos mindig is inkább a modern vonalhoz közelített házias édességeivel. Máriagyűdön a tavasz és az őszi szüreti időszak a fő szezon, nyaranta az esküvői megrendelések adják a forgalom javát, ezek mégis inkább stresszt, mint kihívást vagy jelentős bevételt jelentenek számára.

„Ezerféle kívánság van, és sokan nehezen értik meg, hogy a Pinterestről letöltött képek a valóságban nem biztos, hogy megvalósíthatók vagy finomak. Én inkább azt csinálom, amit szeretek, amit elképzeltem, abból nem nagyon engedek.”

A Gere Tamás és Zsolt Borászatához kötődő panzió például szerződésben is áll a cukrászdával: különböző akcióik keretében a vendégeik Czukor Borsó-kuponokat kapnak, de a panzióból egyszerű ajánlás útján is sok vendég eljut Mártához, esküvő vagy szülinap esetén pedig a sütemények utaznak Villányba. „Vannak visszajáró vendégeink, akik nemcsak hozzánk jönnek újra és újra, de minden egyes alkalommal meglátogatják a Borsót is” – mondja Gere Viktória, a panzió vezetője, aki a Villány-Siklósi Borút elnökségi tagjaként támogatta a cukrászda egyesülethez való csatlakozását, de hétvégenként gyermekeivel is gyakran sétál arra. „Nem tudok más hasonlóan jót a borvidéken. Mi nagyon meg vagyunk vele elégedve, ügyesen csinálja, és én személyesen Mártit is nagyon kedvelem” – teszi hozzá.

Nyugi

A máriagyűdi vendégek 20 százaléka visszajáró, 70 százalék borturista Villányból, akiket Viktóriáékhoz hasonlóan szállásadójuk, vagy borászatok, éttermek irányítanak Mártához. A kegyhely látogatói közül csak kevesen találnak rá a bazilikától egyébként pár perc sétára található kávézóra. A Czukor Borsó vendégeinek maradék 10 százaléka a közösségi médiában látott, hívogató fotók, vagy ajánlások miatt veszi bakancslistájára Márta menedékét, és céltudatosan jön.

„Aki itt van nálam Máriagyűdön, soha nem siet, soha nem morog az árak miatt. Itt csak békés, lelazult emberekkel találkozunk. Pécsett viszont érezhető a város lüktetése” – mondja a tulajdonos.

Hiába tartanak Pécsett heti 7 napon nyitva, ott pont ugyanannyi sütemény és kávé fogy egy-egy hét alatt, mint Máriagyűdön, ahol forgalom szempontjából inkább csak a hétvégi 2–3 nap számottevő.

Márta és segítői összesen heti 20 pitét, tortát sütnek, heti 3–4-szer szállítják őket Pécsre, ahol 8 lány, köztük 6 egyetemista dolgozik felváltva, a délutáni nyitva tartási időben. Sütemény oda helyből is érkezik, ezeket egy cukrász Márta receptjei alapján, de a saját műhelyében készíti el. A Czukor Borsó nagy tenyér méretű kekszeit 300 forintért adja, pitéi és tortái bőséges szeletenként 590-650 forintok, a macaron darabja 330. „Ez a levendulaőrület nem hagy alább, levendulaszörpből még ma is rengeteg fogy, és levendulás kekszekből is rengeteget készítünk” – mondja az évek óta tartó trendre, amire a beszélgetésünk háttérzaját adó kabócák kánonban játsszák: ez egy mediterrán vidék, még jó, hogy boldog itt a levendula.

„Inkább a kávé, a nálam eltöltött idő, és a kapcsolódóan megvásárolt dolgok miatt éri meg.” A Zamatos Vidék Kft. 2015-ös alapítása óta rendre 7,7–9,7 milliós bevételt produkált, ám adózott eredménye csak 2016-ban volt számottevő (1,5 millió forint), tavaly és tavalyelőtt szinte semmi nem maradt. Márta motivációja a 2018 márciusi pécsi nyitással az volt, hogy stabil bevételi forrást generáljon cégének, és most, hogy már nem bérelt, hanem saját ingatlanban él és dolgozik, és például az energiát is megújuló forrásból nyeri, azt mondja, jobban kijön majd a matek. Később pályázatok is szóba jöhetnek, tervei vannak bőven.

„Itt elég jó törzsközönségünk van, amikor a felújítás és költözés pár hónapos szünete után az új helyszínen megnyitottunk, másnap sorban álltak a vendégek” – a megnyitón Márta unokája furulyázott. Ő ritka vendég, szüleivel Németországban él, Márta kisebbik lánya, aki 2015-ben még itt is aktív segítség volt, most Budapesten kezdett sportpszichológusi karrierje építésébe. Márta most már saját vállalkozásában, saját tulajdonában él és dolgozik, legközelebb élő családtagja pedig a háza előtti villanypóznán élő fiatal gólyapár, akik az ő kertjét használják leszállópályának.

„Azt mondják, Máriagyűdön még soha nem volt gólya. De amikor én beköltöztem, aznap ők is ide költöztek. Ennek a helynek van valami egyedi varázsa, ezt mindenki megérzi.”

forrás:
/
https://forbes.hu/a-jo-elet/czukor-borso-2019/

ZENEI FESZTIVÁL – ROMA NAP- FALUNAP: augusztus 17. szombat

GILVÁNFA: ZENEI FESZTIVÁL – ROMA NAP- FALUNAP
Időpont: augusztus 17. szombat
Gilvánfa Község Önkormányzata, Gilvánfai Cigány Kisebbségi Önkormányzata és a Számá Dă Noj Egyesület munkatársai
Szeretettel várják a falu lakóit egy közös, jó hangulatú délutánra, majd az azt követő zenés estére!

PROGRAM

13.00-15.00 VIDÁM VETÉLKEDŐ FELNŐTTEK RÉSZÉRE (18 ÉV FELETT)

· palacsintaevő verseny – egyéni
· zsákban futás – maximum 3 fős csapatok
· sörivó verseny – egyéni
· célba dobás – egyéni
· kötélhúzás- maximum 5 fős csapat

15.00-16. 00
KÖZÖS EBÉD

Birkapörkölt
Sertéspörkölt
Halászlé

16.00 -16.30

VETÉLKEDŐK EREDMÉNYHIRDETÉSE

17.00-20.00

FELLÉPŐ EGYÜTTESEK

17,00-18.00 Csácse Rom Együttes
18,00-19.00 Csonka Tibi és Zenekara
19.00-20.00 Roma Jiló Együttes
21.00 04.00 Bál hajnalig – Dombóvári Roli
13.00-17.00
GYEREKEKNEK: RINGLISPLIL, VATTACUKOR, JÉGKRÉM

 

Ki kaphat bölcsődei támogatást? (2019.08.08.)

HAVI 40 EZER FORINT BÖLCSŐDEI TÁMOGATÁS

Havi 40 ezer forint támogatást kaphatnak azok a munkába visszatérő szülők, akik gyermeküket a munkavégzés idejére családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el – közölte a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-vel.

12311130_426920257514416_3549850386012394557_n
– Fotó, archív – illusztráció:
Gilvánfai gyerekek

Bodó Sándor hozzátette: a kormány jövőre is több mint 2 ezer milliárd forintot fordít a gyermeket nevelő családok támogatására, amiben a bölcsődei férőhelyek bővítése, támogatása kiemelt helyen szerepel. Elmondása szerint a kisgyermekes nők foglalkoztatási helyzete az elmúlt évek során a kormány intézkedéseinek köszönhetően folyamatosan javult: a 15-64 év közötti, 6 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási mutatója 2018-ban elérte a 41,8 százalékot, amely 2010-hez viszonyítva jelentős, több mint 9 százalékpontos növekedést jelent.

E célcsoport foglalkoztatásának elősegítése szempontjából egyik kulcselem a kisgyermekek napközbeni ellátásához való könnyen elérhető, anyagilag megengedhető hozzáférés. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a bölcsődei intézményrendszer fejlesztése, a bölcsődék számának növelése, aminek érdekében számos intézkedést tett már a kormány, többek között a családvédelmi akcióterv keretében is 2022-re 70 ezer férőhely létrehozása a cél – ismertette az államtitkár. Jelezte: az új férőhelyek kialakításáig biztosít átmeneti segítséget a program a munkahelyi vagy családi bölcsődei díjhoz nyújtott anyagi támogatás formájában.

Bodó Sándor a programról elmondta, hogy támogatásban az a szülő részesülhet, aki 20 hetesnél idősebb gyermeket nevel, olyan településen vagy kerületben él, ahol nincs bölcsődei ellátás vagy az igénylők száma meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyeket, emellett rendelkezik bankszámlával és Ügyfélkapu-hozzáféréssel.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy szülő több gyermek után is részesülhet támogatásban. Amennyiben a gyermek elhelyezéséért fizetett díj kevesebb, mint 40 ezer forint, akkor a támogatás összege a bölcsődei havidíj összegével megegyező lesz, amennyiben pedig meghaladja azt, akkor csak a különbözetet kell a szülőknek fedezni.

A rendelkezésre álló közel 12 milliárd forintos forrásból három év alatt a program akár 10 ezer kisgyermekes szülőnek is segíthet a munkába való visszatérésben. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár felé kell benyújtani elektronikus formában, a kincstár honlapján kifejezetten erre a programra létrehozott felületen keresztül augusztus 9-től. Ez az eljárás biztosítja a gyors, kényelmes és egyszerű ügyintézést – szögezte le az államtitkár.
forrás:
https://demokrata.hu/gazdasag/havi-40-ezer-forint-bolcsodei-tamogatas-151615/

300 településen nagy a baj (2019.08.02.)

Vecsei Miklós: Rosszul segíteni bűn
A SZAKEMBER SZERINT NEKÜNK, AKIK TÖBBET KAPTUNK AZ ÉLETTŐL, TÖBBET IS KELL VISSZAADNUNK
Életük első ezer napjában kell minden segítséget megadni a nyomorba születő gyerekeknek — vallja Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki miniszterelnöki biztosként felügyeli a cigányság felzárkóztatását.
Helyben, a problémák ismeretében kell segíteni a rászorulóknak — nyilatkozta a szakember a Magyar Nemzetnek, hozzátéve, hogy olyan intézkedéseknek van értelmük, amelyeket a társadalom többsége is legalább elvisel.
– Ön megkülönbözteti a szegénységet és a nyomorúságot. Miben más a két fogalom?
– A szegénység szónak mára csak a pejoratív jelentéstartalma maradt meg. Pedig a szegénységben – noha sok minden hiányzik –, az emberek közösségben, egymást segítve élnek. Ez volt jellemző az ötvenes évek Magyarországán. A szegény embernek vannak céljai, a szegénységnek van kultúrája. De amikor a hiány olyan elviselhetetlen mértéket ölt, hogy bármennyit erőlködik is az ember, hiába teszi, akkor egy idő után feladja a küzdelmet. A szegénység takarékosságra nevel, ami a nyomorúságban értelmét veszti, hiszen ott csak a pillanatnyi túléléshez kapcsolódó kérdések – hogy mit egyek ma este, mivel fűtsek be éjszakra, hogyan vegyem meg a gyereknek a gyógyszert – a meghatározók, és előfordul, hogy a többségi társadalom számára teljesen elfogadhatatlan válaszok születnek a nyomorúságnak ezekre a kérdéseire. Nem a szegénység egy mélyebb formájáról, hanem a létezésnek egy más dimenziójáról van tehát szó. Ez számunkra, akik egy „jóléti erkélyről” tekintünk le, érthetetlen. Felfoghatatlan, ha valaki elégeti a ruhaneműket éjszaka vagy az uzsorásnak tízezer forintot fizet ezerforintnyi kölcsön után. A nyomorúság enyhítésére nincsenek univerzális megoldások, ezért mi „diagnózis alapú” segítséget nyújtunk, hogy a helyben megismert problémákra egyedi, működőképes válaszaink legyenek.

– Átlátható ez így? Úgy hangzik, mintha előre kérnék a forrásokat, anélkül, hogy megmondanák, mire költik majd őket.
– A tömeges balesethez érkező mentő sem tudja előre, mire lesz szüksége a helyszínen, és kik fognak teljesen felépülni, kik csak részben, és mennyi ideig tart majd a gyógyulásuk. Mi is hasonló helyzetben vagyunk, amikor megérkezünk egy ilyen, nyomorúsággal teli világba. Mi most nagyon komoly bizalmat kaptunk a kormánytól, hiszen harminc településen részletes, előzetes költségvetés nélkül kezdhetünk dolgozni. Utólag természetesen pontosan elszámolunk majd. Ezeken a területeken előfordulhat, hogy elsőre nem találjuk meg a jó megoldást. Ilyenkor meg kell állnunk, új diagnózist kell felállítani, ami alapján továbbléphetünk.

– Ön gyakran mondja, hogy a legalapvetőbb dolgok nem a szociális politika adományai, hanem minden gyereknek járnak, függetlenül attól, hová születnek. Nem egyértelmű ez, miért kell ilyen sokszor kihangsúlyozni?
– Volt egy programunk, aminek az volt a neve: a születéstől a szakképzésig, de rájöttünk, hogy a születés már későn van, ezért úgy mondjuk, a fogantatástól a foglalkoztatásig szeretnék segíteni a rászorulóknak. A mi tárgyalópartnerünk a magyar társadalom kell legyen. Az elmúlt évtizedekben sokan megfogalmazták a teen­dőket, de a többségi társadalommal nem konzultáltak. Olyan intézkedéseknek van értelmük, amelyeket a többség legalább elvisel. Mi ezért a gyermekekre fókuszálunk. Szerintem csak egy beteg ember mondaná, hogy ne engedjük meg, hogy egy újszülött mindent megkapjon, amire szüksége van, csak azért, mert például az édesapja alkoholista. Ebben lehet konszenzus, hiszen mindenki tudja: egy kisbaba nem tehet róla, hová születik. Fontos tudatosítanunk, hogy mi, akik többet kaptunk az élettől, többet is kell visszaadjunk. Ez erkölcsi kötelezettség, ami most gazdasági kényszerrel is együtt jár. Muszáj most tennünk valamit, hogy 2050-ben élhető hely legyen Magyarország.

– Aki nem segítene emberségből, az tegye meg önérdekből?
– Matolcsy György egy előadásában azt mondta: nincs olyan gazdasági modell, amely a leghátrányosabb helyzetű települések felemelése nélkül hosszú távon sikeresen működhetne. Szerinte erkölcsileg és gazdaságilag is fontos, mi lesz ezekkel a községekkel. Ez nem pusztán önzetlenség, hanem racionalitás kérdése. Arról kell beszélnünk, hogy a legfontosabb tulajdonságok, amelyek az ember sorsát meghatározzák, az élet első ezer napjában dőlnek el, és ha a kisgyerekek ekkor nem kapnak meg mindent, alig lesz esélyük egészséges felnőtté válni. Az édesanyáknak a várandósság során meg kell adni, ami szükséges, és biztosítani kell, hogy a gyerek születése után ne fázzon, ne legyen éhes, hanem emberi, színes, benyomásokkal teli környezet vegye körül. Ha ez nem működik otthon, akkor pedig biztosítani kell, hogy az anyukájával olyan közösségben lehessen, ahol szakemberek mutatnak jó példát. Minél többet tölt pozitív környezetben egy gyerek, annál jobbak az esélyei. Ha az első ezer napot jól csináljuk, akkor az óvodában kevesebb gyógypedagógiai feladat lesz, és az első iskolás éveket is könnyebben teljesítik a gyerekek. Márpedig az oktatás az integráció alapja.

– A számok mit mutatnak? Hány gyermeket érint ez a kérdés?
– Elképzelhetetlenül sokat. Ha csak tízezer gyermek nélkülöz, már az is egy városnyi ember, de ennél sajnos nagyobbak a számok – bár ezen a téren állandó számháború van. A nyomorúságot úgy kell kezelni, mintha egy járvány lenne, és a legutolsó pillanatig, az utolsó esetig kell küzdeni ellene. Most 1,49 a születési ráta hazánkban, ami jobb, mint pár évvel ezelőtt volt, de még mindig alacsony. Ezen belül a nem cigány emberek mutatója átlagosan 1,3, míg 2,3 a másik adat. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a cigány nők átlagosan fiatalabb korban szülnek, akkor látszik, jelentős demográfiai változásokra számíthatunk. De az, hogy egy megszülető gyermeknek milyen színű a bőre, nem fontos. Az számít, milyen minőségű életet fog tudni élni.

– Ön szerint gátolja a felzárkóztatást a rasszizmus hazánkban? Sok az előítélet az emberekben?
– Amikor erre a kérdésre válaszolok, keresem a szavakat, mert annyira kockázatos erről a témáról beszélni. Muszáj megérteni, és valahogy kezelni az emberek fájdalmát, hiszen a társadalom jelentős részének vannak rossz tapasztalatai. Könnyű lenne lerasszistázni valakit vagy szeretetlennek nevezni például azért, mert nem tudja értelmezni, vagy kezelni a hétköznapok gyakran valóban bonyolult helyzeteit, de meg kell értenünk a társadalom egészséges védekezését és élni akarását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek félelmeit. Lehet egyeseket intoleránsnak bélyegezni, de nem biztos, hogy mi nem lennénk azok, ha velünk történtek volna meg hasonló dolgok. Ma politikailag korrekt világban élünk. Régen lehetett valakit a falu bolondjának hívni, de meg kellett etetni. Nem volt kellemetlen élesen fogalmazni, de kellemetlen volt nem segíteni. Muszáj megérteni, hogy mik mozgatják ezeket az érzéseket. Értés és egyetértés nem ugyanaz. Másodlagos, hogy egyetértek-e az emberek félelmeivel és indulatával, de értenem kell őket ahhoz, hogy változtatni lehessen. Természetesen a trappolós, vonulgató, fenyegetőző szélsőségektől én is elzárkózom. Sokszor azonban teljesen kedves, jó szándékú emberektől hall az ember hihetetlen tévedéseket ezekben a kérdésekben.

– Az érem másik oldala, hogy lehet-e olyan eleme a cigányság kultúrájának, ami visszaveti az integrációjukat?
– A cigány kultúra gazdag, mély és csodálatos. Az, hogy ebből gyakran semmit sem látunk, azért lehet, mert a nyomor minden értéket agyonnyom. A nyomorúságnak nincs kultúrája. Egy közösség annál gazdagabb, minél több kultúra talál benne otthonra. Ráadásul több évszázados együttélésünk során a cigány kultúra a magyar kultúra részévé is vált. Nyilván mindaddig, amíg a romákról szóló hírek túlnyomó többsége a bűnözésről, tragédiákról, reményvesztettségről szól, addig nem fogjuk azt sem felfedezni, milyen értékes kultúrát hordoznak, és talán azt sem vesszük észre, hogy mindettől ők szenvednek a legtöbbet.

– Az amerikai polgárjogi küzdelmekből származó fogalmakkal operáló liberális jogvédők tevékenységét miként értékeli?
– Miért gondolja azt a jóléti világ, hogy minden esetben eldöntheti, mi a jó egy cigány gyereknek, hogy hova kellene annak iskolába járnia? Emlékszem, egyszer egy cigánytelepen az iskola megszüntetése miatt egy édesanya gyereke másik intézménybe került. Az asszony rettegve újságolta nekem: Józsika a sínen túli iskolába fog járni. Ismeretlen világba kerül majd a gyereke. A többségi társadalom nem is érti, hogy kemény munkával el kell jutnunk egy ilyen anyukával odáig, hogy akarja, a fia a másik, a jobb iskolába járjon. Nem lehet megspórolni ezt a lépést, nem lehet felülről megmondani, hogy mit akarjon. Attól, hogy törvénybe iktatunk valamit, még nem fog működni. Az integráció a szabad iskolaválasztás elvének megtartása mellett értelmetlen, hiszen a mobilis része a társadalomnak mindig oda viszi majd a gyerekét tanulni, ahol az a legjobbat kaphatja. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes területeken már szóba sem kerülhet az integráció, mivel van olyan térség, ahol a falvakban szinte csak roma gyerekek élnek. Én nagyon fontosnak tartom a jogvédelmet, de az igazságról meg kell győzni a társadalom többségét is. Figyelni kell a hatást is. Hiá­ba van valakinek igaza, ha az eredmény negatív. Anélkül, hogy nagyon beleszólnánk egy közösség életébe, a kellő szelídséggel és tudással helyben kell próbálnunk segíteni. Ezt nevezzük mi „jelenlétnek”. A Máltai Szeretetszolgálatnál azt szoktuk mondani, hogy „rosszul segíteni bűn”. Folyamatosan figyelnünk kell rá, hogy a jelenlétünk pozitív nyomot hagyjon.

– Milyen tapasztalatok alapján kezdik meg a felzárkóztatást?
– A gyerekesélyprogram keretein belül 2010 óta 31 legszegényebb járás 750 településén kísérjük figyelemmel a leg­elesettebbek mindennapjait. Az tűnt fel, hogy vannak települések, amelyek tudnak élni a pályázati, fejlesztési lehetőségekkel, és vannak, amelyek nem. Arra jutottunk, hogy a hétszázötvenből százötvennél további segítségre van szükség, hogy a fejlődés itt is meginduljon. Amikor a statisztikai adatokat megvizsgáltuk, találtunk további százötven települést, ahol hasonló helyzet alakult ki. Ezen a háromszáz településen fogunk dolgozni. Idén harmincban kezdjük meg a munkát. Az öt nagy karitatív szervezet vesz majd részt a programban, amelyet módszertanilag a Máltai Szeretetszolgálat felügyel.

– Lehet azt mondani, hogy az utolsó lehetőség a cigányság felemelésére?
– Én több mint tíz évvel ezelőtt írtam le először, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, de attól függetlenül, hogy hamarabb jobb lett volna a munkát elkezdeni, mindent meg kell tennünk, hogy a ma születő gyerekek élete már más lehessen. Úgy érzem, fordulat történhet, és most olyan utak nyílhatnak meg előttünk, amelyek korábban nem.

ÖSZTÖNDÍJFELHÍVÁS (2019.07.17.)

Ösztöndíjfelhívás 18 és 28 év közötti roma fiatalok számára

pecsflashmob-kepek-3
- fotó: archív
Gilvánfai táncosok a pécsi Gandhi Gimnázium rendezvényén

SHAPYR – Magyarország

A Roma Oktatási Alap 2018 áprilisában indította el Roma fiatalok tanulmányait és munkavállalását támogató programját. A program 2018. április 1-je és 2022. december 31-e között, négy tanulmányi éven keresztül valósul meg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában.
A Roma Oktatási Alap a program megvalósításával szeretne hozzájárulni a szakmai végzettséggel rendelkező romák számának növekedéséhez, a tanulmányaikat elvégző fiatalok munkaerőpiaci esélyeihez.

A program keretében támogatjuk a befejezett általános-, vagy középiskolai tanulmányokkal, illetve szakmai végzettséggel nem rendelkező roma fiatalok tanulmányait és munkavállalását.

A pályázat benyújtható, amennyiben a jelentkező:

  • roma származású,
  • 18 és 28 év közötti,
  • felnőttoktatásban, vagy felnőttképzésben vesz részt, vagy szeretne részt venni (beleértve az érettségire felkészítő képzést, a szakmai végzettséget adó, valamint a felsőfokú szakképzést is),
  • befejezett általános-, vagy középiskolai tanulmányokkal, illetve szakmai végzettséggel nem rendelkezik,
  • munkanélküli (a tanulmányok és a munka összeegyeztethetősége esetén: közfoglalkoztatott, illetve részmunkaidőben dolgozó),
  • Budapesten, Baranya megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él.

Az elbírálás során előnyt élveznek a Roma Oktatási Alap Kora gyermekkori fejlesztés programjában részt vett gyerekek szülei.

A program keretében nyújtott támogatások:

– ösztöndíj

– tandíjtámogatás (egyéni elbírálás alapján)

– mentori támogatás (egyéni elbírálás alapján)

– együttműködési képességek fejlesztése

– támogatás a munkakeresésben

Jelentkezési határidő:

A meghatározott keretszám betöltéséig folyamatos.

A jelentkezés menete:

A Roma Oktatási Alap honlapján és Facebook-oldalán megtalálható jelentkezési lapot (kattints a letöltéshez) kitöltve, beszkennelve a csolah@romaeducationfund.org email címre, vagy a 1139 Budapest, Váci út 99. postai címre várjuk. Jelentkezéséhez kérjük, az alábbi dokumentumokat is csatolja:

  • személyi igazolvány másolata
  • legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentum (bizonyítvány, diploma, stb.) másolata
  • amennyiben gyermeke óvodáskorú, igazolás az óvodai ellátás igénybevételéről
  • foglalkoztatási státuszt igazoló dokumentum másolata
  • folyamatban lévő tanulmányok esetén igazolás a tanulói jogviszonyról

A program keretében évente 25 fiatal felnőttet támogatunk. Kizárólag hiánytalanul beérkezett pályázatokat áll módunkban elfogadni. A programmal és a jelentkezés menetével kapcsolatos kérdéseivel keresse Oláh Csabát, a program magyarországi koordinátorát:

Oláh Csaba
csolah@romaeducationfund.org

Roma Oktatási Alap
1139 Budapest, Váci út 99.
Telefonszám: 06 20 342 8824

TANODA: nyári menetrend (2019.07.01.)

Kedves Gilvánfaiak!

A tanoda nyáron az alábbiak szerint lesz nyitva.
A GYEREKEK és fiatalok csak a nyitvatartási napokon használhatják a tanodát.
06tanodalp-768x1156
A telep programban dolgozó szociális munkások nyáron is dolgoznak (felváltva lesznek szabadságon).
Ők a segítséget kérő FELNŐTT LAKOSOKAT várják 8.30 és 15.00 óra között.Nem érhető el leírás a fényképhez.

Változik a családi adókedvezmény és az egészségügyi ellátás (2019.06.27.)

Érettségizik a gyermek – változik a családi adókedvezmény és az egészségügyi ellátása

Érettségizőknek a május-június hónap kihívás, a szülőnek viszont júliusban akad tennivalója, ugyanis családi pótlék és családi adókedvezmény ettől a hónaptól (véglegesen vagy átmenetileg) nem jár a gyermek után. Ebben a cikkben pontos útmutatást nyújtunk a teendőkről, bemutatjuk a különbséget a kedvezményezett eltartott és a gyermekszámba számító eltartott között, továbbá ismertetjük az egészségügyi ellátás témakörével kapcsolatos tudnivalókat.
download

Fő szabály szerint családi adókedvezmény addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek által családi pótlékra jogosult. Mivel a tanév lejártát követően, tehát július 1-től nem jár családi pótlék az érettségizett gyermekek után, ezért módosítani kell a gyermekek szüleinek a családi adókedvezményről munkáltatójuk felé esetlegesen adott nyilatkozatukat. Részükre az említett gyermekek után július 1-től családi pótlék nem kerül folyósításra, és nem érvényesíthető a családi adókedvezmény sem. A munkáltató felé leadott nyilatkozat módosítás azért különösen fontos, mert a jogalap nélkül érvényesített családi kedvezmény miatt a szülőnek az év végén adó befizetési különbözete lesz, továbbá 12 %-os különbözeti bírságra is számíthat.

Újraéled a kedvezmény, ha a gyermek szeptembertől köznevelési intézményben (pl. szakközépiskola, szakiskola képzései) tanul tovább, és jár egészen addig, amíg a családi pótlék is. Tehát annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Ha az érettségiző felsőoktatásban folytatja tovább a tanulmányait, nem jár utána már sem családi pótlék, sem adókedvezmény. Viszont ha van a családban olyan kisebb gyermek, aki után még jogosult a szülő családi pótlékra, akkor az egyetemista, főiskolás beleszámít a gyermekszámba. (kivéve, ha rendszeres jövedelemmel rendelkezik, mert akkor egyáltalán nem lehet őt figyelembe venni)

A családi pótlék nem jár automatikusan, azt ismételten meg kell igényelni a gyermekre vonatkozóan, illetve abban az esetben is jelezni kell a kormányhivatal felé, ha szeptembertől csak a létszámba számít bele.

Tekintsük át, hogy pontosan mi a különbség az eltartott és a kedvezményezett eltartott között.

Kedvezményezett eltartott(Eltartotti minőség kód: 1) Eltartott, vagyis a családi pótlék és a családi adókedvezmény összegének szempontjából beleszámít a gyermekszámba (Eltartotti minőség kód: 2)
·         akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult·         a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig);

·         az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;

·         a rokkantsági járadékban részesülő

·         20. életévét betöltött fiatal a tanév végét követően, ha továbbra is köznevelési intézmény tanulója vagy·         felsőoktatási intézményben:

o   első felsőfokú szakképzésben,

o   első alapképzésben,

o   első mesterképzésben vagy

o   első egységes, osztatlan képzésben

részt vevő hallgató

és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik


Rendszeres a
 jövedelem, ha egymást követő 3 hónapban keletkezik, és havonta eléri a a mindenkori legkisebb munkabér összegét. (2019-ben 149 000 Ft) Ebben az esetben a családi pótlék folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kell, ezzel egyidejűleg családi adókedvezmény sem jár. De ha a gyermek jövedelme nem éri el a minimálbér összegét (pl. részmunkaidőben foglalkoztatott), vagy a jövedelme nem rendszeres, a szülőnek nincs bejelentési kötelezettsége.

Példa:
Közös háztartásban élő házaspárnak 3 gyermeke van, egy 5 éves, egy 12 éves és egy 19 éves. Utóbbi gyermek júniusban befejezi a középiskolát, majd a sikeres érettségi vizsgákat követően szeptembertől egyetemen folytatja tanulmányait – nappali tagozaton, hallgatói jogviszonyba kerül.

  1. Családi pótlék összege:
  • június hónap végéig 16 000 Ft / gyermek x 3 = 48 000 Ft/hó
  • július-augusztus hónapban 13 300 Ft/gyermek x 2 = 26 600 Ft/hó
  • szeptembertől 16 000 Ft x 2 = 32 000 Ft /hó, ha a szülő bejelentette a családi pótlék igényt, csatolva az egyetemista gyermek hallgatói jogviszonyának igazolását.
  1. Családi adókedvezmény összege:
  • június hónap végéig 220 000 Ft/gyermek x 3 = 660 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 99 000 Ft/hó)
  • július-augusztus hónapban 133 000 Ft/gyermek x 2 = 266 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 40 000 Ft/hó)
  • szeptembertől 220 000 Ft/gyermek x 2 = 440 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 66 000 Ft/hó)

Fontos, hogy családi pótlék visszamenőleg 2 hónapra igényelhető, ezért lehetőség szerint minél hamarabb adjuk be az újbóli családi pótlék igényt. Júliustól visszamenőleg korrigálásra kerül a folyósított összeg, a július-augusztusi családi adókedvezményt pedig az év végi adóbevallásban egy összegben érvényesíthetjük. A fenti példánál maradva 220 000 x 2 = 440 000, helyett 133 000 x 2 = 266 000 lett érvényesítve, tehát 440 000 – 266 000 = 174 000 x 2 hónap = 348 000 Ft adóalap kedvezmény, ami adóba átszámítva 52 200 Ft-ot jelent az Szja bevallás elkészítésekor.

Összegezve a teendők a gyermek továbbtanulása esetén, lépésről-lépésre:

  • júliusban munkáltató felé módosítani kell a nyilatkozatot, miszerint a július havi munkabérből nem érvényesíti a szülő az adókedvezményt; (Eltartotti minőség „0”, mint kedvezménybe nem számítható)
  • ki kell töltetni az iskolával az igazolást a tanulói/hallgatójogviszony fennállásáról;
  • be kell adni a kérelmet visszamenőleg július 1-től:
  • ha közoktatásban tanul tovább a gyermek, a családi pótlék újra folyósítására,
  • ha felsőoktatásban tanul tovább a fiatal, de másik gyermek jogán a szülő jogosult családi pótlékra, ezáltal a gyermekszámba beleszámít, ezt jelezni;
  • szeptemberben újra kell (lehet) nyilatkozni a munkáltató felé attól függően, hogy a gyermek kedvezményezett eltartottnak (1) vagy eltartottnak (2) minősül e;
  • végül az év végén az adóbevallásban ne felejtsük el visszaigényelni a július-augusztus havi adókedvezményt.

Ha nem a havi érvényesítés mellett döntött a szülő, hanem csak év végén, az adóbevallásával egyidejűleg, egy összegben tart igényt a családi adókedvezmény összegére, abban az esetben ezzel kapcsolatban most semmi teendője nincs. Viszont a családi pótlékról ez esetben se felejtkezzen el!

Érettségizett gyermek egészségügyi ellátása

Ha a gyermek nem tanul tovább, és nem is kezd dolgozni, a jövőben nem lesz jogosult egészségügyi ellátásra. Nézzük, hogy mikortól, mi módon kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A gyermek ellátásra való jogosultsága a diákigazolvány lejárta utáni 45. nappal szűnik meg. A diákigazolvány érvényességének vége a tanév végét (június 30.) követő október 31., tehát ezt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő 15 napon belül, tehát december 30-ig be kell bejelenteni a fizetési kötelezettséget a NAV-hoz, a 19T1011-es változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető, és kitöltés után elektronikusan is benyújtható ügyfélkapun keresztül. Mivel ehhez nyomtatványkitöltő program telepítése szükséges, és a nyomtatvány a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, magánszemélyként talán egyszerűbb személyesen az ügyfélszolgálaton megtenni a bejelentést.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019-ben 7 500 Ft/hó. (250 Ft/nap) A NAV Egészségbiztosítási Alap beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell átutalni az összeget, tárgyhót követő hó 12-ig. A közleményben a gyermek adóazonosító számát feltétlen fel kell tüntetni!

Ha a fiatal munkába áll, a munkáltatója bejelenti őt biztosítottként, ezért azt nem kell külön igazolni és nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség végét sem bejelenteni.

Összegezve a teendők, ha júniusban leérettségizett gyermek nem tanul tovább, és december 16-ig nem áll munkába:

  • 12.16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezik;
  • 12.30-ig meg kell tenni a bejelentést a NAV felé a 19T1011 nyomtatványon;
  • először 2020.01.12-ig kell utalni a decemberi, tört hónapra számított (16 nap x 250 Ft) 4000 Ft-ot a NAV számlaszámára, közleményben feltüntetve a gyermek adóazonosító jelét.

A járulékfizetést bárki átvállalhatja, tehát lehetőség van arra, hogy a gyermek helyett a szülő, vagy más személy, szervezet fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ehhez természetesen szükség van az ifjú hozzájárulására, és a NAV jóváhagyására. Teendő csupán annyi, hogy az említett 19T1011 adatlapon nyilatkozni kell a járulékfizetés átvállalásáról, annak kezdő-, és – ha tudjuk előre – befejező időpontjáról is.

Mentesül a járulék fizetése alól a szociálisan rászorult személy. Vagyis akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 120 %-a (2019-ben a 34.200,- Ft), illetve egyedül élő esetén 150 %-a (2019-ben a 42.750,- Ft) és családjának vagyona nincs. Kérésére a járási hivatal szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít fel, és 1 évig érvényes.

forrás: ado.hu

 

Mire jó a lovári / beás nyelvvizsga? (2019.06.13.)

Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt (2019.06.13.)

WP_20150804_025

Egy emberként üdvözölték a magyarországi tanodák, amikor tavaly novemberben kiderült: átveszi az állam a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó szervezetek finanszírozását.

A tanodás világ már régóta várt arra, hogy az állam felkarolja a finanszírozásukat, a tanodák működését eddig biztosító európai uniós források ugyanis, ahogy ezt már előre tudni lehetett, 2018. év végére, 2019. év elejére kimerültek. Egyszerűen nincs több uniós pénz elkülönítve a tanodák számára.

Az állami szerepvállalásnak a tanodák finanszírozásában ráadásul volt egy másik üzenete: a kormány elismeri, és hajlandó támogatni a hátránykompenzáló munkát végző civil szervezetek munkáját.

Tavaly decemberben ki is írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami tanodapályázatot, hogy első körben egy évre biztosítsa a támogatást elnyerő tanodák működését: 2019 januárjától 2019 december végéig. A pályázaton olyan szervezetek indulhattak, amelyek bizonyítani tudták, hogy legalább egy éve működtetnek tanodát, és akik vállalni tudják, hogy iskoláktól függetlenül végzik majd ezt a munkát. Ez kezdettől fogva fontos szakmai feltétele a tanodás munkának.

A pályázaton elindult a Pest megyei Csobánkán működő Csobánkai Tanoda (CSODA) is, amelyet korábbi, a csobánkai roma iskolások és a falu iskolája sorsát követő cikksorozatunkból ismerhetnek olvasóink.

Ez a tanoda szakmai megfontolásokból korábban soha nem indult az uniós forrásra épülő tanodapályázatokon, az állami pályázat megtervezésének folyamatába viszont más hazai tanodás szakemberek mellett már a Csobánkai Tanoda egyik alapítóját, Bakó Boglárkát is bevonták. Nem volt kérdés, hogy elindulnak egy olyan pályázaton, aminek a szakmai programját ők is alakíthatták. Még akkor sem, ha ehhez át kellett venniük a tanoda fenntartását – és az ezzel járó anyagi terheket – az ezt a szerepkört korábban vállaló, mostantól csak támogatói szerepet vállaló Csepp Esélyegyenlőségi Alapítványtól. (Ennek a legkonkrétabb következménye, hogy a tanodaépület bérleti díját ezentúl a Csobánkai Tanoda maga fizeti a tulajdonos önkormányzatnak.)

Amikor március végén megérkezett a hír, hogy a Csobánkai Tanodát működtető Csodaműhely Egyesület, közel 122 másik pályázó szervezettel egyetemben, állami támogatást nyert a tanodája ezévi fenntartására, azt boldogan újságolták a tanoda Facebook-oldalán.

Nagyjából eddig tart a történet pozitív része, a helyzet ugyanis az, hogy június eleje van, és a Csobánkai Tanoda még mindig nem kapta meg a működéséhez szükséges állami támogatást. Sem megnyugtató ígéretet arra, hogy mikor fogják.

Minderről Horlai Sára, a Csobánkai Tanoda koordinátora beszélt az Abcúgnak. Bakó Boglárkával akkor döntöttek úgy, hogy a nyilvánossághoz fordulnak, amikor már minden hivatalos utat kimerítettek, hogy a pályázati pénz mielőbbi folyósítását kérjék az illetékesektől.

Bár a decemberben kiírt tanodapályázatnak sem az elbírálására, sem a nyertesek kifizetésére nem adott meg határidőt az illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a tanoda csapatának jó oka volt azt feltételezni, hogy a pályázat eredményeinek kihirdetése után nem kell sok, és megérkeznek a működéshez szükséges források.

Miután hiánytalanul beadták a forrás lehívásához szükséges különféle engedélyeket, például a tanodai foglalkozásoknak helyet adó épület tűzvédelmi papírjait és a költségterveket, már csak annyi lett volna hátra, hogy egy finanszírozási szerződést készítsen a minisztérium. Az SZGYF tanodákkal kapcsolatot tartó munkatársa annyit kért a Csodaműhely Egyesülettől, nyilatkozzanak: postai úton szeretnék kézhez kapni, majd aláírva visszaküldeni a szerződést, vagy személyesen mennek be ezért a minisztériumba.

“Lehet, hogy rosszul döntöttünk, de a postai utat választottuk”

– mondta Horlai Sára. Mindez május elején történt, de a szerződés azóta sem érkezett meg. Nem azért, mert út közben elveszett, hanem mert még el sem készült. Ezt az egyesület telefonos érdeklődésére mondták a minisztériumnál, két hét türelmet kérve tőlük. A két hét már napok óta letelt, a tanodások újabb érdeklődésére pedig már újabb ígéretet sem kaptak a szerződés kiállításának várható időpontjára.

Miközben bürokratikus időszámításban az eredményhirdetés óta eltelt két hónap talán nem is tűnik olyan soknak, a Csobánkai Tanoda működése mostanra komoly veszélybe került a csúszó finanszírozás miatt.

A tanoda épületét a Csobánkai Önkormányzattól béreljük, civil szervezetünk más célokra gyűjtött adományokból összegyűlt vésztartalékai elfogytak, júniustól nem tudjuk fizetni a tanoda bérleti díját és rezsiköltségeit. Munkatársaink hónapok óta fizetés nélkül foglalkoznak a tanodai munka koordinációjával, a hátrányos helyzetű gyerekek tanításával, fejlesztésével. A június utolsó hetében tervezett nyári táborunk lefoglalt buszköltségét, megszervezett programköltségeit nem tudjuk miből finanszírozni. Az elnyert pályázati támogatás nélkül lehetetlenné válik a vállalt (30+7) tanodás gyerek részére a tanodai szolgáltatás biztosítása.

Így írja le a Csodaműhely Egyesület elnöke, Bakó Boglárka a helyzetet egy, az SZGYF-nek küldött levelében.

Horlai Sára ehhez hozzátette, hogy természetesen kalkuláltak azzal, hogy a finanszírozási időszak kezdete, tehát ezév januárja, és a pénz megérkezése közötti időszakban önállóan kell megoldaniuk a tanoda finanszírozását, de azzal nem számoltak, hogy ez az idő fél év lesz. A tanoda egymillió forintos, adományokból összegyűjtött kis vagyonát, amit a helyük későbbi bővítésére, felújítására szántak, működési költségekre már félig elköltötték. És ebben nincsen benne a vállaltak szerint összesen havi 120 órában foglalkoztatott négy alkalmazott munkabére, amit ennyi pénzből nem tudnak kifizetni.

A levélben említett nyári tábor kérdése okozza az egyik legnagyobb fejtörést. A tábort eredetileg három hét múlva, június végén szerette volna megtartani a tanoda, az utazás, az étkezés és a programok több százezer forintos költségére viszont egyáltalán nincs pénzük. Közben attól tartanak, ha nem tartják meg a tábort, a pályázat költségvetésében erre kalkulált tételt később vissza kell majd fizetniük az államnak. Így ez a pénz egyszerűen elveszne. Kölcsönkérni pedig azért nem mertek a programra, mert “mi van, ha mégsem érkezik meg az állami támogatás?”

Nem ők az egyetlenek

A csobánkai tanoda nem az egyetlen, ahová még mindig nem érkezett meg az állami támogatás. Szűcs Norbert, a Csongrád megyében két tanodát is üzemeltető Motiváció Műhely vezetője is erről számolt be az Abcúgnak. Náluk egy kicsivel később, idén február végén zárult le az előző – uniós – pályázat, ezért csak március óta hiányzik a pályázati pénz a költségvetésükből. Hogy nincsenek annyira szorult helyzetben, mint a Csodaműhely Egyesület, az csak annak köszönhető, hogy nekik vannak még tartalékaik.

Szűcs a Tanoda Platform nevű, tanodákat összefogó szakmai ernyőszervezet munkájában is részt vesz. Elmondta, az elmúlt napokban több tag-tanodától is jeleztek neki hasonló problémát. Köztük volt például a dél-baranyai Ormánságban három tanodát, köztük az Abcúgon is bemutatott gilvánfai Kászá Dăsztyisză Tanodát is működtető Szent Márton Caritas Alapítvány. Ugyanakkor tud négy olyan tanodáról, ami hosszas utánajárás után már megkapta, legalábbis az első fél évre vonatkozó, pályázati forrást.

Szűcs Norbert  a Tanoda Platformon keresztül arra bíztat minden, az állami pályázaton nyertes, de a támogatásra eddig hiába váró tanodát, hogy a csobánkaihoz hasonlóan ők is levélben forduljanak az SZGYF-hez, és írják le, milyen helyzetbe hozta őket a támogatás elmaradása.

“Jelenleg úgy tűnik, teljesen megszűnt a kommunikáció a kormányzat és a tanodák között.”

Káosz a minisztériumban?

A helyzetre van egy lehetséges magyarázat. Május elsejével ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztériumba került a társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárság, és vitte magával a tanodák ügyét.

A tanodapályázatok kiírásáért, elbírálásáért és a nyertes pályázók kifizetéséért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonban továbbra is az Emmi minisztériumi háttérintézménye, tehát minisztériumközi együttműködésre lenne szükség a pályázati ciklus levezényléséhez. A finanszírozási szerződés megkötése és a támogatás folyósítása ráadásul csak a folyamat kezdete, a tanodák ugyanis – lévén, hogy ez az első ilyen állami pályázat – tele vannak kérdésekkel a pénzzel való elszámolást illetően.

Ha a pályázati források késését az okozza, hogy a kifizetés egybeesik egy ilyen szervezeti átalakítással, akkor a probléma megoldása valószínűleg csak idő kérdése, de hogy ez mennyi idő, az egyáltalán nem mindegy a tanodáknak. A pályázaton nyertes 122 szervezet közül bőven lehetnek a csobánkaihoz hasonlók, amelyeknek nincsenek olyan plusz erőforrásai, amivel egy ekkora finanszírozási szakadékot kibekkeljenek.

Ráadásul – mint a cikk elején írtuk -, a mostani pályázat csak egy évre biztosít finanszírozást. Ha a kormányzat a 2020-as költségvetési tervezetben már előirányzott összeget is el akarja költeni a tanodák támogatására, hamarosan az új pályázatot is ki kéne írnia valakinek.

A Belügyminisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság sajtóosztályára is elküldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hol késik a tanodapályázatok kifizetése, mi a késés pontos oka és mikorra várható a nyertes pályázó tanodák maradéktalan kifizetése. Arra is kértük őket, tisztázzák, melyik kormányzati szervhez tartozik végül is a tanodapályázatok ügyintézése. Amint válaszokat kapunk tőlük, cikkünket frissítjük.
– forrás:
https://abcug.hu/romba-dolhetnek-tanodak-mert-az-allam-nem-fizeti-ki-a-megigert-penzt/