CSOK: új feltételek (2019.03.11.)

Újabb változás a CSOK-ban: júliustól már használt ingatlanra is fel lehet venni

MTI   

Újabb változás a CSOK-ban: júliustól már használt ingatlanra is fel lehet venni

Július elsejétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Már nemcsak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, hanem a bárhol külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt is figyelembe veszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésekor, ha magyar állampolgárok igénylik a támogatást. Ugyanígy alap lehet bármely külföldön szerzett jogviszony a babaváró támogatás kérésekor is, mondta el Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy 13. kerületi építkezésen tartott sajtótájékoztatón.

Az államtitkár további változásként közölte, hogy míg korábban egy régi háznak az alapjait is el kellett bontani ahhoz, hogy új háznak minősüljön egy ingatlan, júliustól már a régi ház alapjára épülő új ingatlan esetén is az új lakásokra járó csok összegét lehet felvenni, amennyiben az alapok statikailag rendben vannak.

Július elsejétől jelentősen bővül az otthonteremtési program, ugyanis már használt lakásokra is felvehető lesz a kedvezményes, garantáltan legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitel, és a használt ingatlanok vásárlására vonatkozóan eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, amely korábban a csok felvételének feltétele volt, mondta Novák Katalin.

Jelenleg a két gyereket nevelő vagy vállaló családok 10, a három és több gyermeket vállaló vagy nevelő családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek igénybe új lakás vagy ház vásárlására vagy építésére. A jövőben a két- és többgyermekes vagy ennyi gyereket előre vállaló családok ugyanezt az összeget használt lakás vagy ház vásárlására is felhasználhatják. Novák Katalin kitért az ingatlanfedezetű jelzáloghitelek mérséklésére is: júliustól már a második gyerek születésekor elengednek egymillió forintot, a harmadik gyerek születésekor pedig négymillió forintot.

Az államtitkár példákkal szemléltette, mekkora támogatásra számíthatnak a még gyerekvállalás előtt álló fiatal házasok. Ha egy házaspár új ingatlant vásárol és három gyereket tervez, akkor akár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is juthat a 10 millió forintos babaváró támogatás és a 10 millió forintos csok igénylésével, valamint a 15 millió forintos kamattámogatott lakáshitelből elengedett ötmillió forint kedvezménnyel. Ehhez még társulhat ötmillió forintos áfa-visszatérítés is, ha a család maga építkezik, közölte Novák Katalin.

A kiosztott sajtóanyagból még kiderül, hogy a csok-hitel előtörleszthető, egyszülős családok is élhetnek az otthonteremtési támogatásokkal, a kamattámogatott hitelek esetén a maximálisnál kisebb, illetve nagyobb összeget is fel lehet venni, utóbbi esetében azonban a kamattámogatott összeghatár feletti részt már piaci kamattal kell törleszteni, és a kamattámogatott hitel önmagában nem kérhető, csak a csokkal együtt.

Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt és vele a semmihét (2019.03.07.)

Húsvét jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.

Idén március 6-ra esik hamvazószerda.

Karnevál herceg diadalmenete mára halottasmenetté változott, Európában a farsangot jelképező figurát kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) tetten érhető. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet.

Szentpétervár, 2017. február 25.
Népviseletbe öltözött orosz hagyományõrzõk tûzugró szertartáson vesznek részt a Maszlenyica télbúcsúztató ünnepen Szentpéterváron 2017. február 25-én. Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában az ószláv hagyományoknak megfelelõen a nagyböjt idején szabadtéri mulatozásokkal köszöntik a tavaszt. A Maszlenyica tavaszváró mozgóünnep ideje az ortodox naptár által kijelölt nagyböjti idõszakhoz és a húsvéthoz igazodik. (MTI/EPA/Anatolij Malcev)
MTI/EPA/Anatolij Malcev

Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve keszőce, Észak-Magyarországon és a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt.

Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel a levest.

Mi a hamvazkodás?

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon.

A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára.

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert:

Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!

Esztergom, 2013. február 13.
Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hamuval keresztet rajzol egy gyermek homlokára az esztergomi bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén. Hamvazószerdával kezdõdik meg a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt a katolikusok számára.
MTI Fotó: Beliczay László
MTI Fotó: Beliczay László

A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve semmihét vagy csonkahét.
A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték kövércsütörtöknek vagy zabálócsütörtöknek, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Innen ered a Torkos Csütörtök is.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

De miért pont 40?

A 40-es szám a Szentírásban jó néhányszor előfordul.

Jézus Krisztus például negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön is, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes meg negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

Miből állt a böjt?

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A böjt több, mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Szentségimádás az 1693-as Sótári Énektárból

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.

Forrás: Netfolk / Tánczos Erzsébet

Európai Parlamenti választás: május 26-án lesz. (2019.03.01.)

Május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök – közölte az államfő hivatala pénteken.

25323677_2013081345638152_78118396_n

Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban.

„Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki” – közölte az államfő.

Hozzátette: a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

„Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson” – olvasható a nyilatkozatban.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken az Európai Parlament létszáma, és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma is, de Magyarország továbbra is 21 képviselőt küldhet a testületbe.

Az EP magyar tagjaira az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon lakóhelye van, továbbá azok az uniós választópolgárok, akik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkeznek. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.

Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

forrás:
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/01/majus-26-ara-tuzte-ki-az-ep-valasztast-az-allamfo/

Pécsi Ifjúsági Nemzetiségi Csoport (2019.03.01.)

Pécs nemzetiségi fiataljait várja a Pécsi Ifjúsági Nemzetiségi Csoport!

Pécsi Ifjúsági Nemzetiségi Csoport (PINCS) azzal a céllal jött létre, hogy a Pécsett élő nemzetiségi fiatalokat közös munkára, összefogásra biztassa közös programok szervezésével. További céljuk a már meglévő szervezetekkel való összedolgozás, a nemzetiségi identitás erősítése, illetve a többségi társadalom figyelmének felhívása kultúrájukra és egymás nemzetiségének megismerése.

A Gandhi Gimnázium (Pécs) táncosai

A Gandhi Gimnázium (Pécs) táncosai

 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a dél-dunántúli régióban közel 100 ezren, a
teljes népesség közel 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a 13 hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozik. Az országos hányadnál ez majdnem 5 százalékkal magasabb érték.

Az ország hét régiója közül a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb a hazai nemzetiséghez tartozók népességen belüli részaránya, és az ország megyéi közül Baranyában vallották magukat a legnagyobb arányban valamely hazai nemzetiséghez tartozónak.

A városban sok nemzetiségi egyesület működik, de kevés példa van az összes helyi kisebbség összefogására. Hári József pécsi nemzetiségi tanácsnok tavaly szeptemberben kereste meg ötletével a városban működő kilenc nemzetiségi önkormányzatot, hogy egy ifjúsági csoportot hozzanak létre, ami felpezsdítheti a pécsi nemzetiségi programfelhozatalt.

A horvát, a német, a roma, a ruszin, a lengyel, a szerb, a görög, a bolgár és az örmény nemzetiségi önkormányzatok mind meghívást kaptak az alakuló gyűlésre, és végül horvát, német, bolgár, ruszin, roma és lengyel képviselettel meg is alakult a csoport, mely jelenleg nem bejegyzett formában működik egyelőre.

Az ötletelés már elindult, a tagok nemsokára a rendezvények szervezésébe is belekezdenek és a PINCS természetesen várja további nemzetiségi fiatalok jelentkezését, akik szívesen részt vennének munkájukban.

forrás: 

https://www.pecsma.hu/kultura/pecs-nemzetisegi-fiataljait-varja-pecsi-ifjusagi-nemzetisegi-csoport/

KÓSTOLDA KÉTSZER (2019.03.01.)

Megnyílik a Dunántúl első cigányétterme Pécs szívében

Az ország első cigány lakásétterme, a Kóstolda olyannyira beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy a hosszú távú tervekből alig négy év alatt valóság lett.
A pécsi Színes Gyöngyök Egyesület áprilisban megnyitja a Dunántúl első cigányéttermét Pécs szívében, ahol autentikus roma punyát, lecsót és „asztal körül futkosós rétest” is kóstolhatunk majd.

A Színes Gyöngyök Egyesület 2004-ben azért jött létre, hogy segítse a roma nőket családi és társadalmi szerepeikben. Folyamatosan támogatják őket szociális, jogi, mentálhigiénés tanácsadással és a közéletben való szereplésük elősegítésével. Az egyesület minden adandó alkalommal igyekszik népszerűsíteni saját tevékenységét, ezért a helyi rendezvényeken, fesztiválokon gyakran megjelennek. A kezdeményezés célja, hogy egy olyan találkozási pont jöhessen létre, ahol a nem cigány lakosság megismerheti a cigány lakosság szokásait, értékeit és nem utolsó sorban az ételeit.

A pécsi szervezet tagjai 2015 nyarán valósították meg régóta dédelgetett álmukat, a Kóstoldát, mely egy autentikus cigány ételeket kínáló lakásétterem. Ahhoz, hogy a tervekből valóság váljon, az egyesületet az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve az Ökotárs Alapítvány és partnerei támogatták.

Akkori látogatásunk során még csak hosszú távú tervként emlegette Várnai Anna, a Színes Gyöngyök Egyesület elnöke az étterem nyitását, mostanra azonban egyértelművé vált az egyre növekvő igény miatt, hogy szükség van egy második helyre is.

– Az utóbbi időben annyi vendég szeretett volna lakáséttermünkbe ellátogatni, hogy már nem győztük kielégíteni az igényeket. Adta magát, hogy megnyissuk a Kóstolda belvárosi „nagytestvérét”, mellyel reményeink szerint áprilisban el tudunk startolni – árulta el lapunknak Várnai Anna. Hozzátette, hogy a város szívében mindenféle nemzetiségű gasztronómia képviseletében működik már étterem, viszont a roma ételkultúrának semmilyen jelét nem lehet látni. – Azt remélem, hogy megfelelően tudjuk majd reprezentálni a cigány gasztronómiát – így Várnai Anna.

Természetesen a kínálatban, és az ételek minőségében sem lesz más a belvárosi Kóstolda, állandó ételük lesz a cigány lecsó – Várnai Anna szerint ez az egyik legjellegzetesebb roma fogás -, de fontosnak tartják, hogy mindig lehessen kapni a cigány kenyerüket is, a punyát. Ez utóbbit naponta többször fogják sütni, hogy a vendégek asztalára mindig frissen sült kenyér kerüljön. Nem maradhat el „az asztal körül futkosós rétes” sem – aminek a kinyújtott tésztája akkora, hogy a szakácsok az asztal körül futkosnak, mire elkészítik -, mely szintén helyben sül majd. Állandó fogás lesz továbbá a pörköltek és egyéb finomságok mellett a cigánypecsenye is.

A Király u. 36 szám alatt nem csak vacsorázni tudunk majd, menüzni is beülhetünk, de lesznek itt különböző témák köré szervezett események, felolvasóestek, kiállítások, beszélgetések. Várnai Anna elmondta azt is, hogy a Komját Aladár utca 12-ben továbbra is működik majd lakáséttermük, hiszen a családias hangulatú, beszélgetős vacsorákat ott lehet igazán megvalósítani.

forrás: https://www.pecsma.hu/top/megnyilik-dunantul-elso-ciganyetterme-pecs-sziveben/

Indul a Magyar Falu Program (2019.02.21.)

Várhatóan két héten belül megjelennek a Modern Falu Program első pályázatai, és májusig az összeset kiírják.
A 150 milliárd forintos keretösszegből több mint 2800 település igényelhet támogatást idén.

Az első pályázatokat olyan fejlesztésekre lehet benyújtani, amelyek régóta esedékesek az ötezer főnél kisebb lékeszámú településeken – mondta az InfoRádióban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

“Ebben a pályázati keretösszegben nagyon sok minden van a pici önkormányzatoknak:
belterületi út, járda, ravatalozóépítés, konyhák, játszóterek, sportpályák, óvoda, bölcsőde.”

A program sokakat érint, hiszen Magyarországon 3200 településéből több mint 2800-ban ötezernél kevesebben élnek – tette hozzá Schmidt Jenő.

“2838 településről beszélünk. Ha mindenki pályázik kettőt, az 6-7 ezer pályázat lesz.
Arra nagyon kell figyelni, hogy oda menjen a pénz, ahol egyáltalán nincsen semmiféle lehetőség saját forrásból beruházni.”

Pályázati isker esetén a falvak már idén megvalósíthatják a fejlesztéseiket, ugyanakkor a vidék felzárkóztatásához, a kistelepülések elnéptelenedéséhez megállításához még legalább egy évtizedig minden esztendőben újra meg kell hirdetni egy ilyen programot, lehetőleg nagyobb keretösszeggel – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Nyitókép: Pixabay.com

Kapcsolódó hang
Indulnak a falutámogatások – Schmidt Jenő:
https://infostart.hu/belfold/2019/02/20/falvak-palyazhatnak-olyan-celokra-amelyekre-sehonnan-sincs-penz

00:00
02:04

 

Jegyzői határozat a gilvánfai szavazókörről (2019.02.15.)

HELYI VÁLASZTÁSI IRODA
– Csányoszró, Kossuth L. u. 64.

TÁRGY: a megválasztható képviselők számának megállapítása Gilvánfán
296-9/2019. szám

(Nagyítás: kattintás a képre!)

S22C-119021805110-page-001 S22C-119021805110-page-002
A jegyzői határozat megtekinthető Gilvánfa Község Önkormányzata hivatalos hirdetőtábláján 15 napig és letölthető, itt:
S22C-119021805110
2019. február 15-én közzétette:
TÓTH László, a Helyi Választási Iroda vezetője
– Csányoszró –

 

Így működik a 3 éves munkaidőkeret – Van-e ,,rabszolgatörvény”? (2019.02.14.)

A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk.

Drogmentes Magyarországért Maraton útvonalterve (2015)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 94. § (3) bekezdése szerint a munkaidőkeret tartama januártól – kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén – a jövőben akár a 36 hónapot (3 évet) is elérheti. Ahhoz, hogy a munkáltató ilyen 6 hónapot meghaladó, de 36 hónapot meg nem haladó tartamú munkaidőkeretet rendeljen el, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki (korábban technikai), munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják.

Az objektív ok törvényszövegbe történő beemelésével a törvényalkotó az Mt.-nek a munkaszervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel történő mind teljesebb harmonizációját valósította meg, hiszen a technikai és munkaszervezési okok mellett az objektív ok az irányelvben már korábban is szerepelt. Az objektív ok törvényszövegbe történő beszúrása a hosszabb munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét nem korlátozza. Ahol korábban lehetséges volt a legfeljebb 12 hónapos (1 éves) munkaidőkeret elrendelése, ott továbbra is lehetőség lesz a hosszabb, most már akár 3 éves munkaidőkeret alkalmazására. A munkaidőkeret lehetséges tartama azonban nem növekszik automatikusan három évre ott, ahol korábban a maximális időtartam egy év volt: ahhoz, hogy a munkáltató hosszabb munkaidőkeretet rendelhessen el, szükséges a kollektív szerződés ennek megfelelő módosítása.

A hosszabb munkaidőkeret alkalmazhatósága tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőkeretben általa beosztható munkaidőt már hosszabb időszak alapulvételével állapíthatja meg, így több beosztható munkaórával rendelkezik egy munkaidőkereten belül, mint korábban. Ugyanakkor ezt a nagyobb mértékű munkaidőt a munkáltató hosszabb időszakon belül jogosult egyenlőtlenül beosztani [Mt. 93. § (2) bekezdés, 97. § (3) bekezdés]. Ez lehetővé teszi a munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztását is (megterhelőbb és összességében pihentetőbb évek), valamint a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elodázását is.

Az egyenlőtlen beosztásnak továbbra is fontos korlátja a maximális heti munkaidő, melynek a mértéke heti 48 óra, hosszabb teljes napi munkaidő esetén heti 72 óra [Mt. 99. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont]. Ennek megfelelően a munkáltató nem oszthatja be úgy a munkavállaló munkaidejét, hogy az heti 48 óránál többet dolgozzon. Ha a munkáltató munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz, a munkavállaló heti munkaideje a munkaidőkeret átlagában nem haladhatja meg a maximális óraszámot, azaz megengedhető, hogy esetenként heti 48 (72) óránál is többet dolgozzon a munkavállaló, amennyiben később ezt a munkáltató kompenzálja és arányosan kevesebb munkavégzést ír elő.

Szintén új szabály, hogy ha a munkaidőkeret hossza a 4, illetve 6 hónapot meghaladja, a heti maximális munkaidőt a kollektív szerződés rendelkezései szerint tizenkét hónapon belül kell átlagban figyelembe venni [99. § (7) bekezdés]. Ennek megfelelően, hiába alkalmaz a munkáltató pl. 36 hónapos munkaidőkeret, a maximális heti munkaidő egy év átlagában nem haladhatja meg a megengedett maximális mértéket. A kollektív szerződés e tekintetben rendelkezhet ugyan eltérően, azonban az eltérő rendelkezés csupán a munkavállaló javát szolgálhatja, tehát csupán 12 hónapnál rövidebb időtartam megállapítására kerülhet sor. Ennek megfelelően a munkavállaló a hosszabb munkaidőkeret esetén sem dolgozhat évente átlagosan heti 48 (72) óránál többet.

Amennyiben a munkáltató által alkalmazott munkaidőkeret tartama a 6 hónapot meghaladja, a munkáltató órabéres munkavállalójával csak kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén állapodhat meg úgy, hogy neki nem az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek alapulvételével számol el és fizet ki munkabért [Mt. 165. § (3) bekezdés].

Az akár hároméves munkaidőkeret bevezetéséhez kapcsolódóan a díjazásra vonatkozó rendelkezések egyebekben nem változtak, munkaidőkeret alkalmazása esetén továbbra is a korábban megszokott rendszer szerint kell a munkavállalók munkabérét kifizetni. A munkavállaló kereten felüli rendkívüli munkaidőre járó munkabérét a keret lezárásakor, adott esetben a 3. év végén, az akkor érvényes alapbér alapulvételével kell kifizetni.

A gyakorlatban lényegesen nagyobb hátrányt jelenthet a munkavállaló számára, hogy a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszüntetése esetén a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat munkavállalói felmondás esetén nem kell alkalmazni [Mt. 95. § (2) bekezdés]. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló a munkaidőkeret kétharmadát követően, a második év végén felmondással megszünteti munkaviszonyát, a munkáltató nem köteles részére a keret időközi lezárása során rendkívüli munkaidőnek minősülő munkaórákra járó plusz díjazást kifizetni. Így, ha a munkavállaló nem akar lemondani rendkívüli munkaideje díjazásáról, tulajdonképpen három éven keresztül fenn kell tartania munkaviszonyát, ez a korábbi legfeljebb egy éves időszakhoz képest pedig jóval nagyobb korlátozást jelent.

forrás: ado.hu

Gilvánfa Község Önkormányzata: képviselő-testületi döntések (2018. év)

TÉMÁK:
– Beszámoló a település tavalyi, éves költségvetéséről
– A település idei, éves költségvetése
– Rendelet  a településkép védelméről
– A településen lakók szociális ellátásáról szóló szabályozás
– Döntés az óvodafelújításról
– Tájékoztató a község által elnyert pályázati pénzekről

Gilvánfa Község Önkormányzat hivatalos honlapján, itt az ,,Önkormányzat” menüjében – időrendben – találhatóak meg a 2018. évi, nyilvános képviselő-testület ülésein meghozott döntésekről szóló jegyzőkönyvek.

2018. évi képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei:
2018. november 07-i jegyzőkönyv
2018. október 29-i jegyzőkönyv
2018. szeptember 19-i jegyzőkönyv
2018. szeptember 10-i jegyzőkönyv
2018. augusztus 16-i jegyzőkönyv
2018. június 27-i jegyzőkönyv
2018. június 11-i jegyzőkönyv
2018. május 31-i jegyzőkönyv
2018. május 10-i jegyzőkönyv
2018. április 25-i jegyzőkönyv
2018. február 23-i jegyzőkönyv
2018. január 31-i jegyzőkönyv

2018. évi képviselő-testületi ülések rendeletei:
Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5 per 2018. (VIII.16.) önkormányzati rendelete a közművelődésről
GILVÁNFA község önkormányzat képviselő-testülete 4 per 2018. (VI.1.) önkormányzati rendelete a 2017. évi pénzügyi terv végrehajtásáról
Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22018. IV.26. sz. rendelete a TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Gilvánfa Község Önkormányzat képviselő-testületének 32018. IV.26. önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 42015.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12018. II.26. rendelete az önkormányzat 2018. évi költségvetéséről

A letölthető dokumentumok teljes listája ITT tekinthető meg:
http://gilvanfa.hu/onkormanyzat/

NLCafe.hu adományosztás óvodásoknak – Gilvánfán – képgaléria (2018.12.21.)

 20 db FOTÓ
Ti küldtétek, mi elvittük – így örültek a gilvánfai ovisok az NLCafé-olvasók ajándékainak
Jó érzés lesz nemsokára kibontani az ajándékainkat.
De lehet valami a mondásban, mert annyira biztos nem lehet jó, mint mikor a ti meglepetéseiteket vihettük el a gilvánfai ovisoknak.
Kétszázhatvan kilométer, két és fél, három óra. Az útvonaltervező szerint ennyi a távolság a fővárosi III. kerület és a gilvánfai Csupaszív Óvoda között. Megjártuk az utat, és mondhatjuk, a végére sokkal kevesebbnek éreztük a távolságot, közben viszont néha áthatolhatatlannak.

Az egész azzal kezdődött, hogy a munkahelyünkön az emberek egyre morcosabban méregettek minket. Ugyanis hetek óta csomagok szállingóztak a szerkesztőségünkbe, egészen addig, hogy lettek kollégák, akik kiszorultak a szobájukból, mások pedig egyre keskenyebb folyosón tudták csak megközelíteni az asztalukat. Az utolsó napokban a recepciós már óránként szólt fel, mi meg futottunk: tudjuk, csomag jött!

Többségetekkel nem is tudtunk találkozni, mert csak ott hagytátok a portán a hatalmas papírdobozokat, kék zsákokat. De azért volt, akivel összefutottunk. Jöttek anyák, apák, baráti közösségek képviselői, ovitársak, sőt még egy óvoda dolgozói is. És gyűltek a babák, autók, építőkockák, kifestők, könyvek – mind a gilvánfai gyerekeknek, és mind pontosan úgy, ahogyan az ottani óvónők kérték tőlünk, mi pedig tőletek.

képgaléria –
- Kattintás az alábbi linkre:

https://www.nlcafe.hu/ezvan/20181221/gilvanfa-ovoda-adomanyozas-karacsony-jotekonysag/#gilvanfa-ovisok-karacsony-12-nemenyi