Változik 2018. júniustól a közmunkarendszer (2018.02.22.)

1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről

A Kormány egyetért azzal, hogy a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedését ösztönözni szükséges. A magyar gazdaság helyzetének erősödésével a Kormány lehetőséget teremt a közfoglalkoztatottak piaci alapú munkavállalására. Mindezek mellett a Kormány megerősíti azon szándékát, amely szerint a szociális szövetkezetek működését támogatja.
WP_20151023_002[1]
fotó: illusztráció, archív – A gilvánfai közösségi kert, Csonka László alpolgármester.

A Kormány ezen célok elérése érdekében
1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg és teremtse meg feltételeit annak, hogy
a) a közfoglalkoztatott részére a munkahelykereséssel kapcsolatos tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyi és helyközi utazási költség kerüljön megtérítésre,
b) a 25 év alatti személyek abban az esetben kerülhessenek csak bevonásra a közfoglalkoztatási programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget,
c) azon személyek, akik várhatóan képesek önállóan elhelyezkedni, ne kerülhessenek bevonásra a közfoglalkoztatási programba, csak abban az esetben, ha
ca) a járási (fővárosi kerületi) hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal – a munkáltató oldalán felmerülő okból – sikertelen volt vagy
cb) 3 hónapig nem tudott a járási (fővárosi kerületi) hivatal az álláskereső számára megfelelő állást felajánlani,
d) a szakképzettséggel rendelkezők csak abban az esetben kerüljenek bevonásra a közfoglalkoztatási programokba, ha
da) a járási (fővárosi kerületi) hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt a munkáltató oldalán felmerülő okból vagy
db) 3 hónapig nem tudott a járási (fővárosi kerületi) hivatal az álláskereső számára megfelelő állást felajánlani,
e) a közfoglalkoztatási jogviszonyban állók közfoglalkoztatási programokba történő időszakonként visszatérő bevonása kerüljön kizárásra úgy, hogy 2018. június 1-jétől felmenő rendszerben, három éves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év legyen, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az egyénnek, tehát önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter és belügyminiszter
Határidő: 2017. március 31-től folyamatosan

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegyen intézkedéseket a piaci igényeket kiszolgáló munkaközvetítés megerősítése és hatékonyabb működése, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kompetenciaalapú munkaközvetítés rendszerének kidolgozása, a Virtuális Munkaerőpiac Portál (VMP) továbbfejlesztése érdekében;Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. augusztus 31.

3. felhívja a belügyminisztert a versenyszférában kialakult munkaerőhiányra figyelemmel, hogy a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig folyamatosan 150 ezer főre csökkentse;
Felelős: belügyminiszter és nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2020. december 31.

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a belügyminisztert, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban állók létszámcsökkentése miatt, az aktív munkaerőpiaci programok megvalósítása érdekében 40 milliárd forint 2017. évi előirányzat átcsoportosításáról intézkedjen a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezeten belül, a 8. Start-munkaprogram cím terhére, az 1. Aktív támogatások 1. Foglalkoztatási és képzési támogatások alcím javára olyan megbontásban, hogy
a) a határozat hatálybalépését követő 15 napon belül 30 milliárd forint,
b) legkésőbb 2017. június 30-ig 10 milliárd forint
kerüljön átcsoportosításra;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter és belügyminiszter
Határidő:
a) pont vonatkozásában jelen Korm. határozat hatálybalépését követő 15 napon
b) pont vonatkozásában 2017. június 30.

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, tegyen intézkedéseket, hogy az aktív munkaerőpiaci programok megvalósítása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási és képzési támogatások javára a 2018. és 2019. években legalább 60 milliárd forint keret álljon rendelkezésre;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos

6. felhívja a belügyminisztert, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jelenleg állami intézményeknél közfoglalkoztatásban lévő személyek miként tudnak saját állományba kerülni és ennek mennyi a többletforrás igénye, továbbá a nemzetgazdasági miniszterrel közösen tegyen javaslatot a megvalósítás módjára, továbbá vizsgálja felül az állami foglalkoztatók által támasztott közfoglalkoztatási igényeket;
Felelős: belügyminiszter és nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. április 30.

7. felhívja a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az emberi erőforrások miniszterét és a földművelésügyi minisztert, hogy közösen együttműködve, eszközrendszerük komplex felhasználásával, a közfoglalkoztatási programokban történő bennragadás megakadályozását célzó intézkedések megvalósításával támogassák a nemzetgazdasági minisztert a komplex munkaerőpiaci programok szervezésében, melyek elősegítik a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését;
Felelős: belügyminiszter; nemzetgazdasági miniszter; Miniszterelnökséget vezető miniszter; emberi erőforrások minisztere; földművelésügyi miniszter
Határidő: a határozat hatálybalépésétől folyamatosan

8. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő, uniós finanszírozással megvalósuló munkaerőpiaci programok (GINOP 5.1.1, VEKOP 8.1.1, GINOP 5.2.1, VEKOP 8.2.1.) esetében határozzanak meg számszerű célkitűzést a 2017-2020 közötti időszakra vonatkozóan éves és megyei bontásban a kormányhivatalok részére az adott évben kifizetett összeg mértéke tekintetében oly módon, hogy a programokba bevont résztvevők létszáma minden egyes évben érje el a 60 ezer főt;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter és nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. március 31.

9. egyetért azzal, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok és munkaerőpiaci szolgáltatások főszabályként európai uniós, illetve az indokolt esetekben központi költségvetési források terhére valósuljanak meg a területi felzárkózási koordinációs központi feladatok ellátására kijelölt állami szerv bevonásával;

10. egyetért azzal, hogy a versenyszférában történő elhelyezkedést segítő 7. pont szerinti intézkedésekre és az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó álláskeresők közfoglalkoztatására egyaránt szükség van, és ezeket komplementer módon úgy kell megvalósítani, hogy együttesen a foglalkoztatás tartós és – a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve – pénzügyileg is fenntartható növekedését eredményezzék;

11. egyetért azzal, hogy – az elsődleges munkaerőpiaci reintegráció érdekében – a közfoglalkoztatottak rugalmas módon szolgálják ki a mezőgazdasági idénymunka szezonálisan kiugró munkaerő-szükségletét, különös tekintettel a jelenleg meglévő mezőgazdasági kézi munkaerő hiányára;

12. felhívja a belügyminisztert, hogy folytassa a mentális, szociális vagy egészségi okból foglalkoztatásba be nem vonható álláskeresők foglalkoztathatóságának növelését szolgáló 2016. évi kormányzati intézkedésekről szóló 1253/2016. (VI. 6.) Korm. határozat 2. pontjában meghatározott speciális közfoglalkoztatási programot, és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt biztosítsa az ehhez szükséges 115 millió forint forrást a Kvtv. 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram cím terhére;
Felelős: belügyminiszter és nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. április 1.

13. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a belügyminisztert, hogy biztosítsa a 12. pont szerinti speciális közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódó munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásához szükséges 180 millió forint forrást a Kvtv. 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram cím terhére és a Kvtv. 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet 1. Aktív támogatások 1. Foglalkoztatási és képzési támogatások alcím javára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter és belügyminiszter
Határidő: 2017. április 1.

14. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 12. pont szerinti speciális közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódóan
a) biztosítsa a programban részt vevő álláskeresők számára a szociális- és egészségügyi szolgáltatásokat,
b) biztosítsa a szociális diagnózis elkészítéséhez szükséges humán kapacitásokat,
c) vizsgálja felül a pszichiátriai problémák, illetve szenvedélybetegségek kezeléséhez szükséges közösségi ellátások, valamint a nappali ellátások jelenlegi területi elosztását és kapacitásait;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2017. április 1.

15. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, hogy megállapodás alapján biztosítsa a 14. pont szerinti szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges 25 millió forint forrást a Kvtv. 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram cím terhére és a Kvtv. 1. melléklet, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára.
Felelős: emberi erőforrások minisztere és belügyminiszter
Határidő: 2017. április 1.

16. A Kormány a közfoglalkoztatás 2017. évi céljaiként
a) az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezhető álláskeresők közfoglalkoztatásból kilépésének ösztönzését;
b) a Start-munkaprogram folytatását, hosszabb időtartamú foglalkoztatási lehetőség biztosítását az alacsony iskolai végzettségű, és a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó álláskeresők számára;
c) az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, az elismert menekültek és oltalmazott jogállásúak, a roma nemzetiségű álláskeresők, továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetett „Határozott idejű bérleti szerződés” programban részt vevő álláskeresők) foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának növelését, figyelembe véve az álláskeresők ügyfél kategorizálási rendszerben történt besorolását;
d) a közfoglalkoztatással érintettek, különösen a c) pontban meghatározott célcsoportok – azon belül is kiemelten a hátrányos helyzetű, 16-18 év közötti korosztály – munkaerőpiaci (re)integrációjához leginkább szükséges és megfelelő, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz és képzésekhez való minél szélesebb körben való hozzáférését;
e) a mentális, szociális, egészségi okból foglalkoztatásba nehezen bevonható álláskeresők számára speciális közfoglalkoztatási programok támogatását;
f) az értékteremtő, hasznos, helyi sajátosságokon alapuló, a település önfenntartását elősegítő programok támogatását;
g) a természeti és épített környezet védelmét, a kulturális örökség elemeinek megóvását, a gondozatlan sírkertek rekonstrukciójának elősegítését, továbbá a vasúti pályahálózat, illetve az országos közúthálózat környezetének tisztántartását, karbantartását;
h) a helyben megtermelt termények felhasználásával a közétkeztetés minőségének javítását, e tekintetben az önellátó, önfenntartó települések kialakítását;
i) a civil és karitatív, valamint egyházi szervezetek közreműködésére fokozottan támaszkodva a lakónépesség komfortérzetének javítása érdekében a rendezett közösségi terek kialakítását;
j) a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területeken és zártkerti területeken gazdaságosan termelhető, a helyi közintézmények közétkeztetési igényeit kiszolgáló mezőgazdasági termékekre épülő, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztések megvalósítását;
k) a roma lakosság lakhatásának, társadalmi integrációjának elősegítését;
l) a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak társadalmi beilleszkedésének elősegítését;
m) a területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokban a közfoglalkoztatottak fokozottabb bevonását;
n) a mezőgazdasági földterületek és az állami fenntartású közutak között külterületen fekvő, állami tulajdonban lévő területek tisztántartását;
o) a bel- és külterületi közutak, önkormányzati kerékpárutak karbantartását és tisztántartását;
p) a területi munkaerőpiaci különbségek kiegyenlítését, valamint a közfoglalkoztatás során szerzett jövedelem által a közfoglalkoztatásban részt vevők korábbi életminőségének javítását;
q) az arra alkalmas közfoglalkoztatási programokban szociális szövetkezetek alakításának elősegítését, valamint a szociális szövetkezetek működési feltételeinek javítását célzó tevékenységek szakmai-módszertani támogatását, az e célra biztosított uniós források elérésének elősegítését;
r) a vidék lakosságmegtartó képességének növelését
határozza meg.

17. A Kormány a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt településeknek minősíti a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő településeket, valamint a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. és 6. mellékletében szereplő, továbbá a regionális szempontból kedvezményezett járások településeit.
18. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
19. A mentális, szociális vagy egészségi okból foglalkoztatásba be nem vonható álláskeresők foglalkoztathatóságának növelését szolgáló 2016. évi kormányzati intézkedésekről szóló 1253/2016. (VI. 6.) Korm. határozat 1. pontjában a „2016. szeptember 30.” szövegrész helyébe a „2017. november 30.” szöveg lép.
20. Hatályát veszti a közfoglalkoztatás 2016. évi céljairól és a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt települések meghatározásáról szóló 1040/2016. (II. 11.) Korm. határozat.

Helytartókat rakna a kormánypárt a falvak élére? (2018.02.22.)

A Fidesz nem akar önálló polgármestert és képviselőket a kistelepüléseken, az új ciklusban hozzálátna az önkormányzati rendszer átalakításához. A kiszivárgott tervek szerint az ötezer fő alatti településeken csak egyetlen járási elöljárót választanának, de elképzelhető, hogy azt is a központból neveznék ki.

Az aprófalvakkal telepöttyözött Ormánság közepén álló Besencén most 116-an élnek.
Az iskolát a 80-as években zárták be, a templomra csak később került lakat.
A kocsma még működik.

„Ha a negyedik pillért, az önkormányzati rendszert is lebontják, akkor a települések önrendelkezési jogát szinte a nullára redukálják” – fogalmazott Ignácz József polgármester a Látótérnek.

Egyre több hír jön arról, hogy ha áprilisban kétharmados fideszes győzelem születik, szinte azonnal újraírják az önkormányzati törvényt. Jövő ősszel a 2000 vagy akár az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken egyszerűen nem lenne helyi választás, így polgármester és képviselő-testület sem. Csak úgynevezett elöljárókra lehetne voksolni, de az is lehet, hogy még ők is kinevezett tisztviselők lennének.

„Ha igaz a koncepció, amely mondjuk a 2000 fő alatti településeken szüntetné meg az önkormányzati rendszert, akkor itt, a sellyei járásban egy település lenne, ahol tarthatnának önkormányzati választást. Baranya megye 300 településének legalább a 30-40 százaléka biztos beleesne ebbe a körbe” – tette hozzá Besence polgármestere.

Babos Attila, a Szabad Pécs újságírója ellenzéki és kormánypárti politikusokkal és tisztviselőkkel beszélt a témáról, így egyértelmű számára, hogy létező kormányzati szándékról van szó.

„5000 fő alatt nem lesz sem képviselő-testületi választás, sem polgármester-választás, hanem a járási kormányhivatalok fognak kijelölni egy embert, egy kormánytisztviselőt, aki az elöljárója vagy a régense lesz az adott településnek” – mondta az újságíró.

Az ötlet persze nem új, az irány pedig egyértelműnek látszik.

„A független polgármesterek bizony időnként megszólalnak, egyfajta ellenzéket képeznek és ellenzéki hangokat hallatnak, nem a pártpolitikai értelemben, hanem a kormány intézkedéseivel kapcsolatos bírálat szempontjából. Tudni kell, hogy az 1000-1500 főt el nem érő településeken a polgármester szava igen jelentős lehet” – tette hozzá Babos Attila.

Szorosabbra kell vonni a gyeplőt

A fideszes politikusok válaszai nem nyugtatták meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökét sem, miután kérdőre vonta őket. „Nem hallottunk róla, nem láttunk ilyet, de azt nem mondják soha ki, hogy nem létezik és hogy nem lesz” – mondta Gémesi György.

Szerinte a következő öt-tíz évet már sikerült felélni, az uniós pénzek jó részét presztízsberuházásokra, szobrokra, kilátókra költötték. Mivel a pénz lassan elfogy, most szorosabbra kell vonni a gyeplőt.

„Elvitték a közoktatást, kiüresítették az önkormányzat anyagi bázisát, függővé tették a rendszert, és most a legsérülékenyebb, a legfüggőbb része a rendszernek a kistelepülési rész. 2400 településről beszélünk, másfél-két millió ember lakik ott. Ez Magyarország területének csaknem az 50 százaléka” – hívta fel a figyelmet.

A szociológus szerint ha a pénzcsapokhoz még az eddiginél is nehezebb lesz a kicsiknek odaférniük, az sok kistelepülés sorsát végképp megpecsételheti: „Azok a folyamatok, amelyekről már most sem tudható, visszafordíthatók-e, a kis falvak elöregedése, a szegénység bezárulása a kis falvaknak a gettójába, befejeződhetnek” – sorolta Kovách Imre, az MTA szociológus-osztályvezetője.

A falvakban élők egyelőre maradnak, a több 100, néha 1000 éves települések még nem tűntek el. De lassan csak azok lakják őket, akiknek muszáj.
– forrás:
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/helytartokat-rakna-a-kormanypart-a-falvak-elere-2448057

 

Elindult a parlamenti választási aláírásgyűjtés (2018.02.19.)

Hétfőtől (2018. 02. 19.) kaphatják meg a választási irodáktól a jelöltek és jelölő szervezetek az ajánlóíveket – az áprilisi országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak 500 érvényes támogató aláírást kell összegyűjteniük.

A pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodáknál kell igényelniük az ajánlóíveket. Az igényléseket már leadhatták korábban is, a választási irodák azonban csak hétfő reggel 8 óra után adhatják ki az íveket. Az igényeket az irodák érkezési sorrendben dolgozzák fel és nyomtatják ki az íveket az informatikai rendszerből. Az egyéni választókerületben indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.

Egy helyi lakos támogató aláírásgyűjtő ívet ír alá a Fidesz V. kerületi Cukor utcai irodájában 2014. február 17-én (MTI Fotó: Beliczay László)
 (MTI Fotó: Beliczay László)

Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja, hogy munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, iskolákban valamint kórházakban, rendelőkben gyűjtsék azokat. A választópolgároknak nagyon kell figyelniük az ajánlóívek aláírásakor, mert mindenki csak a lakóhelye szerinti választókerületben jogosult jelöltet ajánlani. Másrészt arra is figyelniük kell, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és fel van tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása.

Választói adatok: a csekély mértékű eltérés nem okoz érvénytelenséget
A pontatlanul kitöltött ajánlásokat is elfogadják az ellenőrzés során az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.
A választási eljárásról szóló törvény szerint ajánlásokat a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken kell gyűjteni, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia.

Az összegyűjtött ajánlásokat a választási irodák ellenőrzik, ennek során az íven feltüntetett adatokat összevetik a központi névjegyzék és a választókerületek nyilvántartásának adataival, azonosítják az ajánló választópolgárt és megállapítják, rendelkezik-e választójoggal. A Nemzeti Választási Iroda javaslatára az előző országgyűlési választás idején, 2014 februárjában a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatást adott ki az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről. Az NVB ebben úgy foglalt állást, hogy a jelöltre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.

Pályázati sikertörténetek (2018.02.16.)

- Az Erősödő Civil Közösségek 2018 támogatott projektjei , I. ciklus (részlet)

 WP_20150804_022

Alsószentmárton FC

Baranya megye
Baranya Megyei Tanodák Kispályás Labdarúgó Kupája
500 000 Ft

Számá Dă Noj

Baranya megye
Arra vigyázok, amit értékesnek tartok
3 000 000 Ft

11909677_901815816567552_730361897_n11931634_901814639901003_1050110935_n

A baranyai, a tolna és a somogyi nyertesek teljes listája megtekinthető, itt, az alábbi linkre kattintva:
forrás: http://www.eckpecs.hu/index.php/palyazat/tamogatott-projektek-i-ciklus/

Háttér:
,,Beteg gyerekek, kulturális fesztivál, autista családok – kiderült, miket támogat a pécsi Soros szervezet”
– Az írás teljes terjedelemben elolvasható erre a linkre kattintás után:
https://zoom.hu/hir/2018/02/16/beteg-gyerekek-kulturalis-fesztival-autista-csaladok-horgaszat-kiderult-miket-tamogat-a-pecsi-soros-szervezet/

 

Villanyszerelők, figyelem! Napelemszerelő-képzés indul (2018.02.15.)

Pécsett egyedülálló napelemszerelő-képzés indul az EU-Solar Zrt.-nél.
Az iparág és a piac eddig nem látott mértékben fejlődik hazánkban, óriási igényt teremtve olyan szakemberek, vállalkozások munkájára, melyek rendelkeznek a megfelelő végzettséggel, szakmai felkészültséggel, infrastruktúrával a napelemrendszerek telepítési, karbantartási, szervizelési feladatait illetően.

A napenergia-hasznosítás előnyei ma már mindenki számára ismertek. Rohamosan nő a lakosság és a nagybefektetők körében azok száma, akik nem csak felismerik a kiváló lehetőséget, hanem meg is hozzák a döntést, s megrendelik a napelemes rendszerek telepítését.

Az iparág és a piac eddig nem látott mértékben fejlődik hazánkban, óriási igényt teremtve olyan szakemberek,vállalkozások munkájára, melyek rendelkeznek a megfelelő végzettséggel, szakmai felkészültséggel, infrastruktúrával a napelemrendszerek telepítési, karbantartási, szervizelési feladatait illetően.

Ezt a kiemelt munkaerőpiaci igényt kívánja önkéntes kamarai tagunk, az EU-Solar Zrt. kielégíteni.
Fő profilja a napelemes rendszerek forgalmazása (42 MW), telepítése, az elektromosautó-infrastruktúra kiépítése, s mint a Growatt inverterek kizárólagos magyarországi forgalmazója építi ki országos szervizhálózatát.

Szakmai felkészültségét felnőttképző intézményként (nyilvántartásba vételi szám: E-001625/2017) kívánja megosztani, s a szakmai végzettséget megszerző hallgatói számára igény esetén folyamatos kivitelezési munkamegbízásokat közvetít az ország minden területén.

Van vállalkozásában villanyszerelő? Ne maradjon le, csak egy képzés és haszonélvezőjévé válik a napelemes piacnak!
Következő, áprilisban induló képzésük a

Kis teljesítményű szolár villamos erőművek telepítője, karbantartója

elnevezésű, E-001625/2017/B001 nyilvántartásba-vételi számú, az SzPk-00152-16-06 3 07 2/1 programkövetelmény alapján államilag engedélyezett, 120 órás egyéb szakmai képzés, melynek moduljai a következők:

  • Megújuló energetikai, szerelési alapismeretek
  • Szolár telepítési, szerelési ismeretek
  • Szolár rendszerek felügyelete, karbantartása

A képzés célcsoportja elsősorban olyan villanyszerelői vagy elektromos gép-és készülékszerelői végzettséggel rendelkezők, akik profilbővítéssel kívánnak egy dinamikusan fejlődő piac részeseivé válni.

Akár alkalmazottként akár vállalkozóként gondolkodik, mindenképpen nyer, mert a napelemszerelői végzettséggel rendelkező munkaerőből belföldön és külföldön egyaránt óriási hiány van. Telepítési munkák sora várja a kiképzett szakembereket!

A képzési kínálatban azok is találnak megfelelőt, akik villanyszerelő végzettség hiányában szeretnének a napelemszerelő csapat hasznos tagjai lenni (pl. ácsok, ipari alpinisták, értékesítők).

További információk:
EU-Solar Zrt. – 7622 Pécs, Siklósi út 2. telefonszám: +36 20 467 3333
e-mail: oktatas@eu-solar.hu
Helyszín: EU-Solar Zrt. – 7622 Pécs, Siklósi út 2.

Gilvánfa Község Önkormányzata: képviselő-testületi döntések (2017. IV. negyedév)

Gilvánfa Község Önkormányzat hivatalos honlapján, itt a ,,Önkormányzat” menüjében – időrendben – megtalálhatóak a 2017. IV. negyedévi képviselő-testület nyilvános ülésein meghozott döntésekről szóló jegyzőkönyvek.

2017. IV. negyedévi képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei:
2017. december 12-i jegyzőkönyv
2017. november 07-i jegyzőkönyv

2017. IV. negyedévi képviselő-testületi ülések rendeletei:
15/2017 (XII.13..) Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő testületének 15/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete a helyi adóügyek elektronikus ügyintézésére érvényes eljárási szabályokról
14/2017 (XII.13..) Gilvánfa Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
13/2017 (XI.20..) Gilvánfa Község Önkormányzat képviselő-testületének 13/2017. (XI.20.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
12/2017 (X.4..) Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (X.4.) önkormányzati rendelete a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról

A letölthető dokumentumok teljes listája megtekinthető, itt:
http://gilvanfa.hu/onkormanyzat/

Társadalombiztosítási ellátások összege 2018-ban

A társadalombiztosítás területén, akár az egészségbiztosításban, akár a nyugellátásoknál, akár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainál az ellátások összege több ellátásfajtánál egy általános mérőszámhoz igazodik, nem a jogosult egyéni jövedelméhez. Ilyen általános mérőszám a minimálbér, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ezen túlmenően bizonyos ellátások ún. fix összegűek, azaz szintén nem az egyéni keresetektől, jövedelemtől függenek, hanem mindenki számára azonosan határozzák meg. 

Minimálbér – garantált bérminimum
2018-ban a minimálbér 138.000 Ft/hó, illetve 31.730 Ft/hét, 6.350 Ft/nap,  794 Ft/óra.
– A garantált bérminimum összege 180.500 Ft/hó, 41.500 Ft/hét, 8.300 Ft/nap,  1.038 Ft/óra
Az összegeket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII.15) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b, illetve (2) bekezdés b, pontja határozta meg.

Egészségbiztosítási ellátások 2018.

Csecsemőgondozási díj
- A jogosultsági feltételek megléte esetén a szülési szabadság időtartamával megegyező időre járó csecsemőgondozási díj összege 2018-ban is az ellátás alapjául szolgáló napi átlagkereset 70 %-a.

Gyermekgondozási díj
- A GYED összege 2018-ban is az ellátás alapjául szolgáló napi átlagkereset 70 %-a, legfeljebb azonban a minimálbér kétszeresének 70 %-a azaz 2018-ban 193.200 Ft/hó.
– A minimálbér 2018.évi emelése miatt a GYED maximum is emelkedett.

Táppénz
- A táppénz  ez évben is folyamatos, legalább 730 napos biztosítási idő esetén a táppénz alap 60 %-a. 50 %-os mértékű a táppénz ennél rövidebb előzetes biztosítási idő esetén, illetve kórházi ellátás esetén beleértve azt az esetet is, ha a szülő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt a gyermek mellett tartózkodik.
– A táppénz napi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2018-as kezdetű jogosultságnál a 9.180 Ft/nap összeget.
– A baleseti táppénz mértéke továbbra is 100 %-a az alapjául szolgáló napi átlagkeresetnek, úti üzemi baleset esetén 90 %.

Nyugellátások 2018.

  • Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2018-ban 28.500 Ft/hó.
  • Az öregségi résznyugdíjnak nincs ún. minimum összege.
  • Az árvaellátás legkisebb összege 2018-ban 24.250 Ft.

– A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2018-ban 91.080 Ft/hó.
- A rokkantsági járadék összege 2018-ban 36.365 Ft. Az ellátás a fiatalon, huszonöt éves kor alatt bekövetkező jelentős mértékű egészségkárosodással küzdő személyek részére adható.
– 2018-ban az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok (nők 40 kedvezményes nyugdíjában részesülők) illetve a korhatár előtti ellátásban részesülők ellátásuk mellett évente a minimálbér tizennyolcszorosáig, azaz ebben az évben 2.484.000 Ft-ig folytathatnak keresőtevékenységet.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
- A rehabilitációs ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelem alapján kell meghatározni.
– Az ellátás összegét befolyásolja az ellátáshoz meghatározott 98.890 Ft-os évi alapösszeg (továbbiakban alapösszeg).
– Az ellátás rehabilitálható személyeknél az előző évi átlagjövedelem 35%-a lesz.
– A rehabilitációs ellátás minimális összege az alapösszeg 30 %-a, legfeljebb 40 %-a, ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható.
– Tartós rehabilitációt igénylő személynél az ellátás összege az előző évi átlagjövedelem 45%-a.
– Tartós foglalkoztatási rehabilitáció szükséges, a rehabilitációs ellátás legalább az alapösszeg 40 %-a, legfeljebb 50 %-a.
– A rokkantsági ellátás összege az előző évi átlagjövedelemből kerül kiszámításra. De a rokkantsági ellátás legkisebb összege legalább az alapösszeg 30 %-a, legfeljebb 150 %-a.

forrás: ado.hu

Határidős álláskeresési támogatás (2018.01.30.)

Kedves Látogató,

köszönjük az érdeklődést az Integrom program iránt!

HA

  • roma fiatal vagy (18-35 éves)
  • van legalább érettségid
  • munkát keresel és el tudod képzelni a jövődet a vállalati szektorban
  • ehhez úgy érzed, jól jönne sokféle megerősítés

akkor jó helyen jársz!
WP_20160610_007
- fotó: illusztráció – archív – gilvánfai dolgozók a pogányi Zsályaligetben

A programban olyan roma fiatalokat segítünk minőségi munkalehetőségekhez, akik érettségiztek, esetleg felsőoktatásban tanulnak, illetve diplomások.

Segítünk abban, hogy a végzettséged és munkatapasztalatod alapján milyen munkaköröket érdemes megpályáznod.

Hogyan működik az Integrom Program?

  1. Ha érdekel az Integrom program, jelentkezz a négy napos, ingyenes, budapesti képzésünkre. Jelentkezni itt lehet!
  2. A jelentkezés után fel fog keresni az Integrom munkatársa, és interjút fog készíteni veled. Ezután kiválasztjuk, hogy kik vehetnek részt a képzésen.
  3. A négy napos képzési hétvégén felkészítünk az álláskeresésre, illetve találkozhatsz az állást kínáló vállalatok képviselőivel.
  4. A képzési hétvége után az Integrom munkatársai és önkéntesei segítenek megtalálni a számodra megfelelő állást.
  5. Az Integrom program partner vállalatai segíteni fogják a jelentkezésed és felvételid a számodra megfelelő állásokra.

Ha érdekel a lehetőség, illetve kérdésed merül fel, keress minket e-mailben a info@integrom.hu címen.

Most lehet jelentkezni az Integrom februári 8-11 közötti képzésére.
A jelentkezési lapot itt töltheted ki:

 https://goo.gl/forms/95Z7G10FZv5uTqOQ2

Határidő: február 2.

Tanoda Platform – a tervek a fiókban maradtak (2018.01.16.)

Pont úgy működnek az új tanodák, amitől óva intették őket
Másfél év telt el azóta, hogy kihirdették az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményeit. Akkor több tucat új tanoda létrehozására kaptak támogatást a tanodás színtéren addig ismeretlen szervezetek, az ezzel párhuzamosan támogatás nélkül hagyott régiek nagy felháborodására. Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne. Pedig pont ettől intett óva több, tanodákkal foglalkozó kutató, szakember, akik attól féltek: a tanodából, mint informális, civil pedagógiai műhelyből végül nem marad több mint egy speciális napközi.

2016 szeptemberében, a kihirdetés tervezett időpontjához képest fél éves késéssel végre megszülettek az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményei.

Az eredmények azonban akkor gyakorlatilag sokkolták a tanodás világ nagy részét: számos olyan nagy múltú, rutinos szervezetnek bukott el ugyanis a pályázata, amelyek évek óta sikeresen üzemeltették tanodáikat.

Bár aztán az ügy sajtóvisszhangjának köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb pályázatot írt ki a témában, ahol már az előző körben elutasított régi tanodák is forráshoz jutottak, a pályázat eredményei közben csúnyán megosztották a tanodásokat.

Ha ők igen, mi miért nem?

Feszültség alakult ki a mellőzött régi és az újonnan tanodát indító szervezetek között. A több, jó hírnevű tanodát is a tagjai között tudó tanodás ernyőszervezet, a TanodaPlatform többször is – például a pályázat eredményeit értékelő tanulmányában – hangsúlyozta: a szakmaiságot és a tanodamozgalom alapelveit látja veszélyeztetve azzal, hogy a sok, régóta sikeresen működő tanoda helyett e téren tapasztalatlan szervezeteket támogat inkább a kormány.

Kifogásolták például, hogy a nyertes szervezetek között sok, iskolához tartozó alapítvány van, pedig a tanodák pont az iskola hiányosságainak ellensúlyozására jöttek létre először a kétezres évek közepén. Arról, hogy mi lehet a baj azzal, ha iskolák veszik a kezükbe a tanodák működtetését, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Az pedig még nagyobb nemtetszést váltott ki a régi tanodások körében, hogy a református és a görögkatolikus egyház olyan településeken indíthatott tanodákat, ahol korábban épp ők idézték elő a főként roma, hátrányos helyzetű gyerekek szegregációját, azzal, hogy saját iskolát nyitottak a már működő állami intézmény mellé. Egy ilyen esetről pedig itt írtunk korábban.

Az említett értékelésben pedig az az aggodalom is megjelent, hogy a nyertes pályázók egy része csak nyereségvadászatból indult el a pályázaton, ezért nem is működtetnek majd érdemben tanodát.

A pályázat eredményeinek kihirdetése óta eltelt több mint egy és negyed év, a tanodapályázaton első alkalommal nyert tanodák pedig nagyjából egy éve, 2017 januárjában kezdték meg működésüket a két évre szóló, 2019 januárjáig elkölthető 30 millió forintos EU-s támogatásból.

Szerettük volna megtudni, hogyan reagálnak a felsorolt aggályokra, és hogyan működnek az újonc tanodák, ezért megkerestünk több szervezetet az először nyertes pályázók közül.

Szerintük jobb, ha benne van az iskola

“A tanodamozgalom azért jött létre és szélesedett ki, mert a közoktatás képtelen a hátrányos helyzetű, illetve a cigány/roma tanulók többsége számára megfelelő oktatási minőséget nyújtani, hátrányaikat kompenzálni. Ezért érthetetlen, hogy a korábbi tanodapályázatokkal ellentétben miért pályázhattak és nyerhettek tanodaforrásokat ekkora mértékben iskolák, kollégiumok, iskolákhoz kötődő alapítványok. Egy rendszer hibáit orvosló kezdeményezést értelmetlen és pazarló a diszfunkcionális rendszer szereplőivel feltölteni.”

– fogalmaz a TanodaPlatform jelentése. A megkérdezett újonc tanodák vezetői azonban máshogy vélekednek.

“Több helyről hallottuk mi is, hogy nem szerencsés, ha egy iskolával összefonódva működik a tanoda, de mi ennek több előnyét látjuk, mint hátrányát. Az iskolai nehézségeik és erősségeik, illetve az aktuális feladataik teljes ismeretében tudnak igazán személyre szabottan segíteni a diákoknak a tanodás pedagógusok”

– magyarázta az Abcúgnak Farkas József, aki az egyik nyertes, a Szántói Gazdász Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az alapítvány a borsod-abaúj-zemplén megyei Abaújszántón, a helyi Barczay János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola tehetséges tanulóinak ösztöndíjas segítésére jött létre még a 90-es években.

A nyertes pályázat nyomán tavaly januárban elindult tanodában viszont az iskola “leghátrányosabb helyzetű” diákjaival foglalkoznak iskolaidőn kívül a szakközépiskola tanárai. Az abaújszántóihoz hasonlóan a legtöbb megkérdezett új tanodában is a helyi iskola tanárai dolgoznak a tanodában.

Egy kivétel a szabolcs-szatmár-bereg megyei Tiszabercel, ahol a nyíregyházai Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakiskola helyi tagiskolája mellett indult tanoda. Itt ugyanis nem az iskola tanárai, hanem az iskola titkársági alkalmazottai foglalkoznak a diákokkal, egyszerűen, mert nekik fért bele időben és energiában ez a plusz munka. “A tanodás személyzet megszervezése volt az egyik legnagyobb nehézség a tanoda elindításában” – fogalmazott Tóth Pál, a pályázó Agrárifjúságért Alapítvány titkára.

Nem a tantárgyi segítségnyújtás az igazán hangsúlyos

Az új tanodásokkal folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy nem is igazán a tantárgyi fejlesztés van a tevékenységük középpontjában.

A nógrád megyei Szécsényben működő Liget Lovasudvar nevű lovarda-lovasiskola saját egyesületén, az Igaz Lóbarátok és Jóbarátok Diáksport Közhasznú Egyesületen keresztül pályázott és nyert a tanodapályázaton.

A lovardát üzemeltető házaspár Véghné Turányi Éva és férje az egyik szécsényi iskola tanárai, és a tanoda is az iskola egyik termében működik, heti három nap van foglalkozás. Az gyerekek iskolai felzárkóztatása azonban csak egy része a tanodai életnek.

“Mivel jó kapcsolatunk van helyi vállalkozókkal, a gyerekek több szakmával is megismerkedhettek már az elmúlt egy évben: az állattenyésztéssel, ezen belül a lótenyésztéssel, vagy a cukrász, a pék munkájával”

– magyarázta Véghné Turányi Éva, majd hozzátette: a tanodások rendszeresen járhatnak a lovardába, és térítésmentesen lovagolni is tanulhatnak.

Számít a helyszínválasztás

A tanodapályázatban 30 gyerek tanodai foglalkoztatását kellett vállalniuk a pályázó szervezeteknek, Farkas József, az abaújszántói tanoda vezetője szerint minimum 60 százalékuk kellett, hogy hátrányos helyzetű gyerek legyen.

A heti háromszori tanulmányi segítségnyújtás elindításához a legtöbb tanoda a Szegedi Tudományegyetemen kifejlesztett szintfelmérő feladatsort használta.

“Az úgynevezett bemeneti kérdőívet számítógépen, az oktatási (OM) azonosítójukkal belépve csinálták a gyerekek, ezek alapján kellett egyéni fejlesztési tervet készíteni a tanodában velük foglalkozó pedagógusoknak”

– magyarázta az Abcúgnak Tóth Kálmánné Nagy Brigitta, aki a Pest megyei Váchoz közeli Bujákon látja el a 2017 januárjában indult helyi tanoda adminisztrációs feladatait látja el. A diákok a helyi Szentgyörgyi Albert Általános Iskolából érkeznek.

“Az iskolával való napi kapcsolat kulcsfontosságú a munkánkban, de a tanodai foglalkozások helyszínének megválasztásával is szerettük volna hangsúlyozni, hogy a tanoda nem az iskola meghosszabbítása”

– magyarázta Nagy Brigitta, miért a falu művelődési házának közösségi helyiségében működik a tanoda.

Ilyen szempontból azonban inkább kivétel a bujáki tanoda, az általunk megkeresett szervezetek többsége az iskolában működteti a tanodáját.

Mi ezzel a probléma?

A megkérdezett tanodák egytől egyig olyan helyeken indultak, ahol a hátrányos helyzetű, az iskolában különböző nehézségekkel küzdő diákokhoz nem szól más, hasonló program, ezért esélyteremtő szerepük vitathatatlan. A megkérdezett tanodák több, olyan szabadidős tevékenységet biztosíthatnak az elnyert pénzből a hozzájuk járó gyerekeknek, amit egyébként nem lenne lehetőségük kipróbálni.

A probléma nem is ezzel, hanem az intézményesüléssel, az iskolák és az iskolai pedagógusok fokozott szerepvállalásával van az Abcúgnak korábban nyilatkozó, a tanodamozgalommal foglalkozó oktatáskutató, Németh Szilvia szerint.

“A tanodákra jellemző bizalmi légkört nagyon nehéz ugyanannak az iskolának megteremteni, ahol napközben nagy létszámú osztályokban, a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozáshoz nem értő, és emiatt frusztrált tanárokkal tanul a diák” – mondta a szociológus, aki szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem fognak elvonatkoztatni attól, hogy iskolában vannak, még akkor sem, hogyha nem pont ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel az iskolai tanodában, mint a tanórákon.

A kutató szerint, ha az iskolában működik a tanoda, akkor egyszerűen nem sokban különbözik egy napközitől.  Azzal, hogy az iskola pedagógusai, sok esetben az iskola épületében tartják a foglalkozásokat, a tanoda épp azt a jellegzetességét veszti el, hogy a foglalkozásokon a gyerekek egy, az iskolainál sokkal kötetlenebb, bizalmasabb környezetben, más pedagógiai szemléletű, személyre szabott fejlesztést kaphatnak.

A növekvő állami szerepvállalás és a tanodának az a fajta intézményesülése, amiről az iskolák szélesebb körű bevonása és az egységes szintfelmérő bevezetése is árulkodik, Németh Szilvia szerint a civil vonalat gyengíti tovább a tanodamozgalomban. Pedig a civil tanodák pont abban nagyon jók – mondta -, hogy motiválttá, érdekeltté teszik a gyerekeket a tanulásban, ami fontos kiegészítője a klasszikus iskolákban működő ‘külső-vezérelt” modellnek, ahol a tanár a tudás letéteményese, és a pedagógiai folyamatok irányítója.

“Zavarban éreztem magam”

A felvázolt szakmai törésvonalnak köszönhetően minimális a kommunikáció az új, és az említett civil vonalat képviselő régi tanodák között – ez a megkérdezett tanodásokkal folytatott beszélgetésekből is kiderült.

A Tokaji Gazdász Alapítvány a Tokaji Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium saját tanodájának megnyitásáért indult  tanodapályázaton.”A beiskolázási körzetünk területén nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekek élnek” – magyarázta Hutkai Józsefné, az alapítvány elnöke és a tanoda szakmai vezetője, miért volt egyértelmű, hogy pályáznak tanoda indítására.

Hutkai Józsefné azonban arról is mesélt az Abcúgnak, hogy a kialakult helyzet miatt nem érezte túl komfortosan magát új tanodásként a pályázat eredményhirdetése utánra szervezett első tanodás szakmai fejtágítókon.

“Miskolcon voltam első alkalommal az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte tanodás tájékoztatón, akkor még egyetlen kezdő tanodásként. Még nem lehetett tudni, hogy lesz egy második kör a tanodapályázatban, úgyhogy az egész nap akörül forgott, hogy milyen botrányos döntések születtek a pályázaton. Érezhető volt a feszültség”

– magyarázta Hutkai Józsefné, majd hozzátette, kissé zavarban is érezte magát emiatt, ott ülve egyedüliként egy első nyertes pályázó szervezet képviseletében. 

“Tapasztalatlanok vagyunk még ezen a területen, úgyhogy sokat kell tanulnunk, így persze szakmai kapcsolatban vagyunk régebb óta működő tanodákkal, de azért érezzük a pár lépés távolságot”

– tette hozzá Hutkainé.

Mit mond a TanodaPlatform?

“A második pályázati kör eredményhirdetése után kiderült, hogy a régi tanodák is visszatérhetnek a pályára. Ekkor eldöntöttük, hogy új lapot nyitunk, és aki tenni akar a tanodás színtéren, azt kollégának tekintjük. Nem szeretnénk csak az alapján megítélni egy szervezetet, hogy tapasztalat nélkül nyert forrást tanoda elindítására”

– mondta Szűcs Norbert,  a TanodPlatform egyik alapítója, a Motiváció Műhely tanodáink szakmai vezetője az Abcúgnak. Szűcs ugyanakkor hozzátette: az elmúlt egy évben csak néhány új tanoda csatlakozott a TanodaPlatform hálózatához. Szerinte részben azért, mert rájuk sült a bélyeg, hogy erősen konfrontálódtak a kormánnyal az első tanodapályázat eredményei miatt.

Szűcs Norbert egy év távlatából is azt gondolja, jól reagált a TanodaPlatform akkor, amikor hangot adott a tapasztalt tanodások felháborodásának. A fentebb említett, az Oktatási Hivatal szervezte szakmai fórumokat pedig pont arra tartja jó alkalomnak, hogy a régi tanodák kapcsolatba kerülhessenek érdeklődő újakkal.

A következő nagy falat: a normatív finanszírozás

A tanodás világban most a legaktuálisabb téma, hogy mi biztosítja majd a jövőben, hogy ne kelljen  finanszírozási okokból szünetelnie, vagy akár meg is szűnnie tanodáknak. A jelenlegi támogatási rendszer legnagyobb problémája ugyanis, hogy a pályázatokkal finanszírozott időszakok nem fedik egymást, sokszor egy egész évre forrás nélkül maradnak a tanodák.

Hogy a finanszírozási foghíjak a gyerekekkel folytatott, nagy mértékben a bizalomra épülő munkát ne akadályozzák, felmerült, hogy állami normatív finanszírozás váltaná fel az EU-s projektalapút. Bár a TanodaPlatform és az Oktakási Hivatal közreműködésével elkészült erről szóló javaslatcsomag már egyeztetésre vár az Emberi Erőforrások Minisztériumában, Szűcs Norbert szerint az már csak a tavaszi országgyűlési választások után dől el, mi lesz a sorsa.

A munkaerő-kölcsönzés buktatói (2018.01.24.)

Az atipikus munkaviszony alkalmazása gyakori az új munkavállalók felvételekor. Mielőtt a munkáltató hagyományos, határozatlan idejű munkaszerződést kötne az új munkatárssal, egyfajta meghosszabbított próbaidőként atipikus munkaviszonyban foglalkoztatja. Ennek nincs törvényi akadálya, pár jogi buktatóra azonban érdemes odafigyelni.

Bevett gyakorlat, hogy a munkáltató első körben határozott időre szóló munkaszerződést ajánl a munkavállalónak. Ennek előnye, hogy a kikötött időtartam lejártával a munkaviszony automatikusan megszűnik, a munkáltatót nem terheli indokolás, és nem merül fel felmondási védelem, felmondási idő, vagy végkielégítés fizetési kötelezettség sem. Így ha a munkáltató nem kíván tovább együtt dolgozni a munkavállalóval, jogi kockázatok nélkül válhat meg tőle. Ez a kipróbálás céljából kötött határozott idejű szerződés pedig hosszabb is lehet, mint a próbaidő maximális időtartama (pl. egy éves).

szovetkezetekbe-rejtene-a-kormany-a-kozmunkasokat-1200x675
- fotó: illusztráció – gilvánfai dolgozók a pogányi Zsályaligetnél

Ennél is rugalmasabb, ám rövidebb időtartamú próba-munkaviszonyt tesz lehetővé az egyszerűsített foglalkoztatás, azon belül is az alkalmi munka. Ebben a legfeljebb öt napra létesített, határozott idejű munkaviszonyban számos munkajogi szabályt nem kell betartani (pl. nem kell írásos munkaszerződés, elég a minimálbér 85%-át megfizetni), és a fizetendő közterhek is kedvezőek. A munkavállaló így élesben kipróbálható, ha pedig teljesítménye nem bizonyul meggyőzőnek, a pár napos munka után a munkaviszony le is zárható.

Fontos alapelv viszont, hogy a munkavállalót mindig díjazás illeti meg a munkaviszonyból eredő munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért. Tilos ezért minden olyan megállapodás, ahol a munkavállaló csak bizonyos „próbaidőszak” eredményes teljesítése után kapna díjazást. Például, az első három nap munkavégzés („próbanap”) alatt letesztelik, hogy mennyire válik be, és majd csak ezután kötnek vele munkaszerződést. Ez akkor is jogellenes, ha a (leendő) munkavállaló beleegyezésével történik.

A munkavállaló kipróbálásának legális eszköze lehet a munkaerő-kölcsönzés is. A munkaerő-kölcsönzést a kölcsönvevők sokszor a próbaidőt helyettesítő intézményként használják, azzal, hogy a kikölcsönzés lejártával maguk kötnek munkaviszonyt a legjobbnak bizonyult kölcsön-munkavállalókkal. Ilyen esetben a munkáltatók leendő munkatársaikat először egy kölcsönbeadó ügynökségen keresztül, általában határozott időre alkalmazzák, amelynek tartama amúgy hosszabb, mint a próbaidő lehetséges maximuma. Így a leendő „belső” munkatárs már a kölcsönbeadónál átmegy egy rostán, és a kölcsönvevő maga is egy hosszabb időtartam alatt győződhet meg alkalmasságáról. Ha a munkavállaló jól teljesített, a kikölcsönzés után vagy maga veszi alkalmazásba, vagy egy újabb „próba időszakra” kölcsönzi ki. A munkavállaló szemszögéből, a kölcsönvevőnél tartós állományba kerülés lehetősége olyan motiváció a munkavállaló számára, amely növeli megbízhatóságát, lojalitását.

Annak sincs akadálya, hogy a munkaerő-kölcsönzés egyben egyszerűsített foglalkoztatást is jelentsen. Azaz, a kölcsönbeadó első lépésben alkalmi munkásként kölcsönzi ki a kölcsönvevőnek a munkavállalót. Ha ezen a szűrőn átmegy, következhet egy hosszabb idejű kölcsönzés. Ha ez is eredményesen eltelik, a kölcsönvevő a munkavállalót közvetlen alkalmazásba veszi, egyelőre határozott idejű munkaszerződéssel. Ennek lejárta után pedig – a felek közös akarata esetén – következhet a hagyományos, határozatlan időre szóló munkaszerződés.

Ha a feleknek már volt „közös előélete” a hagyományos munkaviszony létesítése előtt, akkor a munkaszerződés megkötésekor az alábbiakat érdemes végiggondolni. Egyrészt, kifejezett törvényi szabály hiányában az azonos felek között, korábban fennálló munkaviszonyok időtartama nem számít bele az újonnan létesített munkaviszony idejébe. Azaz, ha a fenti példában a munkavállaló öt napot kölcsönzött alkalmi munkásként, majd hat hónapot kölcsönzött munkavállalóként, ezt követően további fél évet határozott idejű szerződéssel dolgozott a munkáltatónál, és csak ez után kötnek a felek határozatlan idejű munkaszerződést, a megelőző jogviszonyok ideje nem számítódik bele ebbe az újabb munkaviszonyba. Az tehát annak ellenére az első nappal indul, hogy a munkavállaló – különböző jogi konstrukciókban – már egy évet meghaladóan dolgozik ugyanott. Ezért ha a felek szeretnék ezeket az előzmény időket is beleérteni a munkavállaló munkaviszonyának tartamába, erről kifejezetten rendelkezniük kell a munkaszerződésben. Ennek a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából lehet jelentősége.

Másrészt, az azonos felek között korábban fennállt munkaviszonynak, vagy kikölcsönzésnek jelentősége lehet a próbaidő szempontjából. Nincs ugyan kifejezett törvényi tilalom arra, hogy a munkáltató próbaidő kikötésében állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban már dolgozott nála, ez az eljárás azonban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet. A próbaidő rendeltetése ugyanis az, hogy az egymás számára ismeretlen felek kipróbálhassák egymást, meggyőződhessenek arról, hogy a munkaviszony valóban be tudja tölteni rendeltetését számukra. Ha pedig mégsem így lenne, rugalmasan, azonnali hatállyal és indokolás nélkül le tudják zárni a jogviszonyt. Ez a funkció azonban nem szükséges abban az esetben, ha ugyan új jogviszony létesül a felek között, ám annak már van olyan előzménye, ahol a fentiek szerinti „ismerkedésre” meg volt a lehetőség. Különösen ez a helyzet akkor, ha a munkavállaló ugyanazt a munkakört tölti be, mint amit korábban alkalmi, vagy kölcsönzött munkavállalóként is. E körben nem a munkakör elnevezésének, hanem tartalmának van jelentősége. Ha tehát ténylegesen ugyanazokat a feladatokat végzi a munkavállaló, mint korábban egy más típusú munkaviszonyban, akkor megállapítható, hogy az újabb munkaviszonyában a próbaidő kikötése rendeltetésellenes, ezért semmis.

Jogszerű ugyanakkor a próbaidő alkalmazása, ha az új munkaviszonyban új feladatok, vagy jelentősen kibővült felelősségi kör vár a munkavállalóra, amire tekintettel az újbóli kipróbálás indokolt. A munkáltatónak érdemes körültekintően végiggondolni a fentieket, ha ugyanis a próbaidő kikötése semmis, akkor az arra alapozott azonnali hatályú felmondás a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősül.

 

forrás: ado.hu