ÖSZTÖNDÍJFELHÍVÁS (2019.07.17.)

Ösztöndíjfelhívás 18 és 28 év közötti roma fiatalok számára

pecsflashmob-kepek-3
- fotó: archív
Gilvánfai táncosok a pécsi Gandhi Gimnázium rendezvényén

SHAPYR – Magyarország

A Roma Oktatási Alap 2018 áprilisában indította el Roma fiatalok tanulmányait és munkavállalását támogató programját. A program 2018. április 1-je és 2022. december 31-e között, négy tanulmányi éven keresztül valósul meg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában.
A Roma Oktatási Alap a program megvalósításával szeretne hozzájárulni a szakmai végzettséggel rendelkező romák számának növekedéséhez, a tanulmányaikat elvégző fiatalok munkaerőpiaci esélyeihez.

A program keretében támogatjuk a befejezett általános-, vagy középiskolai tanulmányokkal, illetve szakmai végzettséggel nem rendelkező roma fiatalok tanulmányait és munkavállalását.

A pályázat benyújtható, amennyiben a jelentkező:

  • roma származású,
  • 18 és 28 év közötti,
  • felnőttoktatásban, vagy felnőttképzésben vesz részt, vagy szeretne részt venni (beleértve az érettségire felkészítő képzést, a szakmai végzettséget adó, valamint a felsőfokú szakképzést is),
  • befejezett általános-, vagy középiskolai tanulmányokkal, illetve szakmai végzettséggel nem rendelkezik,
  • munkanélküli (a tanulmányok és a munka összeegyeztethetősége esetén: közfoglalkoztatott, illetve részmunkaidőben dolgozó),
  • Budapesten, Baranya megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él.

Az elbírálás során előnyt élveznek a Roma Oktatási Alap Kora gyermekkori fejlesztés programjában részt vett gyerekek szülei.

A program keretében nyújtott támogatások:

– ösztöndíj

– tandíjtámogatás (egyéni elbírálás alapján)

– mentori támogatás (egyéni elbírálás alapján)

– együttműködési képességek fejlesztése

– támogatás a munkakeresésben

Jelentkezési határidő:

A meghatározott keretszám betöltéséig folyamatos.

A jelentkezés menete:

A Roma Oktatási Alap honlapján és Facebook-oldalán megtalálható jelentkezési lapot (kattints a letöltéshez) kitöltve, beszkennelve a csolah@romaeducationfund.org email címre, vagy a 1139 Budapest, Váci út 99. postai címre várjuk. Jelentkezéséhez kérjük, az alábbi dokumentumokat is csatolja:

  • személyi igazolvány másolata
  • legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentum (bizonyítvány, diploma, stb.) másolata
  • amennyiben gyermeke óvodáskorú, igazolás az óvodai ellátás igénybevételéről
  • foglalkoztatási státuszt igazoló dokumentum másolata
  • folyamatban lévő tanulmányok esetén igazolás a tanulói jogviszonyról

A program keretében évente 25 fiatal felnőttet támogatunk. Kizárólag hiánytalanul beérkezett pályázatokat áll módunkban elfogadni. A programmal és a jelentkezés menetével kapcsolatos kérdéseivel keresse Oláh Csabát, a program magyarországi koordinátorát:

Oláh Csaba
csolah@romaeducationfund.org

Roma Oktatási Alap
1139 Budapest, Váci út 99.
Telefonszám: 06 20 342 8824

TANODA: nyári menetrend (2019.07.01.)

Kedves Gilvánfaiak!

A tanoda nyáron az alábbiak szerint lesz nyitva.
A GYEREKEK és fiatalok csak a nyitvatartási napokon használhatják a tanodát.
06tanodalp-768x1156
A telep programban dolgozó szociális munkások nyáron is dolgoznak (felváltva lesznek szabadságon).
Ők a segítséget kérő FELNŐTT LAKOSOKAT várják 8.30 és 15.00 óra között.Nem érhető el leírás a fényképhez.

Változik a családi adókedvezmény és az egészségügyi ellátás (2019.06.27.)

Érettségizik a gyermek – változik a családi adókedvezmény és az egészségügyi ellátása

Érettségizőknek a május-június hónap kihívás, a szülőnek viszont júliusban akad tennivalója, ugyanis családi pótlék és családi adókedvezmény ettől a hónaptól (véglegesen vagy átmenetileg) nem jár a gyermek után. Ebben a cikkben pontos útmutatást nyújtunk a teendőkről, bemutatjuk a különbséget a kedvezményezett eltartott és a gyermekszámba számító eltartott között, továbbá ismertetjük az egészségügyi ellátás témakörével kapcsolatos tudnivalókat.
download

Fő szabály szerint családi adókedvezmény addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek által családi pótlékra jogosult. Mivel a tanév lejártát követően, tehát július 1-től nem jár családi pótlék az érettségizett gyermekek után, ezért módosítani kell a gyermekek szüleinek a családi adókedvezményről munkáltatójuk felé esetlegesen adott nyilatkozatukat. Részükre az említett gyermekek után július 1-től családi pótlék nem kerül folyósításra, és nem érvényesíthető a családi adókedvezmény sem. A munkáltató felé leadott nyilatkozat módosítás azért különösen fontos, mert a jogalap nélkül érvényesített családi kedvezmény miatt a szülőnek az év végén adó befizetési különbözete lesz, továbbá 12 %-os különbözeti bírságra is számíthat.

Újraéled a kedvezmény, ha a gyermek szeptembertől köznevelési intézményben (pl. szakközépiskola, szakiskola képzései) tanul tovább, és jár egészen addig, amíg a családi pótlék is. Tehát annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Ha az érettségiző felsőoktatásban folytatja tovább a tanulmányait, nem jár utána már sem családi pótlék, sem adókedvezmény. Viszont ha van a családban olyan kisebb gyermek, aki után még jogosult a szülő családi pótlékra, akkor az egyetemista, főiskolás beleszámít a gyermekszámba. (kivéve, ha rendszeres jövedelemmel rendelkezik, mert akkor egyáltalán nem lehet őt figyelembe venni)

A családi pótlék nem jár automatikusan, azt ismételten meg kell igényelni a gyermekre vonatkozóan, illetve abban az esetben is jelezni kell a kormányhivatal felé, ha szeptembertől csak a létszámba számít bele.

Tekintsük át, hogy pontosan mi a különbség az eltartott és a kedvezményezett eltartott között.

Kedvezményezett eltartott(Eltartotti minőség kód: 1) Eltartott, vagyis a családi pótlék és a családi adókedvezmény összegének szempontjából beleszámít a gyermekszámba (Eltartotti minőség kód: 2)
·         akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult·         a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig);

·         az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;

·         a rokkantsági járadékban részesülő

·         20. életévét betöltött fiatal a tanév végét követően, ha továbbra is köznevelési intézmény tanulója vagy·         felsőoktatási intézményben:

o   első felsőfokú szakképzésben,

o   első alapképzésben,

o   első mesterképzésben vagy

o   első egységes, osztatlan képzésben

részt vevő hallgató

és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik


Rendszeres a
 jövedelem, ha egymást követő 3 hónapban keletkezik, és havonta eléri a a mindenkori legkisebb munkabér összegét. (2019-ben 149 000 Ft) Ebben az esetben a családi pótlék folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kell, ezzel egyidejűleg családi adókedvezmény sem jár. De ha a gyermek jövedelme nem éri el a minimálbér összegét (pl. részmunkaidőben foglalkoztatott), vagy a jövedelme nem rendszeres, a szülőnek nincs bejelentési kötelezettsége.

Példa:
Közös háztartásban élő házaspárnak 3 gyermeke van, egy 5 éves, egy 12 éves és egy 19 éves. Utóbbi gyermek júniusban befejezi a középiskolát, majd a sikeres érettségi vizsgákat követően szeptembertől egyetemen folytatja tanulmányait – nappali tagozaton, hallgatói jogviszonyba kerül.

  1. Családi pótlék összege:
  • június hónap végéig 16 000 Ft / gyermek x 3 = 48 000 Ft/hó
  • július-augusztus hónapban 13 300 Ft/gyermek x 2 = 26 600 Ft/hó
  • szeptembertől 16 000 Ft x 2 = 32 000 Ft /hó, ha a szülő bejelentette a családi pótlék igényt, csatolva az egyetemista gyermek hallgatói jogviszonyának igazolását.
  1. Családi adókedvezmény összege:
  • június hónap végéig 220 000 Ft/gyermek x 3 = 660 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 99 000 Ft/hó)
  • július-augusztus hónapban 133 000 Ft/gyermek x 2 = 266 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 40 000 Ft/hó)
  • szeptembertől 220 000 Ft/gyermek x 2 = 440 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 66 000 Ft/hó)

Fontos, hogy családi pótlék visszamenőleg 2 hónapra igényelhető, ezért lehetőség szerint minél hamarabb adjuk be az újbóli családi pótlék igényt. Júliustól visszamenőleg korrigálásra kerül a folyósított összeg, a július-augusztusi családi adókedvezményt pedig az év végi adóbevallásban egy összegben érvényesíthetjük. A fenti példánál maradva 220 000 x 2 = 440 000, helyett 133 000 x 2 = 266 000 lett érvényesítve, tehát 440 000 – 266 000 = 174 000 x 2 hónap = 348 000 Ft adóalap kedvezmény, ami adóba átszámítva 52 200 Ft-ot jelent az Szja bevallás elkészítésekor.

Összegezve a teendők a gyermek továbbtanulása esetén, lépésről-lépésre:

  • júliusban munkáltató felé módosítani kell a nyilatkozatot, miszerint a július havi munkabérből nem érvényesíti a szülő az adókedvezményt; (Eltartotti minőség „0”, mint kedvezménybe nem számítható)
  • ki kell töltetni az iskolával az igazolást a tanulói/hallgatójogviszony fennállásáról;
  • be kell adni a kérelmet visszamenőleg július 1-től:
  • ha közoktatásban tanul tovább a gyermek, a családi pótlék újra folyósítására,
  • ha felsőoktatásban tanul tovább a fiatal, de másik gyermek jogán a szülő jogosult családi pótlékra, ezáltal a gyermekszámba beleszámít, ezt jelezni;
  • szeptemberben újra kell (lehet) nyilatkozni a munkáltató felé attól függően, hogy a gyermek kedvezményezett eltartottnak (1) vagy eltartottnak (2) minősül e;
  • végül az év végén az adóbevallásban ne felejtsük el visszaigényelni a július-augusztus havi adókedvezményt.

Ha nem a havi érvényesítés mellett döntött a szülő, hanem csak év végén, az adóbevallásával egyidejűleg, egy összegben tart igényt a családi adókedvezmény összegére, abban az esetben ezzel kapcsolatban most semmi teendője nincs. Viszont a családi pótlékról ez esetben se felejtkezzen el!

Érettségizett gyermek egészségügyi ellátása

Ha a gyermek nem tanul tovább, és nem is kezd dolgozni, a jövőben nem lesz jogosult egészségügyi ellátásra. Nézzük, hogy mikortól, mi módon kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A gyermek ellátásra való jogosultsága a diákigazolvány lejárta utáni 45. nappal szűnik meg. A diákigazolvány érvényességének vége a tanév végét (június 30.) követő október 31., tehát ezt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő 15 napon belül, tehát december 30-ig be kell bejelenteni a fizetési kötelezettséget a NAV-hoz, a 19T1011-es változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető, és kitöltés után elektronikusan is benyújtható ügyfélkapun keresztül. Mivel ehhez nyomtatványkitöltő program telepítése szükséges, és a nyomtatvány a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, magánszemélyként talán egyszerűbb személyesen az ügyfélszolgálaton megtenni a bejelentést.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019-ben 7 500 Ft/hó. (250 Ft/nap) A NAV Egészségbiztosítási Alap beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell átutalni az összeget, tárgyhót követő hó 12-ig. A közleményben a gyermek adóazonosító számát feltétlen fel kell tüntetni!

Ha a fiatal munkába áll, a munkáltatója bejelenti őt biztosítottként, ezért azt nem kell külön igazolni és nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség végét sem bejelenteni.

Összegezve a teendők, ha júniusban leérettségizett gyermek nem tanul tovább, és december 16-ig nem áll munkába:

  • 12.16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezik;
  • 12.30-ig meg kell tenni a bejelentést a NAV felé a 19T1011 nyomtatványon;
  • először 2020.01.12-ig kell utalni a decemberi, tört hónapra számított (16 nap x 250 Ft) 4000 Ft-ot a NAV számlaszámára, közleményben feltüntetve a gyermek adóazonosító jelét.

A járulékfizetést bárki átvállalhatja, tehát lehetőség van arra, hogy a gyermek helyett a szülő, vagy más személy, szervezet fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ehhez természetesen szükség van az ifjú hozzájárulására, és a NAV jóváhagyására. Teendő csupán annyi, hogy az említett 19T1011 adatlapon nyilatkozni kell a járulékfizetés átvállalásáról, annak kezdő-, és – ha tudjuk előre – befejező időpontjáról is.

Mentesül a járulék fizetése alól a szociálisan rászorult személy. Vagyis akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 120 %-a (2019-ben a 34.200,- Ft), illetve egyedül élő esetén 150 %-a (2019-ben a 42.750,- Ft) és családjának vagyona nincs. Kérésére a járási hivatal szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít fel, és 1 évig érvényes.

forrás: ado.hu

 

Mire jó a lovári / beás nyelvvizsga? (2019.06.13.)

Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt (2019.06.13.)

WP_20150804_025

Egy emberként üdvözölték a magyarországi tanodák, amikor tavaly novemberben kiderült: átveszi az állam a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó szervezetek finanszírozását.

A tanodás világ már régóta várt arra, hogy az állam felkarolja a finanszírozásukat, a tanodák működését eddig biztosító európai uniós források ugyanis, ahogy ezt már előre tudni lehetett, 2018. év végére, 2019. év elejére kimerültek. Egyszerűen nincs több uniós pénz elkülönítve a tanodák számára.

Az állami szerepvállalásnak a tanodák finanszírozásában ráadásul volt egy másik üzenete: a kormány elismeri, és hajlandó támogatni a hátránykompenzáló munkát végző civil szervezetek munkáját.

Tavaly decemberben ki is írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami tanodapályázatot, hogy első körben egy évre biztosítsa a támogatást elnyerő tanodák működését: 2019 januárjától 2019 december végéig. A pályázaton olyan szervezetek indulhattak, amelyek bizonyítani tudták, hogy legalább egy éve működtetnek tanodát, és akik vállalni tudják, hogy iskoláktól függetlenül végzik majd ezt a munkát. Ez kezdettől fogva fontos szakmai feltétele a tanodás munkának.

A pályázaton elindult a Pest megyei Csobánkán működő Csobánkai Tanoda (CSODA) is, amelyet korábbi, a csobánkai roma iskolások és a falu iskolája sorsát követő cikksorozatunkból ismerhetnek olvasóink.

Ez a tanoda szakmai megfontolásokból korábban soha nem indult az uniós forrásra épülő tanodapályázatokon, az állami pályázat megtervezésének folyamatába viszont más hazai tanodás szakemberek mellett már a Csobánkai Tanoda egyik alapítóját, Bakó Boglárkát is bevonták. Nem volt kérdés, hogy elindulnak egy olyan pályázaton, aminek a szakmai programját ők is alakíthatták. Még akkor sem, ha ehhez át kellett venniük a tanoda fenntartását – és az ezzel járó anyagi terheket – az ezt a szerepkört korábban vállaló, mostantól csak támogatói szerepet vállaló Csepp Esélyegyenlőségi Alapítványtól. (Ennek a legkonkrétabb következménye, hogy a tanodaépület bérleti díját ezentúl a Csobánkai Tanoda maga fizeti a tulajdonos önkormányzatnak.)

Amikor március végén megérkezett a hír, hogy a Csobánkai Tanodát működtető Csodaműhely Egyesület, közel 122 másik pályázó szervezettel egyetemben, állami támogatást nyert a tanodája ezévi fenntartására, azt boldogan újságolták a tanoda Facebook-oldalán.

Nagyjából eddig tart a történet pozitív része, a helyzet ugyanis az, hogy június eleje van, és a Csobánkai Tanoda még mindig nem kapta meg a működéséhez szükséges állami támogatást. Sem megnyugtató ígéretet arra, hogy mikor fogják.

Minderről Horlai Sára, a Csobánkai Tanoda koordinátora beszélt az Abcúgnak. Bakó Boglárkával akkor döntöttek úgy, hogy a nyilvánossághoz fordulnak, amikor már minden hivatalos utat kimerítettek, hogy a pályázati pénz mielőbbi folyósítását kérjék az illetékesektől.

Bár a decemberben kiírt tanodapályázatnak sem az elbírálására, sem a nyertesek kifizetésére nem adott meg határidőt az illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a tanoda csapatának jó oka volt azt feltételezni, hogy a pályázat eredményeinek kihirdetése után nem kell sok, és megérkeznek a működéshez szükséges források.

Miután hiánytalanul beadták a forrás lehívásához szükséges különféle engedélyeket, például a tanodai foglalkozásoknak helyet adó épület tűzvédelmi papírjait és a költségterveket, már csak annyi lett volna hátra, hogy egy finanszírozási szerződést készítsen a minisztérium. Az SZGYF tanodákkal kapcsolatot tartó munkatársa annyit kért a Csodaműhely Egyesülettől, nyilatkozzanak: postai úton szeretnék kézhez kapni, majd aláírva visszaküldeni a szerződést, vagy személyesen mennek be ezért a minisztériumba.

“Lehet, hogy rosszul döntöttünk, de a postai utat választottuk”

– mondta Horlai Sára. Mindez május elején történt, de a szerződés azóta sem érkezett meg. Nem azért, mert út közben elveszett, hanem mert még el sem készült. Ezt az egyesület telefonos érdeklődésére mondták a minisztériumnál, két hét türelmet kérve tőlük. A két hét már napok óta letelt, a tanodások újabb érdeklődésére pedig már újabb ígéretet sem kaptak a szerződés kiállításának várható időpontjára.

Miközben bürokratikus időszámításban az eredményhirdetés óta eltelt két hónap talán nem is tűnik olyan soknak, a Csobánkai Tanoda működése mostanra komoly veszélybe került a csúszó finanszírozás miatt.

A tanoda épületét a Csobánkai Önkormányzattól béreljük, civil szervezetünk más célokra gyűjtött adományokból összegyűlt vésztartalékai elfogytak, júniustól nem tudjuk fizetni a tanoda bérleti díját és rezsiköltségeit. Munkatársaink hónapok óta fizetés nélkül foglalkoznak a tanodai munka koordinációjával, a hátrányos helyzetű gyerekek tanításával, fejlesztésével. A június utolsó hetében tervezett nyári táborunk lefoglalt buszköltségét, megszervezett programköltségeit nem tudjuk miből finanszírozni. Az elnyert pályázati támogatás nélkül lehetetlenné válik a vállalt (30+7) tanodás gyerek részére a tanodai szolgáltatás biztosítása.

Így írja le a Csodaműhely Egyesület elnöke, Bakó Boglárka a helyzetet egy, az SZGYF-nek küldött levelében.

Horlai Sára ehhez hozzátette, hogy természetesen kalkuláltak azzal, hogy a finanszírozási időszak kezdete, tehát ezév januárja, és a pénz megérkezése közötti időszakban önállóan kell megoldaniuk a tanoda finanszírozását, de azzal nem számoltak, hogy ez az idő fél év lesz. A tanoda egymillió forintos, adományokból összegyűjtött kis vagyonát, amit a helyük későbbi bővítésére, felújítására szántak, működési költségekre már félig elköltötték. És ebben nincsen benne a vállaltak szerint összesen havi 120 órában foglalkoztatott négy alkalmazott munkabére, amit ennyi pénzből nem tudnak kifizetni.

A levélben említett nyári tábor kérdése okozza az egyik legnagyobb fejtörést. A tábort eredetileg három hét múlva, június végén szerette volna megtartani a tanoda, az utazás, az étkezés és a programok több százezer forintos költségére viszont egyáltalán nincs pénzük. Közben attól tartanak, ha nem tartják meg a tábort, a pályázat költségvetésében erre kalkulált tételt később vissza kell majd fizetniük az államnak. Így ez a pénz egyszerűen elveszne. Kölcsönkérni pedig azért nem mertek a programra, mert “mi van, ha mégsem érkezik meg az állami támogatás?”

Nem ők az egyetlenek

A csobánkai tanoda nem az egyetlen, ahová még mindig nem érkezett meg az állami támogatás. Szűcs Norbert, a Csongrád megyében két tanodát is üzemeltető Motiváció Műhely vezetője is erről számolt be az Abcúgnak. Náluk egy kicsivel később, idén február végén zárult le az előző – uniós – pályázat, ezért csak március óta hiányzik a pályázati pénz a költségvetésükből. Hogy nincsenek annyira szorult helyzetben, mint a Csodaműhely Egyesület, az csak annak köszönhető, hogy nekik vannak még tartalékaik.

Szűcs a Tanoda Platform nevű, tanodákat összefogó szakmai ernyőszervezet munkájában is részt vesz. Elmondta, az elmúlt napokban több tag-tanodától is jeleztek neki hasonló problémát. Köztük volt például a dél-baranyai Ormánságban három tanodát, köztük az Abcúgon is bemutatott gilvánfai Kászá Dăsztyisză Tanodát is működtető Szent Márton Caritas Alapítvány. Ugyanakkor tud négy olyan tanodáról, ami hosszas utánajárás után már megkapta, legalábbis az első fél évre vonatkozó, pályázati forrást.

Szűcs Norbert  a Tanoda Platformon keresztül arra bíztat minden, az állami pályázaton nyertes, de a támogatásra eddig hiába váró tanodát, hogy a csobánkaihoz hasonlóan ők is levélben forduljanak az SZGYF-hez, és írják le, milyen helyzetbe hozta őket a támogatás elmaradása.

“Jelenleg úgy tűnik, teljesen megszűnt a kommunikáció a kormányzat és a tanodák között.”

Káosz a minisztériumban?

A helyzetre van egy lehetséges magyarázat. Május elsejével ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztériumba került a társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárság, és vitte magával a tanodák ügyét.

A tanodapályázatok kiírásáért, elbírálásáért és a nyertes pályázók kifizetéséért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonban továbbra is az Emmi minisztériumi háttérintézménye, tehát minisztériumközi együttműködésre lenne szükség a pályázati ciklus levezényléséhez. A finanszírozási szerződés megkötése és a támogatás folyósítása ráadásul csak a folyamat kezdete, a tanodák ugyanis – lévén, hogy ez az első ilyen állami pályázat – tele vannak kérdésekkel a pénzzel való elszámolást illetően.

Ha a pályázati források késését az okozza, hogy a kifizetés egybeesik egy ilyen szervezeti átalakítással, akkor a probléma megoldása valószínűleg csak idő kérdése, de hogy ez mennyi idő, az egyáltalán nem mindegy a tanodáknak. A pályázaton nyertes 122 szervezet közül bőven lehetnek a csobánkaihoz hasonlók, amelyeknek nincsenek olyan plusz erőforrásai, amivel egy ekkora finanszírozási szakadékot kibekkeljenek.

Ráadásul – mint a cikk elején írtuk -, a mostani pályázat csak egy évre biztosít finanszírozást. Ha a kormányzat a 2020-as költségvetési tervezetben már előirányzott összeget is el akarja költeni a tanodák támogatására, hamarosan az új pályázatot is ki kéne írnia valakinek.

A Belügyminisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság sajtóosztályára is elküldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hol késik a tanodapályázatok kifizetése, mi a késés pontos oka és mikorra várható a nyertes pályázó tanodák maradéktalan kifizetése. Arra is kértük őket, tisztázzák, melyik kormányzati szervhez tartozik végül is a tanodapályázatok ügyintézése. Amint válaszokat kapunk tőlük, cikkünket frissítjük.
– forrás:
https://abcug.hu/romba-dolhetnek-tanodak-mert-az-allam-nem-fizeti-ki-a-megigert-penzt/

Gyermeknap Gilvánfán: június 08. szombaton 13 órától!

MEGHÍVÓ
Kedves Gilvánfai Lakosok!

Egyesületünk munkatársai sok szeretettel meghívják a faluban élő kicsiket és nagyokat a:
2019. június 08-án, szombaton tartandó GYERMEKNAPRA!

PTE FEEK hallgatók önkéntesként Gilvánfán 6 (2015.04.07.)

Program:
13:00-13:45 Ribizli bohóc előadása – Tanoda, templomKitti
13:00-15:00 Ugrálóvár – Tanoda udvarAmbrus Laci
14:00-15:00 Arcfestés, csillámtetoválás – Tanoda termeiDia, Gyöngyi, Lidi, Erzsi 
14:30-15:30 Családi sorverseny a Tanoda udvarán.
A családoknak jelentkezni előzetesen a szociális munkásoknál lehet.
– A vetélkedőt vezeti: Kitti és Anita
A vetélkedőn egy családnak számít: 2 felnőtt, apa + anya és 2 fő 16 éven aluli gyerek.
Apát, anyát és gyereket is lehet ,,kölcsön kérni, befogadni” a versenyző családokba.

15:30-16:00 Bábelőadás – A furfangos kisasszony – Anita
16:30-17:00 3-16 éves korú gyermekeknek ajándékdoboz osztás – Budapesti egyetemisták – TanodaPéter, Gyöngyi, Annuska
13:00-17:00 Körhinta – Tanoda udvarMoldoványi Zsuzsi 
14:00-16:00 INDIT Közalapítvány – Alkohol, drog, dohányzás – Anita, Annuska 
14:00-15:00 A Sellyei Egészségfejlesztési Iroda bemutatója – egészséges életmód, ételkóstolás – Tanoda udvarKitti
21:30 Tűzijáték a foci pályán – Orsós Tibor és a CNÖ

A programon résztvevőket várja lángosra, üdítőre, a Mosoda előtti téren:  Moldoványi Zsuzsi és csapata
A gyerekek HOT DOG és JÉGKRÉM jegyet kapnak.

Együttműködő partnereink, támogatóink:
Gilvánfai Önkormányzat
Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
Csupaszív Óvoda
INDIT Közalapítvány
Egészségfejlesztési Iroda
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- forrás: 
Gilvánfai Nyitott Ház Tanoda – Kászá Dăsztyisză – Nyitott Ház közösségi oldala

 

Új gazdája lett a Gandhi Gimnáziumnak (2019.06.05.)

A Belügyminisztérium intézménye lett a pécsi Gandhi Gimnázium

SZÁMOLJ! – Gazdaságvédelmi Akcióterv (2019.06.03.)

Gazdaságvédelmi Akcióterv 
A magyar gazdaság a magyar emberek és vállalkozások munkája, valamint a megfelelő gazdaságpolitika révén minden eddiginél jobban teljesít a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése és a bérek emelése terén is. Ezeket az eredményeket azonban meg kell védeni, ugyanis mind az eurózóna, mind a világgazdaság növekedési kilátásait tekintve a lassulását jelei mutatkoznak.
A kormány által elfogadott Gazdaságvédelmi Akcióterv célja, hogy az elmúlt években elért eredményeket megvédjük, és a magyar gazdaság teljesítménye hosszú távon is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. 

download
1. A szociális hozzájárulási adó 2%-pontos csökkentése 
2010 óta mintegy 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a kormány pedig folytatni kívánja a munkahelyteremtést. Ezzel összhangban tovább csökkennek a munkát terhelő adók is: a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1- jével 19,5%-ról 17,5-ra csökken. A 2% pontos csökkentés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

2. A kisvállalati adó (KIVA) 1%-pontos csökkentése 
A kisvállalkozásokat segítő lépésként 2020. január 1-től 13%-ról 12%-ra csökken a kisvállalati adó, a KIVA mértéke. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, és 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

3. Adók összevonása és megszüntetése 
A kormány célja az adócsökkentések mellett az adórendszer egyszerűsítése is.
Az elmúlt években a kormány kedvezményes adózási formákat (KATA és KIVA) vezetett be a kisvállalkozásoknak.
Mivel ezek az új adónemek kedvezőbb megoldást jelentenek, az egyszerűsített vállalkozói adó iránti igény jelentősen lecsökkent, ezért a kormány kezdeményezi az EVA kivezetését.
Az akcióterv keretében az adórendszer töredezettsége is csökkenni fog, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék helyett a jövő évtől egységes járulék jelenik meg az adórendszerben.

4. Adóelőleg-feltöltés eltörlése 
A cégek adminisztratív terheinek csökkentése, likviditási helyzetének javítása érdekében a kormány megszünteti a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásokra vonatkozó társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozásnak december 20. helyett elég a májusi adóbevallásával együtt rendeznie az adó befizetését.
Ez jelentősen segíteni majd a vállalkozások működését, ugyanis az előző évi adó összegét még öt hónapig tudják használni egyebek mellett munkahelyteremtésre, fejlesztésekre.

5. Reklámadó felfüggesztése 
A reklámadó 2020. január 1-től 2022. december 31-ig tartó felfüggesztése jelentősen segíti a piac további bővülését.

6. Idegenforgalom: a szálláshely áfájának csökkentése 
A magyar gazdaság egyik kiemelt szektora a turizmus, ezért a kormány tovább kívánja erősíteni az ágazatot.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében ezért a kormány kezdeményezi, hogy jövő évtől a szálláshelyi szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcsa 18%-ról 5%-ra csökkenjen.
Egyúttal javaslatot tesz, hogy a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás terjedjen ki erre a körre is, amelynek révén további fejlesztések finanszírozhatók az ágazatban.

7. Áfa-visszatérítés a kistelepüléseken építkezők részére 5 millió forintig 
A kormány 2020. január 1-jét követően adó-visszatérítési támogatást biztosít 5 millió forint összeghatárig a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, illetve a használt lakóingatlant bővítők, felújítók részére.
Az intézkedés amellett, hogy az építőipar további bővülését segíti elő, hozzájárul a lakásállomány megújulásához, a kistelepülések népességmegtartó erejének növeléséhez is.

8. Munkásszállások kialakításának támogatása vállalakozások részére is 
A magyar gazdaság érdeke, hogy a vállalatok munkaerő-igénye biztosított legyen, ezért a kormány már évek óta támogatja a munkaerő-mobilitást.
Eddig az önkormányzatok vagy önkormányzati társulások részesülhettek támogatásban munkásszállások építéséhez vagy felújításához, ősztől azonban az akcióterv keretében a magyar vállalkozások részére is lehetőség nyílik erre.

9. Fejlesztési adókedvezmény kibővítése 
A tavalyi évben minden korábbinál több, 8500 milliárd forint beruházás valósult meg Magyarországon.
A kormány folytatni kívánja a beruházásösztönző lépéseket, ezért a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát 500 millió forintról 3 lépésben, fokozatosan csökkenti: 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021-től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra.
Az adócsökkentés mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

10. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelése 
A vállalkozások hitelezését és fejlesztését segíti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 10 milliárd forintos tőkeemelése.
A garanciavállalási eszközök erősítésével a vállalatok könnyebben juthatnak majd hitelekhez.

11. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkeemelése 
Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál 5 milliárd forintos tőkeemelés segíti a mezőgazdasági ágazat fejlesztését.

12. Öntözési rendszer fejlesztése a mezőgazdaságban
A magyar agráriumban rejlő lehetőségek hatékonyabb, biztonságosabb kiaknázása érdekében a kormány a termelők öntözési lehetőségeinek kiszélesítéséről döntött.
A kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

13. A kutatás-fejlesztés támogatásának növelése
A kormány célja, hogy több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, ezért a következő évi költségvetésben az idei évhez képest 32 milliárd forinttal emelkednek a kutatás-fejlesztést támogató források, amelyek így meghaladják a 150 milliárd forintot.

+1 Új lakossági állampapír bevezetése – Magyar Állampapír Plusz 
Az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége, amelyben fontos szerepe van annak, hogy a lakosság egyre nagyobb részt vállal az államadósság finanszírozásában.
A 2019. június 3-án induló Magyar Állampapír Plusz bevezetésével a kormány azt szeretné elérni, hogy a duplájára emelkedjen a lakosságnál lévő állampapírok összértéke.
Az új konstrukció ezért magas hozamot és adómentes megtakarítást kínál, emellett rendkívül könnyen elérhető lesz.
Az állampapír a fizetett kamaton keresztül a magyar emberek jövedelmét növeli, az állam szempontjából pedig a kiegyensúlyozott finanszírozást erősíti.
- forrás: kormany.hu
(2019.05.30.)

Így döntöttek a gilvánfai választók (2019.05.27.)

A vasárnapi (05.26.)  európai parlamenti választás GILVÁNFAI részvételi adatai:

A belföldi szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 258 fő.
Megjelent: 56 (21,71%) – Nem szavazott: 202 (78,29%)

Listákra leadott érvényes szavazatok:
boriték
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
45 (80,36%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
6 (10,71%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
4 (7,14%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
1 (1,79%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
0 (0,00%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
0 (0,00%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
0 (0,00%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
0 (0,00%)
ÉRVÉNYES SZAVAZATOK (%):
0 (0,00%)
 EU-választás (05.26.) az összesített ‼️ BARANYAI sorrend:
FIDESZ-KDNP: 50,13 százalék
DK: 18,43 százalék
MOMENTUM: 9,44 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 6,63 százalék
JOBBIK: 6,06 százalék
MI HAZÁNK: 3,13 százalék
MKKP: 2,89 százalék
LMP: 2,84 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,46 százalék
A baranyai, városi részvételi arány:
Harkány 46,85%
Villány 44,78%
Bóly 44,07%
Kozármisleny 43,03%
Mohács 38,25%
Siklós 37,71%
Szigetvár 36,93%
Sásd 35,98%
Komló 35,55%
Szentlőrinc 34,67%
Sellye 34,01%
Mágocs 32,34%
ÍGY szavaztak a baranyai városokban:
PÉCS:
Fidesz–KDNP: 42,75 százalék
DK: 20,31 százalék
Momentum: 13,43 százalék
MSZP-Párbeszéd: 7,70 százalék
Jobbik: 5,36 százalék
MKKP: 3,79 százalék
LMP: 3,65 százalék
Mi Hazánk: 2,65 százalék
Munkáspárt: 0,37 százalék

KOMLÓ:
FIDESZ-KDNP: 42,28 százalék
DK: 28,36 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 8,42 százalék
JOBBIK: 6,62 százalék
MOMENTUM: 6,10 százalék
MI HAZÁNK: 3,04 százalék
LMP: 2,31 százalék
MKKP: 2,24 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,64 százalék

MOHÁCS:
Fidesz–KDNP: 59,69 százalék
DK: 15, 37 százalék
Momentum: 7,53 százalék
MSZP-Párbeszéd: 4,97 százalék
Jobbik: 4,23 százalék
Mi Hazánk: 3,70 százalék
MKKP: 2,16 százalék
LMP: 1,74 százalék
Munkáspárt: 0,62 százalék

SIKLÓS:
FIDESZ-KDNP: 52,62 százalék
DK: 19,61 százalék
MOMENTUM: 7,34 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 6,22 százalék
JOBBIK: 5,83 százalék
MI HAZÁNK: 3,48 százalék
MKKP: 2,71 százalék
LMP: 1,71 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,48 százalék

 SZIGETVÁR:
FIDESZ-KDNP: 48,04 százalék
DK: 21,61 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 8,85 százalék
MOMENTUM: 7,92 százalék
JOBBIK: 6,12 százalék
MI HAZÁNK: 3,01 százalék
MKKP: 1,96 százalék
LMP: 1,89 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,59 százalék

 HARKÁNY:
Fidesz–KDNP: 61,78 százalék
DK: 12,81 százalék
Momentum: 6,38 százalék
Jobbik: 5,96 százalék
MSZP-Párbeszéd: 5,06 százalék
Mi Hazánk: 3,37 százalék
LMP: 2,21 százalék
MKKP: 2,06 százalék
Munkáspárt: 0,37 százalék

 VILLÁNY:
Fidesz–KDNP: 69,56 százalék
DK: 9,12 százalék
Momentum: 6,39 százalék
Jobbik: 5,82 százalék
MSZP-Párbeszéd: 3,88 százalék
Mi Hazánk: 1,82 százalék
MKKP: 1,71 százalék
LMP: 1,37 százalék
Munkáspárt: 0,34 százalék

 BÓLY:
Fidesz–KDNP: 58, 39 százalék
DK: 14,86 százalék
Momentum: 10,20 százalék
Jobbik: 4,73 százalék
MSZP-Párbeszéd: 4,21 százalék
Mi Hazánk: 3,10 százalék
LMP: 2,51 százalék
MKKP: 1,85 százalék
Munkáspárt: 0,15 százalék

 SÁSD:
FIDESZ-KDNP: 55,34 százalék
DK: 17,91 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 8,31 százalék
JOBBIK: 6,26 százalék
MOMENTUM: 6,15 százalék
MI HAZÁNK: 3,13 százalék
MKKP: 1,62 százalék
LMP: 1,08 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,22 százalék

 SZENTLŐRINC:
FIDESZ-KDNP: 51,97 százalék
DK: 17,55 százalék
MOMENTUM: 7,45 százalék
JOBBIK: 7,29 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 6,49 százalék
MI HAZÁNK: 5,00 százalék
LMP: 2,29 százalék
MKKP:1,38 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,59 százalék

 SELLYE:
FIDESZ-KDNP: 47,69 százalék
DK: 23,21 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 8,46 százalék
MOMENTUM: 6,41 százalék
JOBBIK: 6,15 százalék
MI HAZÁNK: 3,72 százalék
LMP: 2,31 százalék
MKKP: 1,54 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,51 százalék

 MÁGOCS:
FIDESZ-KDNP: 51,10 százalék
DK: 22,80 százalék
JOBBIK: 8,02 százalék
MOMENTUM: 5,97 százalék
MSZP-PÁRBESZÉD: 4,09 százalék
MI HAZÁNK: 2,83 százalék
LMP: 2,67 százalék
MKKP: 2,20 százalék
MUNKÁSPÁRT: 0,31 százalék

 KOZÁRMISLENY:
Fidesz–KDNP: 45,09 százalék
DK: 17, 59 százalék
Momentum: 14,03 százalék
MSZP-Párbeszéd: 6,25 százalék
Jobbik: 6,02 százalék
LMP: 3,89 százalék
Mi Hazánk: 3,33 százalék
MKKP: 3,24 százalék
Munkáspárt: 0,56 százalék

 

Utazz ingyen – Európában (2019.05.07.)

Újra lehet pályázni az ingyenes InterRail-jegyekre
Publikálás dátuma

2019.05.02 07:35

Illusztráció- Fotó: Shutterstock
A május 2-án megnyíló jelentkezési időszak május 16.-áig tart, eddig nyújthatják be pályázatukat a tizennyolc éves fiatalok.
Harmadik fordulójához érkezett az Ujhelyi István szocialista EP-képviselő által mentorált európai sikerprogram: az ingyenes InterRail-jegyekre a mai naptól lehet újra pályázni az Európai Bizottság honlapján keresztül. A május 2-án, vagyis ma délben megnyíló jelentkezési időszak május 16-áig tart, eddig nyújthatják be a pályázatokat azok a tizennyolc éves fiatalok, akik élni kívánnak az ingyenes utazás lehetőségével.Az akár egy teljes hónapon át felhasználható InterRail-bérletekre ebben a fordulóban azok pályázhatnak, akik 2000. július 2. és 2001. július 1. között születtek és az Európai Unió valamelyik tagállamának polgárai.
A „FreeInterRail” alapötlete két német fiatal aktivistától, Vincent-Immanuel Herrtől és Martin Speertől származik, akik néhány éve arra tettek ja0aslatot, hogy az Európai Unió lepjen meg minden európai fiatalt egy ingyenes vonatbérlettel a 18. születésnapján. A javaslatot elsőként Ujhelyi István szocialista EP-képviselő karolta fel és támogatta a megvalósulásig.

Az MSZP politikusa által mentorált programban eddig összesen több mint 180.000 európai fiatal jelentkezett a lehetőségre, köztük többezer magyar tizennyolc éves. A program egyedülálló sikerét jól mutatja, hogy több mint tízszeres volt a túljelentkezés mindegyik esetben: legutóbb a 276 magyar helyre például közel háromezren jelentkeztek. Ez az arány kiugróan magas a környező, kelet-európai országok adatainak ismeretében is.

„A program hosszú távú jövője is biztosítottnak látszik: a 2021-2027 közötti uniós költségvetésben ugyanis évi százmillió eurót különítettek el a folytatásra, ami kiugróan nagy összeg. A rosszindulatú ellendrukkerek véleményével szemben a javaslat nem pusztán az ’ingyen-vonatozásról’ szól, hanem az európai fiatalság lehetőségeinek kinyitásáról, az integráció sikeres mélyítéséről, a kultúrák közötti jobb kommunikációról” – fogalmazott Ujhelyi István a Népszavának. A program mentora hozzátette: többször is szorgalmazta a magyar kormánynál, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez és legyen hazánk az első, amelyik minden évben minden 18 éves fiatalnak biztosítja ezt a bérletet.

„Ennek a költsége alig lenne több évi 9 milliárd forintnál, ami töredéke annak, amit a kormány például csak uszító propagandára költ” – mondta Ujhelyi István, hozzátéve, hogy a kormány távolságtartásától függetlenül több vidéki és kerületi önkormányzat is partnerei lesznek a „FreeInterRail”-programnak és várhatóan még idén több települési önkormányzat saját döntése alapján maga ajánl majd fel hasonló bérleteket a helyi fiataloknak.

forrás: https://nepszava.hu/3034472_ujra-lehet-palyazni-az-ingyenes-interrail-jegyekre