Kútfúrás: ezután is csak engedéllyel! (2018.08.29.)

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény.

A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát. Továbbá a vitatott rendelkezés ellen érvelt korábban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint tizenegy szakmai szervezet.

Az Ab határozatának meghozatala előtt megkereste a belügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát.

Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indokolásában rámutatott:

az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. A törvénymódosítás célja – az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése – más módon is elérhető.

Az Ab kiemelte: minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire, hiszen a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek megújulásra. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így követheti nyomon, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető a vízkészlet veszélyeztetése nélkül. A felszín alatti vizek használata csak olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát.

Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat.

Az Ab emlékeztetett arra is, hogy

Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 százaléka keletkezik az ország határain belül, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségben helyezkedik el, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak.

A már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, ezért alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését.

Az Ab szerint már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak által előidézett minőségi állapotromlás kockázata. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságoknak, hanem takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettségével.

A felszín alatti vízkészletek védelme a jelen nemzedékeinek stratégiai szintű feladata – szögezte le határozatában az Ab.

AZ AB DÖNTÉSE MIATT A PARLAMENT ÁLTAL JÚLIUSBAN MEGSZAVAZOTT TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS NEM HIRDETHETŐ KI, NEM LÉP HATÁLYBA.

A határozathoz a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött 5 alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu).

Forrás:
MTI

Előbb jön a családtámogatás (2018.08.26.)

Az iskolakezdés miatt az idei évben is egy héttel hamarabb, várhatóan hétfőn, illetve kedden megérkeznek a családokhoz a szeptemberi családtámogatások: a családi pótlék, a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet).
Mutatjuk a konkrét dátumokat, illetve az összegeket.

Az iskolakezdés a gyermekes családok számára rengeteg kiadással jár. Elég csak az iskolatáskára, a tolltartóra, vagy a tornafelszerelésre gondolni. Természetesen vannak dolgok, amiket az előző évből tovább hozhat a gyermek, de a füzetekből és tankönyvekből minden évben újat kell vásárolni. Felmérések szerint az iskolakezdés alaphangon 30-40 ezer forintba kerül gyermekenként, ugyanakkor egy elsős beiskoláztatása elérheti a 100 ezer forintot is. Még szerencse, hogy vannak akciók (lásd alábbi videóriportunkban):

Éppen ezért is jó hír, hogy a jellemzően hó eleji időpont helyett már augusztus 27-én, hétfőn, azaz pontosan egy héttel a 2018/19-es tanév kezdete előtt megkezdik a családtámogatások kifizetését. Az átfedések miatt ugyan az érintett családok számát nehéz meghatározni, e tekintetben a KSH 2017-es statisztikái jók iránymutatónak. Az, hogy az egyes támogatásokat (családi pótlék, gyes, gyet) ki, mikor kapja kézhez, függ a tranzakció típusától: a bankszámlákon jellemzően 1-2 nap alatt írják jóvá az összeget, míg a postai kifizetés 4-5 munkanapot is igénybe vehet.

Családi pótlék

A családi pótlék összege amúgy a gyermekek számától, a család szerkezetétől és a gyermek egészségi állapotától függ. Alábbi infografikánkon mutatjuk, ki mekkora összegre számíthat 2018-ban. A példa kedvéért, egy három gyermeket nevelő család 3-szor 16 ezer forintot, azaz 48 ezer forint családi pótlékot kap augusztus végén.

GYES, GYET

Mivel a családtámogatások kifizetését egyszerre indítják el, így a családi pótlékhoz hasonlóan a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) kifizetése is holnap indul. 2018-ban a gyes és a gyet esetében is 28500 forintot kapnak kézhez a szülők; a támogatás mértéke ugyanis megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (függetlenül a háztartásban nevelt gyermekek számától). Kivételt ez alól az ikergyermeket nevelők jelentenek, esetükben ezt az összeget gyermekenként kell érteni.
- forrás:
https://www.penzcentrum.hu/karrier/tobb-mint-1-millio-csaladnak-utalnak-penzt-hetfon-mutatjuk-mennyit.1069474.html?

 

Újabb, ezúttal 190 millió 375 ezer forintot nyert Gilvánfa Község Önkormányzata – folytatódott a sikertörténet!

Alapadatok
Pályázó neve: GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Megújuló életterek – Szegregált élethelyzetek felszámolása Gilvánfán
OP név: EFOP
Pályázati kiírás megnevezése: EFOP-2.4.1-16 – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA)
Projekt helyszíne (régió): Dél-Dunántúl
Projekt helyszíne (megye): Baranya
Projekt helyszíne (település): Gilvánfa
Megítélt összeg: 190 375 000 .- HUF
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2018.06.18
Forrás: ERFA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória: A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra, Nem alkalmazható, Nem alkalmazható, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Vissza nem térítendő támogatás
Uniós társfinanszírozási ráta: 84,999998 – ERFA
Projekt összköltség: 190 375 000 .- HUF
25323677_2013081345638152_78118396_n
A projekt összefoglalása
- Gilvánfa Baranya megye fejlődésben elmaradott dél-nyugati részén, a 6-os fő közlekedési útról leágazó, Szentlőrincet Sellyével, Vajszlóval összekötő úton fekszik, távolsága a baranyai megyeszékhelytől, Pécstől 35-, a kistérség központjától, Sellyétől 10-, Vajszlótól pedig 12 km.
A településen 100%-ban hátrányos helyzetű cigány lakosság él halmozottan hátrányos, szegregált élethelyzetben, súlyos peremfeltételek között. A szociális, foglalkoztatási, egészségügyi és kulturális, valamint infrastrukturális hátrányok mellett mára elavult állapotba került a lakásállomány jelentős része, amely miatt kritikus lakás és lakhatási körülmények jellemzők a településen. Az itt elhelyezkedő lakóingatlanok nagyobb részt régi építésű, kevéssé korszerű építési technológiák alkalmazásával készült épületek, amelyek komfortfokozata gyakran igen alacsony, számos esetben az egészséges lakhatás feltételeit sem biztosítják. Elmondható, hogy a lakhatási- és energiaszegénység közvetlen módon jelenik meg a településen.
A projektbe bevont célcsoport által lakott ingatlanokra jellemző az egy- és kétszobás lakások magas aránya, amely a benne lakók számát figyelembe véve nem csupán az ingatlanok túlzsúfoltságát mutatja, de a funkcionális helyiségek hiányosságára is utal. A költözéssel érintett háztartások által lakott ingatlanok több, mint felében mindössze két vagy három helyiségre tagolódik az épület, vagyis alapvető funkcionális helyiségek hiányoznak. A családok, háztartások számos esetben egy helyiségben oldják meg a háztartás viteléhez kapcsolódó feladatokat, mint a főzés, mosás, illetve ebben a helyiségben történik a tisztálkodás és gyakran hálóhelyiségül is szolgál ugyanez az osztatlan tér.
Az alacsony helyiségszám miatt szinte egyik ingatlanban sincs lehetőség a generációk elkülönülésére, illetve a különböző nemű és korú gyermekek számára önálló lakóhelyiség biztosítására. A lakások szinte mindegyikében ugyanaz a helyiség szolgál közösségi térként, intim térként és kiszolgáló térként egyaránt. A házak komfortfokozatukat tekintve az alacsony komfortfokozatú félkomfortos vagy komfort nélküli ingatlanok körébe tartoznak. A lakásállomány energetikai szempontból elavult, több háztartás közművekkel való ellátottsága nem megfelelő, nincs villany, vezetékes víz, vízöblítéses wc vagy fürdésre, tisztálkodásra alkalmas helyiség az épületeken belül.
A pályázati projekt Gilvánfa Önkormányzata EFOP-1.6.2. Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) konstrukció alapján benyújtott pályázatában közölt beavatkozásokat igyekszik kiegészíteni lakhatási és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításával.
– A lakhatási beruházások egyfelől 5 db új szociális bérlakás építésére, másfelől pedig 2 db meglévő, használt önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület bővítésére és felújítására irányulnak a marginalizált helyzetben lévő közösség tagjai lakhatási körülményeinek javítása, térbeli és társadalmi integrációja érdekében, lépcsőzetes mobilizáció alkalmazásával.
A kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés a lakóépületek és egyben a településrészek jobb elérhetőségét, a közlekedési feltételek javítását szolgálja meglévő útfelületek minőségének fejlesztésével.
A támogatást igénylő vállalja a kapcsolódó EFOP-1.6.2 ESZA konstrukció keretében bevont célcsoport minimum 20%-ának jelen projekt keretei közé történő bevonását, egyben lakhatási körülményeik javítását.A tervezett projekt közvetlen céljai, a felhívásban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, az alábbiak szerint foglalhatóak össze:
a.) Lakhatási körülmények javítása: meglévő szociális bérlakások felújítása és bővítése, energetikai mutatók javítása, energiahatékonyság fokozása, a háztartások nagyságához (lakók számához) igazított alapterületű és kialakítású (belső beosztású, elrendezésű) lakások létrehozása, fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása, a lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése, illetve ezek infrastruktúrájának biztosítása, valamint kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése.
b.) Környezeti infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése: az elmaradottság csökkentésével, az egészségre ártalmas környezet problémáinak kezelésével, élhető lakókörnyezet megteremtésével, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával segíti elő a társadalmi integrációt (útfelületek javítása, növényesítés, szeméttárolók kihelyezése révén).
A meglévő lakóépületek felújításával és bővítésével, a kapcsolódó közterület-fejlesztéssel és az új szociális bérlakások kialakításával lehetősége nyílik a településnek a fenntartható fejlődés jegyében olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek a korábbiakban – források híján – nem valósulhattak meg. A tervezett lakhatási célú beruházások az egyéni-, illetve családi életfeltételek javulása mellett hozzájárulnak a marginalizált, halmozottan hátrányos helyzetű közösség többségi társadalomba történő társadalmi integrációjához, valamint Gilvánfa fejlődéséhez egyaránt.

Megvalósítás kezdete: 2018.01.01. 
Megvalósítás vége: 2019.06.30. 

- forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

200 millió forintot nyert Gilvánfa Község Önkormányzata – sikertörténet!

Alapadatok
Pályázó neve: GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Következő lépés – Szegregált élethelyzetek felszámolása Gilvánfán
OP név: EFOP
Pályázati kiírás megnevezése: EFOP-1.6.2-16 – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)
Projekt helyszíne (régió): Dél-Dunántúl
Projekt helyszíne (megye): Baranya
Projekt helyszíne (település): Gilvánfa
Megítélt összeg: 200 000 000 .- HUF
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2018.02.07
Forrás: ESZA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória: Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, Nem alkalmazható, Nem alkalmazható, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Vissza nem térítendő támogatás
Uniós társfinanszírozási ráta: 84,999998 – ESZA
Projekt összköltség: 200 000 000 .- HUF

WP_20150804_002
A 36 hónap alatt 200.000.000 Ft költségvetéssel megvalósuló projekt az alábbi részcélok megvalósítását vállalja:

• a társadalmi mobilitás elősegítése az egyéni fejlesztési tervekben (EFT) megfogalmazott célok és feladatok teljesítésével; (az EFT nem csak a projekt időszakra fogalmaz meg célokat és feladatokat, hanem hosszabb távra tervez, biztosítva ezzel a fokozatosságot és a megalapozottságot);
• a társadalmi integráció szempontjából alapvetően fontos, de a településen támogatás hiányában hiányzó munkaerő-piaci, közösségi, kulturális és hatósági szolgáltatások és programok kialakítása és működtetése;
• az integrációt segítő, a helyi szükségletekre épülő szociális, oktatási, kulturális, közösségi és munkaerő-piaci szolgáltatások és programok egy struktúrában („settlement”) történő működtetése, ezáltal a szolgáltatásokhoz való koncentrált hozzáférés további biztosítása és javítása;
• a településen elérhető óvodai, iskolai, tanodai, családsegítői, gyermekjóléti, egészségügyi és önkormányzati szolgáltatások kibővítése új, folyamatosan változó igényekhez történő alakítása hatékonyságukat növelő elemekkel;
• a kisgyermekkori és az általános iskolai hátrányok mérséklése a projekt során megvalósuló fejlesztésekkel és programokkal. Iskolai tanulási teljesítmény növelése, tanulástámogatás, tehetséggondozás, indirekt tanulási formák működtetése, fejlesztő szabadidős programok pl. színház látogatás, előadások, sport, stb.;
• szülők felkészítése a segítő- támogató-fejlesztő szülői szerepre;
• munkaképes korú gilvánfai lakosok számára munkahely keresés, munkába állás elősegítése;
• a településen élők lakás- és életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésüket, munkaerő-piaci pozícióikat növelő képzések kezdeményezése, lebonyolítása;
• a helyi gazdaság továbbfejlesztése a szociális (szolidáris) gazdaság feltételrendszerének kialakításával, ennek keretében a kertészeti tevékenység további bővítésével, piaci értékesítés feltételeinek kialakításával, amelyhez a projekt keretei között munkavállalási tanácsadó áll rendelkezésre;
• a helyi közösség szervezéséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása (információs és közösségi tér, sportpálya, tanulótér);
• a szolgáltatások igénybe vevőinek bevonása az igények megfogalmazásába, szolgáltatások alakításába, megvalósításába, szervezésébe és működtetésébe;
• identitás erősítése, közösségépítő, hagyományőrző programok generálásával;
• a munkaerő-piaci esélyek javítása a magasabb iskolai végzettség és a munkaerő-piacon konvertálható szakképzettség megszerzésével, az egyéni hatékonyságot növelő készségek és képességek fejlesztésével, az egyéni fejlesztési tervekre épülő szociális munkával; a munkaerő-piacon használható transzfer tudás és képesség megszerzése révén az elhelyezkedési esélyek növelése – ugyancsak foglalkoztatási szakértő bevonásával a szociális munkások tevékeny szerepvállalása mellett;
• a peremhelyzetű sellyei járáson belül is marginalizálódott Gilvánfa integrációjának elősegítése a járási, megyei és regionális együttműködésekbe;
• a helyi közösség érdekérvényesítő, kezdeményező és akcióképességének helyreállítása, hosszabb távon annak elérése, hogy a helyi közösség arra alkalmas és felkészített tagjai vegyék át az irányítást a kialakított cselekvési programok és szolgáltatások működtetésében, („empowerment”);
• Gilvánfa történetét, az ott élők helyzetének alakulását, a községben történt események bemutatását célzó, a korábbinál reálisabb „Gilvánfa- kép” kialakítását és külső környezettel való folyamatos kommunikációt segítő internetes WEB oldal folyamatos működtetése, a közösségi média felületek intenzív használata, folyamatos PR tevékenység, „pozitív képek” a médiában a településről.

A projekt tervezése és megvalósítása, illetve működtetése a professzionális értelemben vett pályázati projektmenedzsment alapján történik. A projekt tervezői, előkészítői, a pályázat készítői és a pályázati projekt megvalósítói, valamint működtetői jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek hazai és nemzetközi pályázati projektek menedzselése terén. A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók kiválasztásánál a szakmai kompetenciák játszották a fő szerepet. A szakmai megvalósításban résztvevő szakemberek, tanácsadók ugyancsak szakmai rátermettségük alapján kerülnek a későbbiekben kiválasztásra. A projekt tervezői, előkészítői törekedtek arra, hogy a pályázati projekt a Felhívásban közöltekhez kapcsolódóan maximálisan eleget tegyen az uniós forrásból finanszírozott projektekkel szemben támasztott hatékonyság, hatásosság és eredményesség kritériumainak.
A pályázati projekt közvetlenül táplálkozik a településen „A jövő műhelye – Settlement típusú Segítőház létrehozása és a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatások fejlesztése Gilvánfán” címmel, 2014 és 2015 között megvalósított TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0061 kódjelű pályázati projekt tapasztalataiból, eredményeiből és hatásaiból.

Megvalósítás kezdete: 2018.04.03. 
Megvalósítás vége: 2021.04.02. 

– forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

,,…nekem is és a tanodának is szakmai megújulásra van szüksége.” – Ambrus László (2018. 08.05.)

- A mérlegvonás első része a statisztika: a Gilvánfán eltöltött évek száma.
Idézzük fel; mikor és hogyan került a településsel közvetlen kapcsolatba, majd miként lett ez a munkavégzési helyszíne?

- Ambrus László: 2008-ban a gilvánfaiak számára sem ismeretlen mánfai Collegium Martineum megszűnése után hívtak ide, akkor indult a norvég támogatású közösségi ház program. Nevelőtanárként már korábban is jártam itt családot látogatni.
WP_20150908_044
- Gilvánfán hol és milyen körülmények között volt a kezdés? Mik voltak akkor az elvárások a munkaadó és a befogadó helyiek részéről?
- Ambrus László: Először is körbejártuk a családokat és felmértük az igényeket, milyen elvárásaik vannak egy közösségi házzal kapcsolatban. Jól esett, hogy milyen kedvesen fogadtak az emberek. Az első közösségi program a tanoda udvarát kerítő csúnya betonoszlopok elbontása volt, ekkor a közös munka, tevékenység is közelebb hozott az emberekkel. Majd a kollégium emeletes ágyait osztottuk ki a nagycsaládosok részére, amiben a nemrég elhunyt „Nyeri” segített. Nagyon fontos segítség volt számomra Orsós Edit személye, aki a ház gazdasszonyaként afféle közvetítő szerepet töltött be az első időkbe. Küzdelmes volt és sok tapasztalattal járt elfogadtatni az emberekkel, hogy elsősorban a gyerekekkel foglalkozunk, de igyekszünk mindenkinek segíteni, a megfelelő időben és helyen.
A közösségi ház és tanoda előtt is voltak helyben működő programok, pl. kirándulások vagy a Heindl Péter által működtetett jogsegély szolgálat, de fenntartó részéről Békési Andrea programigazgató és Lankó József úgy látták jónak, hogy a hatékonyabb segítségnyújtás miatt szükséges az állandó jelenlét. Ide hívtak engem.

- Gilvánfán a Tanoda az elmúlt évek során milyen szerepet szeretett volna és tudott betölteni? Mik voltak a kezdeti, majd a későbbi visszajelzések?
- Ambrus László: Emlékeim szerint az első napokban, hetekben az emberek, gyerekek és szülők, még csak „kóstolgatták” a közösségi házat. Aztán felfedezték, hogy lehet itt tanulni, játszani,  különféle ügyekben segítséget kapni, vagy éppen csak beszélgetni valakivel. A tanoda egy idő után az egyetlen közösségi tér lett a településen, ahol a fiatalok találkozhattak egymással. A szülők legnagyobb részétől azt a visszajelzést kaptuk, hogy fontosnak tartják a tanodát, igénylik azt a fajta támogatást, amit itt nyújtanak. Persze, mint minden közösségben, itt is előfordultak olyan hangok, hogy itt kivételeznek egyesekkel. Mi minden esetben törekedtünk arra, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsunk mindenkinek. Mivel elsősorban tanodaként működtünk, és a tanodás fiatalok az elsőrendű célcsoport, ezért valóban előfordult, hogy egyes programokon főként azok a gyerekek vehettek részt, akik rendszeresebben látogatták a tanodát. Én nem tudok olyan gilvánfai fiatalról vagy éppen szülőről, aki kisebb-nagyobb gyakorisággal, de ne látogatta volna a tanodát.

 – A munkatársi gárda sokat változott az esztendők során: a belföldi és a külföldi önkénteseken át, egészen a főállású dolgozókig bezáróan. Kik, s miben voltak meghatározó személyiségek a Tanoda életében?
- Ambrus László: Hosszú a sor, annyi jó ember megfordult itt! Az önkéntesek közül  Simon Heidenreich volt az első fecske, aki olyan jó barátságokat kötött, hogy azóta is többször visszajárt Gilvánfára. Aztán itt volt Sarah Braun, aki annyira jó munkát végzett, hogy még másfél évig munkatársként maradt. Vagy  Elda Picari, aki a második munkanapján matekozott a gyerekekkel. És persze Erik Dobschütz, aki aktív tagja volt a FiúKlub focicsapatának. Ők mind nagyon szépen megtanultak magyarul. A tanoda egyik első nagy sikerű projektje a Zenebona volt, amelyet Edit és  Karsai Ricsi hozott létre. Faller Balázs az e-tanoda, a coospace vagy a hangulatos kirándulások miatt írta be magát a tanoda nagykönyvébe. Heindl Pétert nem kell a gilvánfaiaknak bemutatni, hisz talán már nincs is olyan család, akinek ne segített volna, de a  múltkutató foglalkozás talán mégiscsak a tanoda leghosszabb ideje működő, legösszetettebb projektje, amelyben a gyerekek nagyon sok programon vettek részt, Krakkótól Rómáig, Budapesttől Bicsérdig utazhattak stb. A playback foglalkozás Bognár Csaba nevéhez kötődik, aki szintén nagy barátja a gilvánfai tanodának. És persze Tiszi, aki hol közelről, hol távolról, de mindig jelen van a tanoda és a falu  életében. Ezekkel a kollégákkal nem csak munkatársként, hanem magánemberként is baráti, jó kapcsolat alakult ki, amivel természetesen én is gazdagodtam. De például fontos szerepük van a tanoda életében az önkormányzat munkatársainak, Bogdán Laci polgármesternek és Moldoványi Zsuzsinak, akik felismerték, hogy a tanoda milyen fontos szerepet tölt be a gilvánfai közösségben.

- Minden közösségnek – így vélhetően a Tanodának is – vannak, voltak meghatározó személyiségei és eseményei, akikre – amikre könnyű visszaemlékezni. Van-e toplista és mi alapján?
- Ambrus László: Számomra az első kiemelkedő esemény a kórósi Focikupa volt még 2009-ben, amikor a gilvánfai tanodások (Palkó Árpi, Ignácz Gazsi, és a Csabi, Gergő, Jani talán) megnyerték a versenyt. Az Ördögkatlan fesztiválok mindig várva várt események voltak. De szívesen emlékszem AKG projektnapok, Tanodák Éjszakája, a gyereknapok, a  zsetonvásárok, a Szent Márton-napok, vagy az e-tanoda történéseire.

- Utólagosan hogyan látja; holtpontnak tekinthető-e az az időszak, amikor országosan veszélybe kerültek a tanodák – állami támogatás hiányában? Mit eredményezett a Gilvánfáról indult ,,Tanodák Éjszakája” mozgalom?
- Ambrus László: Holtpontnak semmiképp sem nevezném. Nehéz időszak volt, de azért kaptunk annyi támogatást, ami elég  volt az “éhenhaláshoz”. És persze erőt adott a küzdelemhez az a tudat, hogy nekünk van igazunk, hogy jó ügyért dolgozunk. Például akkor indult az e-tanoda program is, ami a mai hazai oktatás világában az egyik legmenőbb projekt: hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak és barátkoznak budapesti elit gimnazistákkal, ráadásul korszerű high-tech eszközökön. A Tanodák Éjszakáját Gyurka Zsolttal, az alsószentmártoni tanoda vezetőjével és az Egyházi Szociálpedagógiai Hálózattal kezdeményeztük. Minden évben 20-30 tanoda tartotta fontosnak, hogy részt vegyen, így törekedtünk megmutatni, hogy a tanodák léteznek, és hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak a legszegényebb gyerekeknek és közösségeknek. Az is látszott, hogy a tanoda világban a mi tanodáinkat egyfajta mintaként, referenciaként kezdték emlegetni.

- Melyek voltak a távozásának a legfőbb okai, mi ösztönözte a váltásra?
- Ambrus László: Éppen 10 évig dolgoztam Gilvánfán. Részt vettem a közösségi ház megalakulásában, majd a tanoda program elindulásában. Sok fiatalnak egyengettem az útját, többek sikeresen érettségit vagy jól fizető szakmát szereztek, és persze voltak olyanok is, akiknek ez nem sikerült. Az évek során sikerült jó viszonyt kialakítani a gilvánfai emberekkel, úgy érzem, a legtöbb család megtisztelt a bizalmával. Ezért nagyon hálás vagyok, mert nagyon sokat tanultam ember- és önismeretből. A tanoda immár szervesen beépült a falu életébe, működése – köszönhetően a profi menedzsmentnek – biztosított. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy 10 év elteltével  nekem is és a tanodának is szakmai megújulásra van szüksége.
A tanodai munka délutáni, esti elfoglaltságot jelent, én pedig kisebb-nagyobb gyermekeim életében is szeretnék részt venni, talán ez volt a legfontosabb szempont a váltásban.

- Hogyan, merre tovább…?
- Ambrus László: Most a pécsi Gandhi Gimnáziumban dolgozom mentorként egy tanulmányi sikerességet támogató programban, illetve egy fiatal felnőtteknek szóló második esély programban. Részt veszek a Gandhi és az AKG közös projektjében is. Nem szakadok el teljesen Gilvánfától, mert a tervek szerint a mentorprogramban az egyik diákom Moldoványi Ákos lesz, és ezért több alkalommal fogok elmenni a faluba.
Arra buzdítok mindenkit, gyereket és felnőttet egyaránt, hogy vegyék igénybe a tanoda szolgáltatásait, forduljanak a tanoda és a telep-program munkatársaihoz, és ha tehetik, segítség munkájukat, mert ők a gyerekek és a falu érdekében dolgoznak.

 

Roma Holokauszt Emléknapi megemlékezés Bicsérden (2018.08.03.)

PHARRAJIMOS – ROMA HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAP

A Bicsérdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel meghívja Önt és kedves családját

Roma Holokauszt Emléknapi megemlékezésére.


Időpont: 2018. augusztus 03. Péntek 1800 – Helyszín: Bicsérd

Program:

  • 1800 Szent mise a Roma holokauszt áldozataiért a Bicsérd Község Templomában
  • 1800 Megemlékezés – Bicsérd Templomkert II. Világháborús Emlékmű Koszorúzása
  • Csendes menet (Templom utca – Alkotmány utca)
  • 1900   Megemlékezés – Kulturális Előadások
  • 2000 Zenés Virrasztás vacsorával

Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatásával, Értékeink Csoport Támogatásával valósul meg.

Dr. Gugora Alexandra                                         Nagy Szilvia                                        Weixl Mónika

  1. sk.                                                                 sk.

Meghívó (2)

Ingyenes jogosítvány és nyelvtanfolyam – fiataloknak (2018.08.01.)

Háromezer fiatalt várnak önkéntes munkára

2018. július 27.

Háromezer fiatal élhet az önkéntes munka lehetőségével egy ötmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően, a szakmai képzés mellett az önkénteseknek a fogadó szervezetek ingyenes nyelvtanfolyamot, illetve autóvezetői képzést biztosítanak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken budapesti sajtótájékoztatón.
WP_20151218_111

Novák Katalin elmondta: elsősorban azokat a fiatalokat szólítják meg, akiket nem vettek fel felsőfokú oktatási intézménybe, és gondolkodnak azon, hogyan töltsék el az előttük álló egy évet. Olyan 18 és 21 év közötti fiatalokat várnak, akiknek már van középiskolai végzettségük, de nincs munkaviszonyuk, nem járnak felsőoktatási intézménybe.

Reményeik szerint legalább háromezer fiatalnak kínálnak különböző országos és helyi szervezetek önkéntes lehetőségeket – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a program kifejezetten a vidéki Magyarországra koncentrál.

Novák Katalin elmondta, az Önkéntesség személyre szabva című pályázat lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy az előttük álló fél, egy évet töltsék értelmesen, tartalmasan.

Az önkéntességet vállalók kipróbálhatják magukat az egészségügyben, a szociális és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, vagy akár a honvédelem területén.

Az önkéntesek szakmai képzést kapnak, és a programban részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell számukra, hogy ingyenesen vegyenek részt nyelvtanfolyamon, illetve a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyamokon – mondta Novák Katalin, megjegyezve, hogy az önkéntesség akár a pályaválasztást is segítheti.

Az államtitkár közölte, az önkéntes tevékenységet heti 20 órában kell majd végezni.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója közölte: 150 fiatal tölthet el fél évet a mentőszolgálatnál úgy, hogy közben mentőápolói ismeretekkel gazdagodhat, nyelvet tanulhat és a jogosítványhoz is hozzásegítik.

Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese elmondta: a szervezet alapvetően a szociális segítségnyújtás, a katasztrófavédelem, az elsősegélynyújtás területére, valamint véradás szervezéséhez várja a fiatalokat. Az önkéntesek más képzésekben is részt vehetnek, például pszichoszociális képzésben.

Az érdeklődök a részleteket a http://www.ujnemzedek.hu oldalon találják meg.

(MTI)

 

 

Dr. Beck Zoltán: Cigányirodalom – oktatói mini-portré (2018.07.28.)

Beck Zoltán (Devecser1971szeptember 1. –), Az Év Szövegírója díjjal kitüntetett énekes-gitáros, a 30Y rockegyüttes alapítója, dalszerzője, író.
A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként, megvalósította a Zenélő Egyetem című projektet.
- forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Beck_Zolt%C3%A1n 

A Pécsi Tudományegyetem kutatói portrésorozatot indít az itt folyó tudományos munka eredményeinek, sokszínűségének bemutatására. Induló projektünk célja, hogy bemutassuk az egyetem vonzáskörzetében található fiatal korosztály számára ezen munka értékeit, eredményeit, ezáltal ösztönözve hallgatóinkat saját kutatói tevékenység folytatására.
A PTE Universitas Televízió által készített portrésorozat következő részében Beck Zoltán, a PTE-BTK szakértője mutatja be tudományágát és eredményeit.

– HÁTTÉR, PORTRÉ: enispecsettbeckzoli

Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében (2018.07.23.)

Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében

A digitális biztonság szempontjából több mint 100 javaslatot fogalmaztak meg – mondta Poór Csaba, az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2018/07/22/kampany-indul-a-fiatalok-digitalis-biztonsaga-erdekeben

Tájékoztatása szerint ilyen javaslat, hogy senki ne osszon meg magáról a közösségi médiában fotókat, vagy pontos helyet tartalmazó képeket, mert a betörők adott esetben ezzel visszaélnek.

Elmondta: mindenki tesztelheti digitális immunrendszerének fejlettségét, a felnőttek legalább ugyanannyira veszélyeztetettek, mint a fiatalok.

Jön a könyvtárbusz: július 20. péntek, 09:00-10:30

Gilvánfán a település könyvtárbusz-megállójában várja a falu lakosait – több mint 4000 dokumentummal (könyv, folyóirat, audiovizuális dokumentum) – és 2 széles sávú, műholdas kapcsolattal rendelkező felhasználói számítógéppel.
A településen élők kéthetente 1,5 órát vehetik igénybe a gépjármű korszerű könyvtári szolgáltatását.
A mozgó könyvtár adatbázisok, könyvtári katalógusok sokasága mellett, e-ügyintézést és közvetetten a Tudásközpont több mint egymillió dokumentumát is elérhetővé teszi az itt élő emberek számára.
A Csorba Győző Könyvtár (Pécs) könyvtárbusz soron következő gilvánfai szolgáltatási időpontja:
július 20. péntek, 09:00-10:30 között.

busz1_honlapra-420x280
Infó és fotó: Csorba Győző Könyvtár (Pécs) könyvtárbusz
A Csorba Győző Könyvtár (Pécs) könyvtárbusz menetrendje:
http://www.csgyk.hu/konyvtarbusz-1/

11014896_950311381694049_7324611658533115100_n
Fotó, archív:
Négy levelű lóhere a Gilvánfán szolgáltató könyvtárbusz mellett (2015. július)
AJÁNLÓ – ÚJ KÖNYVEK:
https://korbirodalom.csgyk.hu/uj-konyvek-erkeztek-15/#more-5844