Láthatatlan Magyarország – pécsi könyvbemutató és fórum (2018.04.17.)

L. Ritók Nóra könyvbemutatót és beszélgetést szervez az Emberség Erejével Alapítvány április 17-én (kedd) 19 órától Pécsen, a Reggeli Bárban.

Láthatatlan Magyarország című könyv szerzőjével Tasnádi Zsófia, az Élmény Tár Tanoda vezetője beszélget.

3_Két-univerzum-960x332

L. Ritók Nóra oktatási és szociális szakember több évtizede foglalkozik mélyszegénységben élőkkel. Szakmai, társadalmi és civil munkásságának köszönhetően személye egyet jelent annak a felvilágosult és érzékeny pedagógusnak az eszményképével, aki túllát az oktatási intézmények tér- és időbeli határain és korlátain, cselekvéssel teli életpályája sok pedagógiai, szociális területen dolgozó szakembernek nyújt követendő példaképet.

Közel húsz éve vezeti a hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásával és személyiség-fejlesztésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítványt, munkásságát számos szakmai és társadalmi díjjal ismerték el: de ami talán a kitüntetéseknél is fontosabb, az a rengeteg élet, melyre közvetve vagy közvetlenül, de hatással volt.

Számos tudományos publikációja mellett egy évtizede számol be tapasztalatairól a hvg.hu-n A nyomor széle című blogjában. Történetei nemrég megjelent könyvében, a Láthatatlan Magyarország című kötetben festenek meg lélekbe maró, fájóan őszinte képet a magyarországi szegénységről, gyerekszegénységről, mélyszegénységről és a szegregátumok világáról. Arról a velünk élő valóságról, melyről sokunk még csak tudomást sem akarna venni, nemhogy beszélni az okairól, vagy az esetleges felelősségekről.
– forrás:
http://www.eckpecs.hu/index.php/2018/04/11/l-ritok-nora-konyvbemutato-beszelgetes/

ÍGY SZAVAZOTT GILVÁNFA (2018.04.08.)

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2018. április. 8
Szavazóköri eredmények az egy szavazókörös településen és a kijelölt szavazókörben – Gilvánfa 001. számú szavazókör
BARANYA 04. számú egyéni választókerületi szavazás – jegyzőkönyv
A névjegyzékben és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő, a szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok száma Szavazóként megjelent, a szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok száma
 249   147 
59.04 %

 

1 Orbán Kálmán Péter MUNKÁSPÁRT  2
 2 Balázs Gréta Nikolett CSP  0
 3 Antal Gábor ÖSSZEFOGÁS PÁRT  0
 4 Paizs Béla IMA  0
 5 Gergely Attila MOMENTUM  0
 6 Angyal Károly Tibor LMP  4
 7 Baráth Józsefné MIÉP  0
 8 Alpár György Független jelölt  0
 9 Dr. Vass Péter MSZP-PÁRBESZÉD  4
 10 Matula Gergely József MODERN MAGYARORSZÁG MOZGALOM (MOMA)  0
 11 Mahmood Vanda MEDETE PÁRT  0
 12 Kozmáné Szenttamási-Nagy Klára OP  0
 13 Nagy Csaba FIDESZ-KDNP  129 
 14 Hidalmási Dávid Zoltán SZEM PÁRT  0
 15 Andrics Aliz JOBBIK  1
 16 Gálné Szerző Magdolna HAJRÁ MAGYARORSZÁG!  0
 17 Németh István FKGP  0
 18 Resch Éva Anna A HAZA PÁRTJA  0
 19 Rajnai Attila EGYÜTT  0
 20 Iván Petra MKKP  1
 21 Fazakas András SEM  0
 22 Bihari Márk MCP  5
 23 Ordas József ÚMF  0

Országos listás szavazás
A pártlista neve Szavazat
 1 SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT  0
 2 MOMENTUM MOZGALOM  1
 3 DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ  4
 4 SZEGÉNY EMBEREK MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT  0
 5 KÖZÖS NEVEZŐ 2018  0
 6 EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT  0
 7 ÖSSZEFOGÁS PÁRT  0
 8 MAGYAR KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT  0
 9 MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT-PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT  3
 10 IRÁNYTŰ PÁRT  0
 11 MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA  0
 12 MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT  0
 13 FIDESZ – MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG-KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT  89 
 14 NET PÁRT  0
 15 JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM  1
 16 MAGYARORSZÁGON ÉLŐ DOLGOZÓ ÉS TANULÓ EMBEREK PÁRTJA  0
 17 MAGYAR MUNKÁSPÁRT  0
 18 EGYÜTT – A KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJA  0
 19 CSALÁDOK PÁRTJA  0
 20 LEHET MÁS A POLITIKA  0
 21 TENNI AKARÁS MOZGALOM  0
 22 REND ÉS ELSZÁMOLTATÁS PÁRT  0
 23 KELL AZ ÖSSZEFOGÁS PÁRT  0
Pártlistákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:  98
c) A nemzetiségi listák adatai – ROMA
- A névjegyzékben és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő, a szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok száma: 68
Szavazóként megjelent, a szavazókörben lakcímmel rendelkező választó polgárok száma: 48
Urnában lévő, bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapok száma (az átjelentkezéssel leadott szavazólapok kivételével): 0
Urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma (az átjelentkezéssel leadott szavazólapok kivételével): 48
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: + / hiányzó: -): 0
Érvénytelen szavazólapok száma: 7
Érvényes szavazólapok száma: 48

- forrás: http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M02/T081/szkjkv_001.html

Gilvánfa új parlamenti képviselője: NAGY Csaba (Fidesz-KDNP) 2018. 04.08.

ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 2018.
BARANYA 4. (SZIGETVÁR) – Szavazatok száma (feldolgozottság: 99.56 %)

Nagy Csaba – 49.77 % (FIDESZ-KDNP) – 23.803 szavazat – megválasztott országgyűlési képviselő

NAGY Csaba (Fidesz-KDNP) , a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke gilvánfai látogatása (archív: 2014.10.03.)

NAGY Csaba (Fidesz-KDNP) , a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke gilvánfai látogatása (archív: 2014.10.03.)


– További eredmények:

Vass Péter – 26.65 % (MSZP-PÁRBESZÉD) – 12.743 szavazat
Andrics Aliz – 15.5 % (JOBBIK) – 7.414 szavazat
Angyal Károly – 3.27 % (LMP) – 1.562 szavazat
Iván Petra – 1.04 % (MKKP) – 499 szavazat
Orbán Kálmán – 0.7 % (MUNKÁSPÁRT) – 335 szavazat
Gergely Attila – 0.68 % (MOMENTUM) – 323 szavazat
Balázs Gréta – 0.4 % (CSP) – 193 szavazat
Rajnai Attila – 0.29 % (EGYÜTT) – 138 szavazat
Bihari Márk – 0.25 % (MCP) – 120 szavazat
Gálné Szerző Magdolna – 0.25 % (HAJRÁMAGYARORSZÁG!) – 119 szavazat
Ordas József – 0.2 % (ÚMF) – 95 szavazat
Németh István – 0.19 % (FKGP) – 89 szavazat
Kozmáné Szenttamási-Nagy Klára – 0.15 % (OP) – 74 szavazat
Baráth Józsefné – 0.14 % (MIÉP) – 69 szavazat
Fazakas András – 0.14 % (SEM) – 67 szavazat
Antal Gábor – 0.12 % (-) – 55 szavazat
Hidalmási Dávid – 0.11 % (SZEM PÁRT) – 54 szavazat
Resch Éva – 0.1 % (A HAZA PÁRTJA) – 49 szavazat
Mahmood Vanda – 0.05 % (MEDETE PÁRT) – 23 szavazat

MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL? (2018.04.08.)

Választás 2018 – fontos tudnivalók
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson az ország 10 285 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.

A választáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.

A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

www.napi

A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel) – ismétli a tudnivalókat az MTI.

A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott, érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat (az országos listásat és az egyéni választókerületit), amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
forrás:
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/valasztas_2018_fontos_tudnivalok.660147.html

 

Új segélyhívó rendszer indul (2018.04.03.)

Bemutatták az e-segélyhívó rendszert

Egy európai uniós rendelet szerint az áprilistól uniós piacra kerülő gépjárművek csak akkor kapnak típusbizonyítványt, s lehet azokat forgalomba helyezni, ha bennük van az eCall rendszerhez szükséges fedélzeti egység.

Az ecall segélyhívó rendszer illeszkedik az európai környezetbe, s a meglévő – rendőrség által működtetett – 112-es egységes segélyhívó rendszerhez kapcsolódik – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Hozzátette, minden gépjárműben van egy fedélzeti egység, amely vészhelyzet esetén működésbe lép, ilyen például a légzsák kinyílása. Ekkor a fedélzeti egység automatikusan előállít egy úgynevezett MSD-csomagot (adatcsomagot), amely tartalmazza a gépjármű adatait, pontos helyzetét, GDS koordinátáit, továbbá hangkapcsolatot is indít a segélyhívó operátora felé. Ezzel együtt továbbítja az adatokat a 112-es segélyhívó kezelőjének. Emellett manuálisan, a járműben ülők az eCall gomb megnyomásával is tudják tárcsázni a 112-őt.

A BM helyettes államtitkára kiemelte, hogy

a rendszer révén sokkal gyorsabban jutnak el az információk az érintett szerveknek, s az így megspórolt idő „életeket ment”.

Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke azt mondta: az automata segélyhívó rendszerek bevezetése a mobilizáció, s az emberi élet megmentése területén mérföldkövet jelent. Azt remélik, hogy a rendszer teljes kiépítésével, a gyors segítségnyújtás révén jelentősen csökkenni fog a halálos balesetek, illetve a súlyos szövődményekkel járó balesetek száma.

Marinka István, a Magyar Autóklub műszaki főtitkárhelyettese elmondta: eddig a Jaguar és a Land Rover írta ki az európai piacra az eCall szolgáltatások biztosítását. Emellett négy további európai autógyártó tervezi még a szolgáltatáshoz szükséges tender kiírását. A rendszer magyarországi felelőse a Magyar Autóklub.

Hozzájuk futnak be elsőként az adatok, így a téves riasztásokat is kiszűrik majd. Ha az operátoruk megbizonyosodott arról, hogy jogos a hívás, továbbítják az adatokat a 112-nek – fejtette ki Marinka István.

Hablicsek Nikoletta, az Országos Rendőr-főkapitányság Ügyeleti Főosztályának vezetője kiemelte, hogy a rendőrség által működtetett 112-nél elvégezték az informatikai teszteléseket, s személyi állományt is felkészítették az eCall rendszer használatára.

A rendőr ezredes hangsúlyozta: a rendszer olyan eseteknél kiemelten hasznos, ha például éjszaka, illetve nem látható területen történik baleset, ha például árokba borul egy jármű.

A három készenléti szerv – a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem abban állapodott meg, hogyha nem sikerül hangkapcsolatot felvenni a gépjárműben ülőkkel, akkor mindannyian a helyszínre küldik egységüket.

Hablicsek Nikoletta hozzátette: fontos, hogy segélyhívásokat minél szélesebb körben, minél magasabb színvonalon biztosítsák. Ebben fontos mérföldkő az eCall rendszer kiépítése.

A Magyar Autóklub székházában tartott bemutató sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondták: a már forgalomban lévő autókba 30 ezer forint körüli áron lehet beszerelni a rendszert, az üzemeltetése ingyenes.
- forrás:
https://www.vg.hu/vallalatok/bemutattak-az-e-segelyhivo-rendszert-848775/

 

Nagypéntek és húsvét története (2018.03.29.)


A kereszténység legnagyobb ünnepe – a köztudatban elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem a karácsony, hanem a húsvét. Húsvétkor ugyanis Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepét üljük. Maga a keresztre feszítés egy pénteki napon zajlott, (mai ismereteink szerint I.sz. 33 április 3-án) és a feltámadás esett a harmadik napra, vagyis vasárnapra.
Így Jézus kereszthalálára Nagypénteken emlékezünk.

Nagypéntek a gyász napja, amikor önmagunkba fordulunk és csendben emlékezünk. A protestáns egyházakban a nagypéntek az egyetlen böjti napja. A katolikus egyházban nincs szentmise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Jézus története

Jézus a galileai Názáret városában élte gyermekkorátbár születési helyszíne Betlehem városa volt. Betlehembe egy népszámlálási rendelet miatt kellett ellátogatnia a Dávid nemzettségébe tartozó családnak, és ezen út során született meg a kis Jézus. Mivel szállásuk nem volt, így egy egyszerű jászólba fektették az újszülöttet. Itt kereste fel őket a három napkeleti bölcs, akiket szokás három királyokként is emlegetni: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. (Kilétüket ma is homály fedi, de a történészek azt valószínűsítik, hogy vagy perzsa, esetleg babiloni főpapok, vagy arab előkelőségek lehettek. Uralkodói mivoltuk kérdéses.) Jézus családja Názáret városában élte mindennapjait. Krisztus apja József ácsként dolgozott, anyját Máriának hívták. (A gyermek a Szent Lélektől született, Mária szűzként esett teherbe.) Jézus ifjú éveiben apja mellett dolgozott ácsként. Történelmi megjelenése Kr.u. 27-re tehető, amikortól megkezdte “küldetését” azaz tanai terjesztését. Jézus egész bibliai “munkássága” tehát alig 5-6 esztendőt ölel fel 27 és 33 között. Korábbi életszakaszáról alig-alig vannak ismereteink. Jézus történetét az evangéliumok (jelentése: örömhír) őrizték meg, mégpedig Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma.

A Biblia és más források szerint Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait. A 12 apostol a következő volt: Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. /Némely evangélium kiemelten említi még Mária Magdolnát is a tanítványok közt, akiről egyes elemzések nem zárják ki, hogy Jézus szerelme, sőt felesége volt. Az erről a teóriáról szóló irásunkat itt olvashatja el./ Jézus a tanítványaival hirdette a közelgő végítéletet, amikor Isten dönt arról, hogy elnyerjük e az örök életet, vagy kárhozatra jutunk. Tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. Életével, földi ténykedésével is példát mutatott, megtestesítette, tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást, melyet Isten követelt az emberektől. Tanait legteljesebben a Genezáreti tavat övező hegyek egyikén, Kafarnaum közelében, körülbelül ötezer ember előtt mondta el. Szónoklata “Hegyi beszéd” néven, Máté evangéliumában maradt fenn. Miközben Jézus csodákat tett (pl.: a víz borrá változtatása, egy vihar lecsendesítése, kenyér szaporítás, vízen járás) és sok embert meggyógyított (leprások, bénák, vakok) illetve feltámasztott (Lázár feltámasztása János evangéliumában), nevét megismerte az egész provincia. Amerre járt, tömegek kísérték.

Tanításai és népszerűsége a zsidó egyházfők számára veszélyt és konkurenciát jelentettek. Főként Kajafás ismerte fel: ha engedik Jézust továbbra is prédikálni, akkor befolyása és tanai kiszoríthatják a zsidó tanokat, és csökkenthetik a zsidó főpapok befolyását. Végül a zsidók egyházvezetői úgy döntöttek, hogy elfogják, majd a rómaiakkal halálra ítéltetik Jézust, mégpedig arra hivatkozva, hogy a zsidók királyának hívatva magát veszélyes a római uralomra is! Jézus az elfogása előtti estén, – melyet 12 tanítványával töltött egy ma még ismeretlen jeruzsálemi lakóház coneaculum helyiségben – az “utolsó vacsora” alkalmával megjósolta az eljövendő nap eseményeit! Így azt is például, hogy Péter meg fogja őt tagadni, mégpedig háromszor. A Biblia szerint Jézus az utolsó vacsorán mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére. A vacsorát követően Krisztus és tanítványai az Olajfák hegyén lévő Getsemáné kertbe mentek, ahol Jézus arra kérte híveit, hogy vele virrasszanak. A tanítványok azonban elaludtak. Karióti Júdás a Getsemáné kertben árulta el egy csókkal Jézus kilétét a Kajafás által odaküldött katonáknak, akik ezután elhurcolták. („Akit megcsókolok, mondta, ő az, fogjátok el”)

Végül másnap minden úgy történt, ahogyan Jézus megjósolta: a zsidó papok elfogatása után megverették, majd a rómaiak kezére adták. Pilátus a Római Birodalom helytartója pedig “kezeit mosva” halálra ítélte Jézust. Döntésében szerepet játszott, hogy Kajafás értésére adta, ha nem ítéli kereszthalálra Jézust, akkor a rómaiak ellen lázítja a zsidó lakosságot. Ám Pilátus még így is lehetőséget adott arra, hogy a júdeai nép megmentse Jézust a kínhaláltól, amikor a húsvéti amnesztia jogszokását felelevenítette. (A zsidóknak a húsvéti ünnep alkalmával joguk volt amnesztiát kérni a rómaiaktól egy fogoly számára) Pilátus feltette hát a kérdést az összegyűlt tömegnek: a két zsidó fogoly közül  Jézus, vagy Barabás kapjon amnesztitát, vagyis szabadságot? A tömeg azonban ekkor már a zsidó főpapok befolyása alatt állt és Barabás nevét kiabálta. Így végül Pilátus kénytelen volt kimondani a halálos ítéletet. Jézus megkorbácsolták, fejére töviskoronát tettek, majd nehéz fakeresztjének 40 kg -os vízszintes részét hátára téve a jeruzsálemi Golgota hegyre kísérték, ahol Kr. u. 30 április 3-án, délután három órakor megfeszíttették. (Eközben elsötétedett a nap, feltehetően épp napfogyatkozás volt.)  A hagyomány szerint ekkor egy Longinus nevű katonatiszt (egy százados), aki más katonákkal együtt ott állt Krisztus keresztjénél, Pilátus parancsára lándzsával döfte át az Úr oldalát. Később azt látva ahogyan Jézus meghalt eljutott a fölismerésre: “Ez az ember valóban Isten Fia volt!”

A keresztrefeszítés módszere a perzsáktól származott, de a karthágóiaktól vették át a rómaiak. Csak legnagyobb gonosztevőkkel szemben alkalmazták, római polgárt nem is lehetett keresztre feszíteni, viszont a provinciákban előszeretettel alkalmazták ezt a módszert az elrettentésre. Jézus keresztjét két köztörvényes bűnöző (lator) közé helyezték, ezzel is növelve megaláztatását.

Jézus kereszthalála után azonban harmadnapra feltámadt, negyven nap múlva pedig  felment a Mennybe, s pünkösdkor az apostolokhoz elküldte a Szentlelket, akik megerősödve hitben és bátorságban, előbb Jeruzsálemben, majd a távoli országokban is hirdetni kezdték Jézus tanításait. (Jézus keresztre feszítésének pontos dátuma sokáig ismeretlen volt a történészek előtt, ám 2012-ben Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok kiderítették: 33. április 3-ára tehetjük.) Az apostolok halálával a keresztény kinyilatkoztatás lezárult. A kereszténység első gyülekezetei az i.sz. I. század közepe táján keletkeztek Palesztinában, amelyek hamarosan egyházzá szerveződtek. A kereszténység ezt követően elterjedt az egész Római Birodalom területén. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt Szent Péternek Rómában és Szent Pál térítő tevékenységének a keleti provinciákban. Pál apostol kezdetben farízeusként élte életét (a  zsidó tanok merev képviselőjeként), ám később, Krisztus halála utáni évben megtért (pálfordulás) és felismerte, hogy az evangéliumnak a pogányok közötti hirdetése lesz az ő életének legfőbb feladata.

Nagypénteki népszokások

Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt, a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás kapcsolódott e naphoz. A népi hagyomány a megtisztulás és megújulás napjának is tekinti nagypénteket, de ez igaz az egész nagyhétre is. Az egész Kárpát-medencében szokásban volt a hajnal mosakodás, ami a bűntől való megtisztulást jelképezte, de a hiedelem szerint segített a betegségtől megszabadulni. Hasonló megfontolásból sok helyen az állatokat is lefürösztötték.

Jézus halálára emlékezve nagypénteken a tűz minden háznál kialudt, még főzni sem volt szabad, mindenhol szigorú böjtöt tartottak. Úgy vélték, hogy aki a tiltás ellenére mégis aznap begyújt azt ellepik a férgek. Nagypénteket a reformátusok is megtartották szigorú böjti napnak, amikor a hívők tartózkodnak a hústól, a zsiradékoktól. Nyers- és aszalt gyümölcsöt, levesféléket tésztákat, főzeléket, mákos gubát, lepénykenyeret fogyasztottak, amit már korábban elkészítettek, vagy csak hideget ettek, kenyeret, hagymát, aszalt gyümölcsöt vagy pattogatott kukoricát. De böjti ételnek számított a lekvár, dió, méz, befőtt, savanyúság vagy az erős túró, amit már ősszel megcsináltak. Az asszonyok nagypénteken nem sütöttek kenyeret, mert hitük szerint az kővé válhat. Sok helyütt a tükröt, amit a másvilágba vezető út jelképének tarottak, letakarták. Megállították az órát, úgy tettek, mintha halott lenne a háznál. Ez a nap lehetőséget adott arra is, hogy a temetőbe menjenek az emberek meglátogassák halottaikat, megtisztítsák a sírokat.

A családok kora reggel gyalogosan mentek a templomba. Még a falutól több kilométerre élők is gyalogosan vágtak neki a hosszú útnak, ló és kocsi nélkül. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. Jézus halálának napját szerencsétlen napnak tartották a munkavégzésre, így kerültek minden állattartással, és földműveléssel kapcsolatos munkát. Nem is mostak, mert attól tartottak, hogy a ruha viselőjébe villám csapna. Aki a varrt, az úgymond megszurkálta Jézus sebeit, így ezt is kerülték. Ezen a napon nem is fontak, nem is szőttek az asszonyok. A vidéki emberek ilyenkor megtisztították a portájukat, a házat megtapasztották, van ahol meszeltek is. Az egész nagyböjt időszakban értelemszerűen tilos volt a táncos, zenés mulatság.

Nagypéntek és húsvét a kereszténység legkiemelkedőbb ünnepei, emlékezzünk tehát pénteken és ünnepeljünk vasárnap a szokásoknak megfelelően, ki-ki vallásos vagy néphagyomány szerinti módon, együtt örülve a húsvét különlegességének!

/Harmat Árpád Péter/

ÓRAÁTÁLLÍTÁS: március 25. vasárnap

A héten kell átállítani az órákat: most többet vagy kevesebbet alhatunk?
Vasárnap esedékes a 2018-as tavaszi óraátállítás, mellyel kezdetét veszi a nyári időszámítás.
ebresztoora

Egyre többször szóba kerül, hogy el kellene törölni az óraátállítást, mert egyáltalán nem biztos, hogy energiatakarékossági szempontból valóban megéri, ráadásul az emberi szervezet is nehezen alkalmazkodik az évenkénti két áthangolódáshoz. Egyelőre nem született döntés a kérdésben, így minden marad a régiben, és továbbra is át kell állnunk ősszel a téli, tavasszal pedig a nyári időszámításra.

Minden év október és március utolsó vasárnapján állítjuk át az órákat, most az utóbbi esedékes: március 25-én kell eltekerni a kismutatót, de melyik irányba? A nyári időszámítás kezdetén szombatról vasárnapra virradó éjjel előre kell tolni az órát, hajnali 2 órakor 3 órára, vagyis ilyenkor mondjuk, hogy egy órával kevesebbet alszunk. A téli időszámításkor ennek a fordítottja igaz.

Az óraátállítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de ténylegesen csak 1916 tavaszán került rá sor. Először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be, célja ekkor még az volt, hogy a mesterséges világítás használatának csökkentésével több energiát takarítsanak meg, és ezt háborús célokra fordíthassák. Az első világháború alatt a módszert hamarosan az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is bevezette, ám a béke idején nem alkalmazták – csak a második világháború ideje alatt terjedt el újra.

Magyarországon egy kis ideig az ’50-es években állítgatták át az órákat, majd 1980-ban tartósan bevezették a két időszámítást, hogy több világos órát nyerjenek, amikor a természetes fény jelenléte miatt kevésbé van szükség a mesterséges világításra. Ekkoriban terjedt el a gyakorlat Európa-szerte is, és a legtöbb helyen máig is alkalmazzák, bár van, ahol már beszüntették: Oroszországban 2011-ben eltörölték az óraátállítást, és állandósították a nyári időt, de három évvel később inkább átálltak a téli időszámításra.

Ketyeg a diákigazolványod érvényessége (2018.03.17.)

Két hét múlva, március 31-én lejár a diákigazolványok érvényessége, az előző félévben kiadott matrica hatálya.

11164200_993555277356075_409045096_n
fotó – illusztráció

A köznevelési és felsőoktatási intézmények a 2017/2018-as tanév második félévében is érvényesítő matricákkal látják el az igazolványokat, amelyek így 2018. október 31-éig lesznek érvényesek. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében ugyanakkor nem szükséges az érvényesítő matrica, az ő diákigazolványuk matrica nélkül is érvényes lesz.

Ha valaki nem folytatja tovább tanulmányait, többek között eddig a napig utazhat diákkedvezménnyel tömegközlekedésben, vehet igénybe kedvezőbben szolgáltatásokat, vagy vállalhat diákmunkát.

Azoknak a diákoknak, akinek a diákigazolványuk március végén lejár, és nem tanulnak tovább, vagy nem helyezkednek el munkahelyen és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosultak, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. A fizetési kötelezettség a diákigazolvány lejártát követő 46. naptól keletkezik, amennyiben az állampolgár jogviszonya legalább 45 napig fennállt.

Legkésőbb az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő 15 napon belül be kell jelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a 18T1011-es adatlap kitöltésével. A nyomtatvány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető és benyújtható ügyfélkapun keresztül elektronikusan is. A járulék díja idén havonta 7320 forint (naponta 244 forint), amit a tárgyhó utáni hónap 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni az érintetteknek.

 

Falubusz használati gyakorlat Baranyában (2018.03.12.)

„Tesco-járat” a világ végéről – állami pénz is segíti a legszegényebbek olcsó bevásárlását
Falubusz

Falubusz/illusztráció

 

Miközben a kormány ádáz harcot folytat a szuper- és hipermarket-tulajdonos multik ellen, ironikus módon a központi költségvetés a nagybevásárlásra is igénybe vett falubuszok fenntartásával közvetve éppen ezeket a cégeket támogatja. Helyesen, hiszen van olyan kistelepülési szegény, aki az olcsó nagybevásárlás révén évente egy havi bevételének megfelelő összeget tud megspórolni.

Szinte valamennyi községnek van 8-9 személyes kisbusza, a járművek működtetését az önkormányzatok rendeletben szabályozzák.Ezek a helyi rendeletek csaknem teljesen hasonlók az ország minden részén: a buszok az iskolásokat, az óvodásokat, az orvosi kezelésre szoruló betegeket és mozgáskorlátozottakat, a falu civil szervezeteit, művészeti csoportjait és sportolóit szállítják térítésmentesen.

Arra is van mód, hogy a falubeliek saját céljukra – leggyakrabban városi nagybevásárlásra, néha kirándulásra – vegyék igénybe a kisbuszt, ám ekkor fizetni kell a jármű használatáért.

Megkérdeztük tucatnyi dél-dunántúli falu polgármesterét és jegyzőjét a busz használatáról: az önkormányzatok általában 50 forintot kérnek minden megtett kilométerért. A használatra az a jellemző, hogy a falu 3-6 lakója összeáll, s közösen fizetik ki az 50 forintos kilométerpénzt.

A 400 lelkes Baranya megyei Gilvánfán is ez a szokás. Bogdán László, a falu kormánypárti polgármestere azt mondja:

„Pécs ide 35 kilométer, így oda-vissza 3500 forintot kell fizetni az útért. Ha négyen mennek, akkor már ezer forint se esik egy emberre. Mivel ilyenkor az alapvető cikkeket egész hónapra megveszik, elköltenek 15-20 ezer forintot, ám ha ugyanezt a mozgóboltból vennék meg, akkor 4-5 ezerrel több elmenne. Ez a különbség bőven fedezi a busz kilométerpénzét.”

Az ötven forintos átalány csak az üzemanyagköltségére elég, a busz amortizációját és a sofőrként szolgáló falugondnok bérét már nem fedezi, állították az általunk kérdezett faluvezetők. Ennek ellenére sehol sem akarják a megemelni a kilométerpénzt, mert azt sérelmeznék a helybéliek.

A sofőrként is szolgáló falugondnokok bérét, munkaruhájának költségét viszont az állam állja, erre a célra a falvak idén 3,1 millió forintot kapnak.

Azzal, hogy az önkormányzat nem kér pénzt a városi áruházakba vitt helybéliektől a sofőr bérére és a busz amortizációjára, az állam évenként és falvanként százezres nagyságrendben finanszírozza a helyi bevásárló turizmust. Sőt, a valóságban legtöbbször még ennél is többet vállal át, mivel a kisbusz többnyire ingyen viszi be a vásárlókat a faluból a városba, vagyis a kilométerátalányt is megússzák az áruházakba ingázók.

Bevált módszer ugyanis, hogy aki a városban akar vásárolni, az felkéredzkedik arra a falubuszra, ami beteget visz az orvoshoz. A busz útközben megáll az áruháznál, s a vásárló gyorsan elintézi a dolgát.

A rendelet szerint egyébként ilyenkor is meg kellene fizetni az áruházba menőnek a kilométerátalányt, ám a faluvezetés szemet huny az ügyeskedés felett.

„Ha egy ilyen útért pénzt kérnénk, kiutálnának engem meg a képviselőket a faluból – mondta erről az egyik dél-baranyai falu első embere. – Tudom, hogy ez szabálytalan, megsértjük vele a saját rendeletünket, de egy ilyen utat leszámlázni nem fér össze a falusi megszokásokkal.”

Ha ellenőrzést kapna az áruház előtt parkoló falubusz, akkor több százezres lenne a bírság, a faluvezetők azonban vállalják ezt a rizikót. Az egyik somogyi falucska polgármestere így fogalmazott:

„Egy ilyen piti tételért nem érdemes, és nem szabad büntetni. El kell fogadni, hogy a kieső kisfalvakban az emberek rá vannak szorulva ezekre az apró, de nekik sokat jelentő gesztusokra. Amikor egy idős ember tűzifáját felaprítja egy utcabelije, s ezért az egy-két órás munkáért egy ebéd és egy liter saját bor a fizetség, akkor ott egy alkalmi munkavállalás történt, aminek van adóterhe. Akkor most őket is meg kell bírságolni, mert nem adóztak a napszám után?”

Tény, hogy a dél-dunántúli régióban több mint félezer aprófalu van, s ezekben főleg a napszám és a közmunka ad tömegesen munkát. A kevés pénzből élő aktív korúak és nyugdíjasok számára plusz teher, hogy a helyi élelmiszerüzlet – ha van még egyáltalán- és a mozgóbolt az áruházaknál 15-30 százalékkal drágábban adja termékeit. Ha az áruházban akció van, akkor a különbség meghaladhatja az 50 százalékot.

„Azáltal, hogy ingyen bejárok a falubusszal a nagykanizsai áruházakba, egy év alatt 70-80 ezer forintot megspórolok – állítja az egyik zalai faluban egy évek óta közmunkából élő, 47 esztendős asszony. Az nekem több mint egyhavi bérem.”

Amúgy van olyan falu is, ahol a rendeletet úgy alkották meg, hogy nem kérnek pénzt a falubusszal vásárolni vitt helybéliektől. A baranyai Besence például ilyen. Ignácz József, független polgármester szerint azonban egy évben legfeljebb 3-4-szer, elsősorban az ünnepek előtt fordul elő, hogy összejön 7-8 besencei, akiket bevisznek Pécsre vásárolni. Ignácz szerint a falubusz azért van, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetű emberek életét, továbbá a jármű szolgáltatásai is hozzájárulnak a közösség összetartozásához.

Ezért viszik el ingyen az ittenieket közös kirándulásra és közös vásárlásra is. Hogy ez térítésmentes legyen, azt semmilyen törvény nem tiltja, érvelt a polgármester.

Úgy tűnik, Dél-Dunántúlon általános gyakorlat, hogy a kisfalvak elszegényedett családjait (részben) állami pénzen viszik a kormány által agyonszekírozott multik áruházaiba – ráadásul csak a multikhoz, mert az általunk megkérdezettek szerint a magyar láncok üzleteibe az ottani árak miatt nem éri meg ingázni.

A falubuszok finanszírozásával az állam a legóvatosabb becslések szerint is több száz milliót áldoz a kisfalvak lakóinak városi bevásárló útjaira, s az így beszállított vásárlók milliárdokat hagynak a multiknál. Szerencsére, mondhatnánk, hiszen ha a falubuszok ezt nem tennék meg, akkor a kisfalvak lakóinak szegénysége, kiszolgáltatottsága még elviselhetetlenebb lenne.

Ungár Tamás
- forrás:
https://orszagszerte.atlatszo.hu/tesco-jarat-a-vilag-vegerol-allami-penz-is-segiti-a-legszegenyebbek-olcso-bevasarlasat/

Téli rezsicsökkentésről döntött a kormány (2018.03.07.)

Téli rezsicsökkentésről döntött a kormány

2018. március 7. 14:41

Téli rezsicsökkentésről döntött a kormány: minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

atm

A kormányfő közölte, a kedvezményt megkapják a távfűtést használók is. Ennek részleteit Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter tárgyalja meg az önkormányzatokkal – tette hozzá.

Elmondta, a hagyományos módon fűtő, szenet vagy fát használó emberek esetében megnövelik az erre a célra szolgáló szociális pénzügyi keretet egymilliárd forinttal. Az intézkedés végrehajtásával Pintér Sándor belügyminisztert bízták meg.

Orbán Viktor az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben rendkívüli hideg volt Magyarországon, megnőtt a családok gázfogyasztása és megnőtt a rezsiszámla.

Emlékeztetett, Magyarországon a nemzeti kormány volt az első, amely csökkentette a rezsit. “E mellett a politika mellett a jövőben is kitartunk” – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy a kormány az idősügyi tanács javaslatára döntött arról, hogy – immár harmadjára – tízezer forintos Erzsébet-utalványt küld a nyugdíjasoknak.

Elmondta, a 4 százalékos gazdasági növekedés és a jó gazdasági eredmények adnak erre lehetőséget.

Orbán Viktor azt mondta, megfontolták a tanács javaslatát és örömmel tesznek annak eleget, mert meggyőződésük szerint a gazdaság teljesítményéből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell.

“Tiszteletet érdemelnek. Örülök, hogy megtaláltuk a módját, hogy ezt kifejezhessük” – fogalmazott az Országházban készült felvételen a kormányfő.

(MTI)