Pályázat a döntően a roma kultúra által képviselt kincsek bemutatására (2017. 03. 09.)

A kormány elkötelezett a roma kultúra gyarapítása mellett

2017. március 8.

A magyar kormány elkötelezett a roma kultúra, kulturális örökség megbecsülése és további gyarapítása mellett – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán a pécsi Gandhi Gimnáziumban.

Czibere Károly az Európa első roma nemzetiségi középiskolájában tartott sajtótájékoztatón bejelentette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egymilliárd forintos keretösszegű pályázatot hirdetett döntően a roma kultúra által képviselt kincsek bemutatására, megismertetésére.

Kép letöltése

Fotó: Lendvai Péter/MTI

“Még ma is nagyon sokan vannak, akik a cigányellenességből próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Előítéletek, sematikus képek élnek a cigányságról a többségi társadalom fejében, lelkében” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, “nem megengedhető, hogy parlamenti alakulattá váljon egy párt azért, mert cigányellenességre, előítéletekre tud építeni”, majd Czibere Károly az együttműködés és a bizalom építésének szükségességét hangsúlyozta.

Közölte, sokan rájátszanak arra, hogy a “párbeszéd-képtelenség és bizalmatlanság légköre” alakuljon ki a többségi társadalom és a romák között.

A pályázatra kitérve kiemelte: a magyar kormány a párbeszéd és az együttműködés infrastruktúrájának építésében érdekelt.

“Nem egymás mellett, hanem együtt szeretnénk élni a romákkal, amiben egymás kulturális kincseinek megismerésének óriási szerepe van” – mondta. Czibere Károly az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében meghirdetett pályázat feladatának nevezte a roma kultúra sokszínűségének – zenei eseményeken, öltözködésen, képzőművészeti kiállításokon, illetve a táncművészeten és a gasztronómián keresztül történő – bemutatását.

A társadalmi megbékélés, elfogadás és befogadás ügyét segítő pályázat hosszú távú befektetés a közös jövőbe – jegyezte meg.

Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára a Gandhi Gimnázium több mint húszéves működését méltatva arról beszélt, hogy a legfontosabb integrációs eszköz a kultúra és a minél magasabb fokú végzettség megszerzése.

A televíziós tehetségkutatókon előkelő helyezést elért roma származású művészek sikerére utalva azt mondta, “csodálatos folyamat”, hogy az elmúlt hat-hét évben olyan eredmények következtek be a cigány népzene és az értékes roma kultúra befogadásának tekintetében, amiről “húsz évvel ezelőtt nem álmodtunk volna”.

Kijelentette: a magyar cigányság kultúrája európai kulturális erőforrás. A kormány ezért biztosítja azokat a fontos forrásokat és eszközöket, amelyek révén a kulturált párbeszéd és a társadalmi együttélés minél hatékonyabb lehet.

(MTI)

Biztos Kezdet Gyerekház: szakmai tanácsadó testületet kap (2017.03.08.)

Megalakult a Gyerekesély program szakmai tanácsadó testülete

A szakmai tanácsadó testület felügyeli a hátrányos helyzetű gyerekeknek és az őket nevelő családoknak segítő gyerekesély program előrehaladását, valamint a Biztos Kezdet Gyerekházak fejlesztését. A kezdeményezések a gyerekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását célozzák az ország leghátrányosabb helyzetű területein, sokszínű, összerendezett, az esélyek hosszú távú növelését célzó beavatkozásokkal.

A testület tagjait Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára köszöntötte, beszédében kihangsúlyozva, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és településeik összetett, egymásra ható, komplex problémákkal küzdenek, melyek befolyásolják a gyermekszegénység újratermelődésének mértékét.

12304106_426931280846647_8702566829288686867_o

A 31 hátrányos helyzetű térségben induló programnak három eleme van. 15 milliárd forintra pályázhatnak a járási gyermekjóléti központok, ezt kiegészíti egy 5,5 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési pályázat. A nyertes pályázók 350 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A pályázattal lehetőség nyílik egy fenntartható modell megvalósítására, középpontban a család- és gyermekjóléti szolgáltatással. Ezen kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Központjával együttműködve biztosítja a program koordinációját, hogy mind a 31 járásban ugyanolyan módszertannal és megközelítéssel valósuljanak meg a programok.

A Biztos Kezdet Gyerekházak a kormány társadalom- és felzárkózáspolitikájának egyik központi elemét jelentik. A fejlesztéseknek köszönhetően már működő 112 mellé további mintegy 50 Biztos Kezdet Gyerekház létesülhet és 80 „Jó kis hely” szolgáltatás indulhat a következő években.

Forrás:
(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

Szomszédolás: DRÁVASZERDAHELY BAJBAN VAN (2017. 03. 02.)

Egy cég gazdaggá tette a falut, a kormány elveszi a pénzüket
(videó: 8′ 45″)
22214744769_0a4eceed54_b
Forrás:
http://rtl.hu/rtlklub/hazonkivul/egy-ceg-gazdagga-tette-a-falut-a-kormany-elveszi-a-penzuket

Az alig 200 lakosú Drávaszerdahely nemrég megfogta az isten lábát. Mintha megnyerték volna a lottóötöst, mondják a faluban. Egy cég gazdaggá tette a települést, de annyira, hogy az ott élők például ingyen tűzifát kapnak, a gyerekek ingyen ehetnek, támogatják, ha a családok utazni akarnak, jár ingyen strandbelépő is, meg ingyenes konditerem. De a jó időknek vége szakad. Egy törvény ugyanis Drávaszerdahelytől és jó pár más településtől is elveszi a bevételeik egy részét. A helyiek nyilván kiakadtak, mert vége a pár bő esztendőnek. Moskovics Judit riportja.

ELŐZMÉNYEK:

A tíz leggazdagabb között Drávaszerdahely
2013. január 21. Babos A. (Dunántúli Napló)

DRÁVASZERDAHELY | Az ország tíz leggazdagabb települése közé került be az egy főre jutó bevétel tekintetében Drávaszerdahely, tudtuk meg a kis ormánsági falu polgármesterétől, Alpár Györgytől.


Forrás:
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/a-tiz-leggazdagabb-kozott-dravaszerdahely-480584/

A fideszes polgármester elmondta: a kétszázhúsz lelkes faluban több mint háromszázezer forintra nőtt tavaly az egy lakosra jutó bevétel, köszönhetően annak, hogy náluk hozta létre egyik telephelyét a Földgázszállító Zrt., amely Drávaszerdahely teljes éves költségvetésének két és félszeresét fizeti iparűzési adóként a falunak.

A múlt évben így sikerült rendezniük évtizedes adósságaikat, csak Harkánynak 12 millió forintot fizettek ki az iskolafenntartó társulás egyik településeként tizenöt évre visszamenőleg. Megvásároltak több helybéli üzleti célú ingatlant, így a kocsmát és a boltot is, valamint befejezték vendégházuk teljes felújítását is.

Az idei évben is nagy terveik vannak, de semmi felesleges dologra nem fognak költeni. Rendbe hoznak azonban minden közterületet, járdákat, utakat, és megszépítik a tereket, hogy még élhetőbbé, még vonzóbbá tegyék a települést.

Az adósságátvállalási program így sokkal kevésbé érintette őket, mint másokat, de Alpár György azt mondta, hogy reméli, ha bármely más települést hasonló szerencse ér, mint őket, az ottani vezetők is hasonló felelősséggel, visszafogottsággal és bölcsességgel viseltetnek majd.

Nem irigykedik azokra, akiktől jóval több adósságot vállaltak és vállalnak át, mert jól tudják, sokáig milyen nehéz helyzetben voltak a települések, és küzdöttek a pénztelenséggel. Hangsúlyozta, hogy minden magyar települést meg kell segíteni épp ezért, függetlenül attól, hogy most éppen vagy korábban milyen politikai színezetű polgármestere, képviselő-testülete volt.

Gyermekek után járó ellátások – VÁLTOZÁSOK (2017. 03.02.)

Gyermekek után járó ellátások

2017. február 14. 15:09

A családtámogatási ellátások és fogyatékossági támogatás folyósítását 2017. január 9-től a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vette át. E kapcsán több megkeresés is érkezett a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz.

Fotó, illusztráció, archív: gilvánfai óvodások
Meséd-gilvánfai-óvoda-20151019-22-Sándor-Anett-fotói-5.jpg

Fontos tudni, hogy a gyermekekhez kapcsolódó juttatások egy része családtámogatási ellátás (pl. a családi pótlék vagy a GYES), míg más része biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási ellátás (pl. a GYED és a CSED).

Bár a családtámogatási ellátások – azaz a családi pótlék és a gyermekgondozást segítő ellátás – folyósítását ez év elejétől a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végzi, ez a folyósítás időpontjának tekintetében nem jelent változást. Az ellátásokat a jogszabály alapján – az eddigiekkel megegyező módon – postai utalás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, számlára utalás esetén pedig 3. napjáig kell folyósítani.
A kiutalt, de postai úton vagy a bankszámláról visszaérkező támogatások újbóli kiutalásához az ügyfelek részéről kérelem benyújtása szükséges közvetlenül az illetékes járási hivatalhoz vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

A biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási ellátások, azaz a gyermekgondozási díj (GYED) és a csecsemőgondozási díj (CSED) esetében továbbra is a kormányhivatalok végzik az ellátás folyósítását.
A jogszabály itt azt írja elő, hogy a folyósításról – függetlenül attól, hogy az ellátás postai úton vagy bankszámlán keresztül érkezik – a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell intézkedni.

A gyermekek után járó ellátásokról részletes tájékoztató található az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ügyfélszolgálati portálján. (http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/csalad-ifjusagugy/gyermekek-utan-jaro-ellatasok)
Forrás:
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya/hirek/gyermekek-utan-jaro-ellatasok
(Baranya Megyei Kormányhivatal)

SANYIKA, A SIKER KAPUJÁBAN – portré – (2017. 02. 28.)

Autentikus roma hangszeren játszik a 14 éves Orsós Sándor

2017. február 28. 14:42 Rozsnyai Zsuzsanna (Dunántúli Napló)

GILVÁNFA | Orsós Sándor 14 éves gilvánfai roma fiú a Snétberger Zenei Tehetség Központ tanítványa. Elsőként tanulhat erről a vidékről a Központban, tehetséges ütőhangszeres diák, cajónon játszik.

– Honnan jött az ötlet, hogy elkezdj ezen a nem éppen ismert hangszeren játszani?
– A hangszert a helyi tanodából ismerem, ez egyébként egy doboznak látszó hangszer, amit a roma kultúrában használnak leginkább dobolásra. Az ismerőseim biztatására kezdtem el rajta játszani, és nem is gondoltam rá, hogy valaha komolyabban fogok foglalkozni vele.

– És aztán hogyhogy mégis így alakult?
– Megszerettem, és elkezdtem sokat gyakorolni. Jelentkeztem a pécsi Snétberger meghallgatásra, és nagy meglepetésemre felvettek. Az volt az igazi áttörés, azóta érdekel annyira a zene is.

– Milyen volt maga a meghallgatás?
– Nem készültem rá egyáltalán, útközben találtam ki, hogy mit fogok játszani. Ott már nagyon izgultam, egy barátommal együtt zenéltünk, aki roma zenét játszik. Végül felfigyeltek rám és részt vettem egy budapesti castingon is. Ott is megfeleltem, tehát bekerültem a táborukba.

– A tábor milyen volt? Mit csináltatok ott?
– Nagyon jó volt. Szolfézst tanultunk, ritmusgyakorlatot, különóráim is voltak egy tanárral. Nagyon sok mindent tanultam tőle, nem is gondoltam, hogy ennyi mindennel gazdagodni fogok zenei téren.

– Hogy teltek a mindennapjaitok a táborban?
– Igen, az első hathetes volt még nyáron, most ősszel pedig volt még egy háromhetes. A táborban egy külön épületünk volt, ahol aludtunk, hatan voltunk egy szobában. Szerencsére hamar jóban lettünk a szobatársaimmal, bár először nagyon furcsa volt idegenek között lenni. Napközben óráink voltak állandóan, és az iskolai lemaradásokat is pótoltuk.

– Töltöttél már ennyi időt távol az otthonodtól?
– Furcsa volt nagyon. Nagyon hiányzott a falum, megkönnyebbülés volt visszajönni az ismerős arcok közé.

– Hogy tudtad összeegyeztetni ezt a sok-sok tennivalót az iskolával?
– Nehéz volt, de jó suliba járok, és rendesek a tanárok, az igazgatóm is, hogy elengedett. Sokat kellett bepótolnom az őszi kimaradás miatt. A táborban volt például tanulószobánk, megkaptam a házi feladatokat, és ott meg tudtam csinálni őket, de így is sok minden kimaradt abban a három hétben.

– Mik a további terveid?
– Korábban sosem gondoltam volna, hogy hangszeren fogok játszani. Rendőr akartam lenni, vagy katona, de most már csak a zene érdekel, jazzdobos szeretnék lenni. Felvettek a pécsi Gandhi Gimibe, de még alapfokú művészeti vizsgát is szeretnék tenni minél előbb, aztán zeneiskolába készülök és a Zeneművészeti Egyetem elvégzése a fő célom.

Pálya a zene
Orsós Sándor 2002-ben született, elvált szülők gyermeke. Édesanyja egyedül neveli két testvérével együtt. Egy ormánsági kis faluban, Gilvánfán nőtt fel, ide jár általános iskolába is, most végzős, nyolcadikos. A zene mellett hobbija a futás, helyi barátaival lefutották már a Pécs–Harkány távot is. Felvették a pécsi Gan­dhi Gimnáziumba, zenei pályára készül. Mint elmondta, egy közösségi foglalkozáson a helyi tanodában ismerte meg az autentikus roma hangszert, a cajónt, ez indította el a zene, a ritmus pályáján. Ma már csak­is ezen a vonalon tudja elképzelni a jövőjét.

CIGÁNY LÁNY HÁROM DIPLOMÁVAL (2017.02.27.)

- ,,Írd alá légyszi az önkéntes szerződésem!”
- „Szerintem ez a plakát…nem is tudom….nekem kicsit talán gyerekes, vagy szóval… érted!?”
- ,,Várj, még ezt a részt elolvasom a szakirodalomból…”

Ezekre a mondatokra érkeztünk a Khetanipe Egyesület belvárosi irodájába az egyik délután.
A tér dugig volt fiatalokkal, akik nem zavartatták magukat érkezésünkkor, folytatták az aznapi sztorik mesélését. Zajlott az élet, folyt a munka és a nyüzsgés kifejezetten üdítően hatott ránk is. Olyan volt, mint egy nagy család.

A Khetanipe az a hely, ahol a romani nyelvet tanulni vágyók, az egyetemi hallgatók és a városban élő hátrányos helyzetű fiatalok is megfordulnak, és ahol mindig akad egy tábla csoki vagy épp vajas kenyér teával.
Dr. Lakatos Szilvia a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék oszlopos tagja nemcsak az egyetemen munkálkodik, de a Khetanipét is vezeti. Ő az, akihez mindig be lehet futni tanácsért, dorgálásért vagy egy nagy adag jó kedvért.

Mióta és milyen szerepet vállalsz a PTE-n, és mivel foglalkozol az egyetemen belül?
Szociálpolitika és szociológia szakra jártam, akkor kerültem kapcsolatba a romológia specializációival is.
A romani (lovári) nyelvet anyanyelvi szinten beszélem, de a nyelvtant itt, az egyetemen sajátítottam el Papp Gyula bácsi segítségével. A nyelvünknek nem volt írásbelisége, így a ’88-ban kiadott Zhanes Romanes?-ből (Choli Daróczi József –Feyér Levente által írt romani nyelvkönyv- a szerk.) tanultam meg az ABC-t, vagyis az írásbeliséget, amivel később sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tettem. ’98-tól pedig óraadóként dolgoztam az akkori Romológia Tanszék (most már Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) munkatársaként.  Ebben az időszakban a tanszékvezető Forray R. Katalin kereste azokat a személyeket, akik romológia témában kompetens voltak, és tudásukkal, szakértelmükkel erősíthették a tanszéket. Hallotta, hogy van az egyetemen egy oláh cigány lány, aki beszéli a romani (lovári) nyelvet, így megkeresett személyesen, hogy felkérjen óraadónak. Mondanom sem kell, hogy mindez hatalmas kihívás volt számomra. Elsősorban a romani nyelvet tanítom, és különböző romológia tárgyú kurzusokat oktatok, például cigány/roma civil szervezetek vagy a roma nemzetiségi önkormányzat témakörökben.

Miért tartod fontosnak, hogy életben tartsd a nyelvet?
Több oka is van. A személyes kötődés az egyértelmű: a romani nyelv, azon belül a lovári dialektus, amit tanítok, édesanyám és édesapám anyanyelve volt. A cigányság identitásához szorosan hozzátartozik a nyelvtudás, így nagyon büszke vagyok arra, hogy beszélem a nyelvet. Fontos számomra, hogy nem csak cigány fiatalok, hanem egyre több nem cigány származású fiatal és idősebb korú ember érdeklődik a nyelvünk iránt. A nyelvtanulás által pedig közelebb kerülhetnek hozzánk, megérthetik a magyarországi cigányság helyzetét. Az órákon gyakran érdeklődnek a szokásainkról, felmerik tenni azokat a kérdéseket, melyek régóta motoszkálnak a fejükben, de nem merték vagy nem volt kitől megkérdezzék. Így, a nyelv átadásán keresztül gyakorlatilag lehetőség van arra, hogy a cigány közösség életével is megismerkedjenek. Az egyetem kívül, az egyesületben tartok önkéntesen is nyelvórákat.

Az említett egyesület a Khetanipe, melynek vezetője is vagy. Mesélnél az itteni munkásságodról?
Az egyesület ’99-ben alakult és én 2000 óta vezetem. Számos hazai és uniós forrásból megvalósított pályázatot valósítottunk meg a munkatársaimmal közösen. Nagyon széles körű a tevékenység, amellyel az egyesület foglalkozik, mégis kettőt kiemelnék. Számomra nagyon fontos, önként vállalt feladatunk a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány/roma származású gyermekek oktatása, nevelése. Elsősorban pályázatokból tartjuk fent magunkat, utoljára nyertesként az átmeneti segítséget nyújtó  tanoda pályázatot tudom említeni, de decemberig családi napközink is működött, és a REF támogatásával korai fejlesztő programot is megvalósítunk. Ezek a programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy szakemberek bevonásával oktassuk, és neveljük is a gyerekeket. Napi szinten kapcsolatban állunk velük és szüleikkel is, figyelünk rájuk, bármikor is érkeznek hozzánk. A másik nagyon fontos tevékenysége az egyesületnek a Help programon belül, a munkaerő-piaci szolgáltatás: a hozzánk segítségért forduló cigány/roma munkanélküliek számára keresünk képzést és állást. Az utóbbi időben ezt a szolgáltatást egyre több hátrányos helyzetű, nem cigány származású ember is igénybe veszi.

 A Khetanipe jelentése együtt/egység. Kikből áll ez az egység?
Jelenleg 33 fő dolgozik az egyesületben. Három telephelyünk van, az egyik itt a belvárosban, a 48-as téren, ahol jelenleg tartózkodunk. Emellett Hősök terén a „Jószerencsét” Közösségi Ház, ahol a tanodánk is működik napi szinten. A legújabb pedig István-akna, ahol eddig semmilyen közösségi tér nem volt elérhető az ott élők számára. A városi önkormányzat támogatásával nyílt lehetőségünk arra, hogy kialakítsunk egy helyet, ahol közösségi programokat szervezünk, és korai fejlesztő programot indíthatunk, gyógypedagógusok segítségével az ott élő óvodás korúakat fejlesztjük, és a szaktanárok bevonásával az iskolásoknak igyekszünk segíteni a tanulásban. A sikeresség, hatékonyság egy hosszú távú fejlődés eredménye, főként a nehéz sorsú gyermekek esetében, ezért igyekszünk folyamatosan jelen lenni az életükben. Nem csak az István – aknai gyermekekről beszélek, hisz itt a belvárosban is élnek hátrányos helyzetű, cigány/roma gyermekek, és ők is napi szinten jelennek meg az egyesület irodájában. Nekik is igyekszünk a legjobb tudásunk szerint segíteni a felkészülésben, illetve a szabadidejüket is hasznosan tudják eltölteni nálunk.

A pályázati forrásokon kívül ki támogatja a munkátokat és miért van rá szükség?
A városi önkormányzat határozatlan idejű bérleti szerződést kötött velünk a belvárosi irodára, és a már említett három ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizetünk, a rezsit pedig pályázati forrásokból finanszírozzuk. Azt gondolom, hogy ez nagy elismerése az önkormányzatnak az egyesület tevékenysége iránt. Ez igazán megtisztelő, ugyanakkor nagy felelősség is!

Elkötelezett vagyok a cigány/roma közösségem iránt és valós megoldásokat szeretnék találni a problémákra, ez azonban az utóbbi időben komoly kihívást jelent számomra!

Nagyon fontos az, hogy a cigány/roma gyermekek is minőségi oktatásban részesüljenek, hiszen a jövő nemzedékéről beszélünk. A tudásukkal megalapozott jövedelemszerzésüknek gazdasági hozadéka is van és ez minden magyar állampolgárra kihat.

Miért érezted szükségét, hogy az egyesület partnerintézménye legyen a PTE-nek?
Pályázati kiírásban jelent meg a partnerség lehetősége, melynek során a PTE hallgatói aktívan jelen lehetnek az egyesület életében. Azt gondoltam, hogy kölcsönösen hasznos lesz az együttműködés, mert nagyon jó tapasztalatszerzési lehetőség lesz a diákoknak, a fiatalos lendületüket, frissességüket, tudásukat a tanodánkban, tanulószobánkban tudják kamatoztatni a mi gyermekeink érdekében, és mindezt pozitívan élhetik meg. A közösségi pedagógiai gyakorlat során 50 óra önkéntes tevékenységet vállalnak az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók, a már említett három színtér egyikében.

Mit gondolsz, a nálatok eltöltött 50 óra milyen lehetőségeket biztosít a hallgatók számára?
Megismerkedhetnek a civil szervezetünk munkájával, kapcsolatokat bővíthetnek, szélesedik a látókörük, megtapasztalhatják, hogy jó dolog önkéntesnek lenni, empatikussá válhatnak és még sorolhatnám a pozitív lehetőségeket. Örültem annak, hogy az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók közül már többen választották a gyakorlat helyszíneként az egyesületet. Mi is gazdagodunk általuk, nagyon jó érzés volt megélni, hogy lelkesen, megbízhatóan végezték el a vállalt feladatot, a gyermekek oktatását, szabadidős programok lebonyolítását, az egyesület munkájában való részvételt. Ami számomra különösen pozitív visszajelzés volt, hogy a hét főből két hallgató jelenleg a Wlislocki Henrik Roma Szakkollégium (WHSZ) tagja. A WHSZ- szel is együttműködünk, a szakkollégisták is önkénteskednek az egyesületben. Nagyon érdekes, ahogyan egy megismerési folyamat elindul: az egyik dolog hozza magával a másikat. Biztos vagyok benne, hogy a nálunk önkéntességet teljesítő hallgatók a tanári munkájuk során nyitottságot fognak tanúsítani a cigány/roma tanítványaik iránt.

Te voltál az a cigány lány, akinek az anyukája írástudatlan volt, most pedig itt vagy, 3 diplomával rendelkezel, tanítasz az egyetemen, egy szervezetet vezetsz és nemrégiben elnyerted az Eötvös József – díjat.
Néha elszomorodom, mert nem tudtam megmutatni édesanyámnak, hogy nem csak kétkezi munkából tudja az ember a jövedelmét biztosítani, hanem szellemi munkával, tudásával is.

Nagyon jó lett volna, ha megmutathattam volna neki, hogy igenis erre is képes az ő gyereke.

Mikor felvételt nyertem az egyetemre, azt kérdezte tőlem: „Mi az az egyetem?  Miért van rá szükség? Van férjed és két gyermeked,  nem értem, hogy miért van erre szükséged…” Szerettem volna ha látja, hogy a tanulás által milyen lehetőségek nyíltak meg előttem, és mennyivel könnyebbé vált ezáltal az életem. Sajnos erre nem volt lehetőségem, édesanyám idejekorán elment közülünk. Azonban lányaimnak, családom tagjainak és a velem kapcsolatba kerülő cigány/roma egyetemistáknak, gyermekeknek igyekszem jó példát mutatni, és körükben hangsúlyozom a tanulás fontosságát!

Az eddigi elért célokhoz erős akaraterő és energia szükségeltetett. Nehezen élted meg az akadályokat?
Valóban így van, de én az a típusú ember vagyok, aki ha elkezd valamit, azt be is fejezi, a kitartás jellemez. A felmerülő problémákra úgy tekintek, mint megoldandó feladatokra. Persze, mindenkinek vannak nehézségei az életben, a munkában, nekem is. Ez természetes, így nem legyőzhetetlen dologként tekintek rájuk, hanem kihívásként

Hogyan tovább?
A tudásalapú társadalom egyik feltétele az élethosszig tartó tanulás. Már ki is néztem magamnak két képzést, tehát biztos, hogy még tanulni fogok! (nevet

GILVÁNFA – sajtóvisszhang (2017.02.25.)

Különórát vehetnek az interneten a diákok

2017. február 25. 14:53 R. Zs (Dunántúli Napló)

GILVÁNFA | Egy előremutató, eddig egyedülálló kezdeményezés indult el a négyszáz fős Gilvánfa részvételével
A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium diákjaival együtt tanulhatnak az ormánsági település kiválasztottjai. A programban minden diák kapott egy tabletet a Telenor és a Microsoft jóvoltából. Egy külön ilyen célra fejlesztett alkalmazás, a Skype for classroom segítségével együtt tanulhatnak az egymástól több száz kilométerre élő diákok. Az iskolákban mentortanárok koordinálják a történéseket. Ősszel, a program indulásakor a budapesti gyerekek ellátogattak Gilvánfára, ahol kétnapos tréningen vehettek részt a falubeliekkel, érzékenyítő foglalkozásokat tartottak nekik, megismerkedhettek tanulópárjukkal.

A kezdeti technikai nehézségeket kivéve remekül működik a program minden résztvevő szerint.
A tanárok segítettek kidolgozni a szabályokat, melyek mentén zökkenőmentes lehet az együttműködés, például, hogy a diákoknak heti egy alkalmat találniuk kell a közös tanulásra, a megbeszélt időpontokat tartani kell és előre tanulni, készülni is szükséges. A gilvánfai Nyitott Ház Tanoda és Közösségi Ház vezetője, Ambrus László szerint ez a program nagyon fontos része lehet a hátrányos helyzetű gyerekek integrálásának, sokaknak például ez a lehetőség az egyetlen motiváció a tanulásra. A támogatók ígérete szerint a legjobb tanulók, akik szorgalmasan teljesítik az el­vártakat, megkapják ajándékba az eszközt. Tervben van a baranyai diákok Budapestre látogatása és zárásképp egy nyári tábor is.

Forrás:
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/kulonorat-vehetnek-az-interneten-a-diakok-710775/#

Bag – Pécs – Ciprus (portré) 2017.02.21.

Minden erejével kaparta ki magát a legmélyebb gödörből

Édesanyja lemondott róla, nevelőotthonban élt nyolcéves koráig. Fodrász szeretett volna lenni, de az általános iskola után már nem tanult tovább. Hosszú évekig drogozott, emiatt négy gyerekét is elvették tőle. Pár éve még azt sem tudta, mi fán terem a bazsalikom, ma a Prezi bisztrójának junior menedzsere. Ő a 37 éves Lakatos Heléna, aki a bagi cigánytelepről indult, egy víz nélküli kis lakásból, ma a hatodik kerületben bérel lakást, hamarosan pedig repül Ciprusra, hogy elmesélje, hogyan jutott idáig. Heléna története jól mutatja, milyen csodákra képes az erős akarat és egy kitartó szociális munkás. 

Ennyi év elteltével, mit érzel, ha Annára, a szociális munkásra gondolsz, aki a bagi cigánytelepre kijárva addig nyüstölt, míg végre elfogadtad tőle a segítséget”?

Elmondhatatlan hálát”.

Lakatos Heléna 37 éves cigány nő. Talpig feketében, magassarkú csizmában fogad a Preziben, az egyik legmenőbb magyarországi munkahelyen. Magabiztosan vezet körbe minket a hatalmas épületben, és bár lefoglalt egy tárgyalót az interjú idejére, mégis inkább a büfében kötünk ki. Körülöttünk fiatalok, ülnek a laptopjuk előtt, szól a zene, néha megjelenik valaki, kivesz a hűtőből egy salátát, vagy elrohan mellettünk egy kutya.

Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondja Helénának, hogy itt ülünk majd egymással szemben, és ő interjút ad, nem hitte volna el. Nagyon mélyről indult, és bár tényleg jókor volt jó helyen, de a kitartása nélkül ez édeskevés lett volna.

_HD47998

Fotó: Hajdú D. András

Nevelőotthon, majd a bagi cigánytelep

“Salgótarjánban születtem, és nevelőotthonban nőttem fel, édesanyám ugyanis otthagyott a kórházban” – kezdi történetét. Hét éves volt, amikor édesapja megtudta, hogy van egy lánya, magához vette, és Gödöllőn nevelte. “Történtek velem dolgok az iskolai évek alatt, amiről nem beszélek, ezek hatására úgy döntöttem, hogy Bagra költözöm, édesapám révén sok rokonom élt az ottani cigánytelepen. Gondoltam, megpróbálok egy másik életet kezdeni”. A dolgok azonban nem úgy alakultak, ahogy a fiatal lány várta volna. A rokonok sorra csukták be előtte az ajtókat, egyedül volt egy idegen helyen, nem volt benne semmi meglepő, hogy amikor egy idősebb helyi férfi udvarolni kezdett neki, ő igent mondott. “Nem volt hova mennem, ezért összeköltöztem vele” – meséli. Ekkor volt 14 éves, és a nyolc osztályt ugyan elvégezte, de tovább végül nem tanult. Pedig fodrász szeretett volna lenni.

17 évesen szülte első gyerekét, egy kisfiút, majd jött egy lány ikerpár. A kicsik mindössze két és fél hónaposak voltak, amikor az édesapjuk egy balesetben meghalt. Heléna egyedül maradt három gyerekkel, egy olyan szoba-konyhás lakásban, ahová nem volt bekötve a víz, a közeli kútról kellett hordania. Munkája nem volt, az árvaellátásból és a gyesből élt. Egy évvel később megismerkedett negyedik gyermeke apjával. Sajnos azonban ez a kapcsolat sem tartott sokáig.

Egy éves volt a legkisebb fia, amikor Heléna drogozni kezdett. “Akkor már egy ideje bent volt a telepen a drog, én pedig belecsöppentem. Akkoriban még nem a most felkapott dizájnerdrogokat használták, hanem a speedet, az exctasyt és a füvet. Amikor bevettem valamit, akkor elfelejtettem a problémákat, nem kellett gondolkodnom” – meséli. Heléna nyolc éven keresztül kábítószerezett, a gyerekeivel közben alig törődött. A kevés pénzt, amit az államtól kapott, drogokra költötte, a gyerekek nem jártak rendesen iskolába és óvodába, koszosak voltak. “A lehető legrosszabb anyukává váltam” – mondja magáról.

A férfi, akitől a negyedik gyereke született, egyszer annyira megverte, hogy Heléna kórházba került. Amikor onnan kijött, szakított a férfival, aki azonban ezt nem akarta annyiban hagyni. Úgy gondolta, akkor tudja a legtöbbet ártani Helénának, ha elmegy a gyámügyre és elmondja, hogy a nő drogozik. Így is tett, Helénánál pedig hamarosan meg is jelentek a hivatalból, és közölték, hogy mind a négy gyereket viszik. “A legkisebb tíz volt akkor, a legidősebb pedig 15. Kértem egy hetet, hogy fel tudjam készíteni őket az elválásra. Elmondtam nekik, hogy beteg vagyok, ezért külön kell lennünk egy kis ideig. Azon a napon fogadtam meg, hogy leszámolok a drogokkal, és visszaszerzem őket, bármi áron”.

_HD47975

A legkisebb fiával, Erikkel. Fotó: Hajdú D. András

Anna

A Bagázs civil egyesület, amiről már számtalan cikkben írtünk, (például itt, itt vagy itt) akkoriban már egy ideje a bagi cigánytelepen dolgozott. Amikor elvették a gyerekeket, az egyik szociális munkásuk, Anna elment Helénához, és felajánlotta a segítségét. “Bizalmatlan voltam vele, de aztán láttam, hogy őszinték a szándékai, és tényleg segíteni akar”. Az első lépés az volt, hogy kerestek együtt egy rehabot, Heléna pedig be is költözött Pécsváradra három hónapra. Az izoláció előtt és után is hetente látogatta a gyerekeit a nevelőotthonban, és a három hónap alatt Anna ment helyette, és próbálta egyben tartani a szétszakadt családot.

Eltelt három hónap, és Heléna úgy érezte: elég erős hozzá, hogy elhagyja a rehabot. Annával közösen felállítottak egy fejlődési tervet arról, hogy mi kell hozzá, hogy visszakaphassa a gyerekeit. Minden hónapban elment vérvételre, hogy bizonyítsa: már nem drogozik. Munkát kellett szereznie, hivatalosat és bejelentettet, és egy megfelelő albérletet, ahová haza tudja vinni a gyerekeit. “32 éves voltam ekkor, és nagyon távolinak tűnt, hogy én ezeket majd mind megvalósítom” – emlékszik vissza. Pécsre ment, azt gondolta, a város elég nagy ahhoz, hogy munkát találjon. Cigány származása miatt azonban még konyhai kisegítőnek sem vették fel, így maradt az autópálya takarítás.

A keresete arra volt elég, hogy egyen, és hetente egyszer elutazzon a gyerekeihez. Ebből önálló életet kezdeni egy külön albérletben esélytelen volt. “Visszamentem Bagra, nem volt Pécsen jövőm. A telepen pedig ugyanazzal szembesültem, amiből alig, hogy kiszabadultam: drogok és kilátástalanság. Felhívtam Annát, és mondtam neki, hogy nekem most már valami munka kell, mert sosem kapom vissza a gyerekeimet” – meséli Heléna. Ez 2013 januárjában volt, a Prezi munkatársai pedig pont akkoriban önkénteskedtek a bagi cigánytelepen. Kérdezték a Bagázst, hogy nincs-e valaki a látókörükben, akit szívesen beajánlanának konyhai kisegítenőnek. Anna pedig rávágta, hogy dehogynem. Néhány nap múlva Heléna a reggeli vonaton találta magát Budapest felé.

_HD48081

Fotó: Hajdú D. András

A nap, amit sosem felejt

“Nem tudtam, mi az a Prezi, életemben nem hallottam róla” – mondja őszintén Heléna, mennyire volt tisztában vele, mekkora lehetőséget is kapott. Eleinte négy órában dolgozott, apró feladatokat bíztak rá, mint szendvics és saláta készítés, bepakolni a mosogatógépbe, kimenni a DM-be tiszítószerekért. Vonattal ingázott minden nap Bagról, a fizetése nagy részét félretette, így három hónap után összegyűlt annyi, hogy egy kis szobát kivegyen a nyolcadik kerületben. Bár a szoba tényleg apró volt, Heléna életében ez mégis óriási lépést jelentett, hiszen kikerült a telepről. Újabb három hónap, és némi prezis segítség után egy egész lakást ki tudott bérelni. Azt, amiben most is élnek. 2013. december 13-án ugyanis Heléna visszakapta a gyerekeit. “Napra pontosan tudom, nem is fogom elfelejteni soha” – mondja.

Helénából azóta a Prezi bisztrójának junior menedzsere lett, ezt azonban nem adták ingyen. “Nagyon féltem, amikor idekerültem, egyrészt tartottam tőle, hogy majd nem fogadnak el, másrészt iszonyatosan meg akartam tartani ezt a munkát” – mesél a kezdetekről. Félt tőle, hogy itt mindenki okosabb nála, neki mindössze nyolc általánosa van, és cigány származású. A félelmei szerencsére elég gyorsan semmivé lettek, barátságosan fogadták, és a mai napig családias a légkör, amiben dolgozik.

Bazsalikom? Koriander?

Azt mondja, a mínusz egyről kezdett, sokat kellett tepernie, és rengeteget tanulnia. “Bazsalikom, koriander? Itt hallottam életemben először ezekről a fűszerekről, nemhogy használtam volna őket” – meséli nevetve. Ráadásul a cégnél a hivatalos nyelv az angol, amiből finoman szólva sem volt túl penge akkoriban. “Most már megyeget, de még elég döcögősen. Járt be hozzám egy angoltanár, ő segített”.

És, hogy Heléna sikertörténete mennyire lehet példa a többi bagi telepinek? Ő azt látja, hogy sokan szeretnének kitörni, de amíg ez a vágy csak a gondolataikban létezik, az sajnos kevés. Amikor tenni is kéne valamit: elindulni, megmozdulni, akkor általában elszállnak a nagy álmok. “Én azt szeretném, ha az emberek megértenék: bármilyen mélyen vannak is, mindig van felfelé út. A változásoktól pedig nem szabad félni”.

Heléna azt mondja, nem tervez hosszútávra. “Amerre megy a történet, arra megy. Nincs konkrét vágyam, én már annak is örülök, amim most van” – mondja. Egy vágya mégis van: egy saját lakás, de jelen állás szerint ez egyelőre nem tűnik túl reálisnak. Egy program részeként Heléna hamarosan Ciprusra utazik a Bagázzsal, hogy elmesélje, hogyan sikerült kijutnia a gödörből. Beszélt már egyszer Portugáliában is erről.

Elkezdtem magyarul, bemutatkoztam, aztán gyorsan átadtam a mikrofont a Bagázs munkatársának, folytassa ő angolul. Nem megy ez  még nekem” – nevet.

Snétberger Zenei Tehetség Központ – határidős jelentkezés: 2017.02.20.

Tehetségesnek tartod magad? Vagy csak szeretsz muzsikálni? Jól bánsz a hangszereddel?  Nyitott vagy a klasszikus zenére vagy a jazzre? Elmúltál 12, de nem vagy még 20? Szeretnél világhírű művészektől tanulni?
Akarsz jó zenekarban muzsikálni?

Akkor jelentkezz meghallgatásra!
Sikeres felvételi után egy évig ösztöndíjas diákként tanulhatsz a Snétberger Zenei Tehetség Központban.
Vagyis számodra a képzés ingyenes.
Felvételiket minden év februárjában szervezünk, a képzés pedig júniusban kezdődik.

Jelentkezés elküldése online http://www.snetbergercenter.org/hu/Legyel-a-diakunk
vagy 

Jelentkezés elküldése postai úton

Küldj levelet: Snétberger Zenei Tehetség Központ
8227 Felsőörs, Hóvirág u. 28.

Örülünk, ha a személyes adataid mellett videofelvételt (vagy hanganyagot) is küldesz magadról, amelyen kíséret nélkül zenélsz. Ezt akár mobiltelefonnal is rögzítheted, nem a felvétel minősége számít.
Ezt követően munkatársaink felveszik veled a kapcsolatot. Akik februárig jelentkeznek, és felvételt nyernek, ők a júniusban induló kurzuson kezdik a tanulást.

A program

A rengeteg egyéni hangszeres, zenekari, szolfézs és improvizációs óra mellett tanulhatsz angol nyelvet, médiaismeretet, roma kultúrát, számítástechnikát. Lesznek, akik segítenek a pályaválasztásban, a továbbtanulásban, vagy akár az iskolai tanulmányokban.
Az év során pedig egy mentor figyeli a fejlődésed, és segít, ha bárhol elakadnál.

Diákjaink hangszereikkel
Mindez mikor?

A nyári szünet első 6 hetében, illetve az őszi és tavaszi szünetekben 3-3 hétben.
25 hétvégén Budapesten.
A képzés a „normál” általános vagy középiskola mellett is elvégezhető, tehát nem kell évet halasztani.

Kikkel?
  • olyan tanárokkal mint: Snétberger Ferenc, László Attila, Rozsnyói Péter, Oláh Tzumó Árpád, Lamm Dávid, Tóth Mátyás, Barcza Horváth József, ifj. Balázs János, Suki András, Lakatos György
  • olyan kiváló nemzetközi vendégelőadókkal mint Paolo Vinaccia, Tony Lakatos vagy Roby Lakatos
  • és még fiatal és lelkes mentorokkal, animátorokkal és önkéntesekkel
Együtt a tanárokkal
Hol?

Felsőörsön, Veszprém mellett, a Balatontól 3 km-re.
Az utazások megszervezésében segítünk, költségét vállaljuk. A helyszínen kényelmes és szép 2-8 ágyas szobák, felszerelt próbatermek, színpad és sportpályák várnak.
A képzés alatt az étkezéseket biztosítjuk.

Fontos tudnod:
Az írásbeli jelentkezés akkor válik véglegessé és érvényessé, amikor a diák megjelenik a személyes meghallgatáson.
A személyes meghallgatás alkalmával űrlapot tölt ki, amelyet mind a jelentkező, 18 év alatti jelentkező esetében pedig a szülő/gondviselő is aláír. Emiatt a 18 éven aluli jelentkezőknek a személyes meghallgatáson szülőjükkel/gondviselőjükkel együtt kell megjelenniük.
Ennek hiányában a szülő által előzetesen aláírt adatlapot szükséges a diáknak a meghallgatáson bemutatnia. Az adatlapot a meghallgatásra hívó levélhez kell mellékelni.