Társadalombiztosítási ellátások összege 2018-ban

A társadalombiztosítás területén, akár az egészségbiztosításban, akár a nyugellátásoknál, akár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainál az ellátások összege több ellátásfajtánál egy általános mérőszámhoz igazodik, nem a jogosult egyéni jövedelméhez. Ilyen általános mérőszám a minimálbér, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ezen túlmenően bizonyos ellátások ún. fix összegűek, azaz szintén nem az egyéni keresetektől, jövedelemtől függenek, hanem mindenki számára azonosan határozzák meg. 

Minimálbér – garantált bérminimum
2018-ban a minimálbér 138.000 Ft/hó, illetve 31.730 Ft/hét, 6.350 Ft/nap,  794 Ft/óra.
– A garantált bérminimum összege 180.500 Ft/hó, 41.500 Ft/hét, 8.300 Ft/nap,  1.038 Ft/óra
Az összegeket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII.15) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b, illetve (2) bekezdés b, pontja határozta meg.

Egészségbiztosítási ellátások 2018.

Csecsemőgondozási díj
- A jogosultsági feltételek megléte esetén a szülési szabadság időtartamával megegyező időre járó csecsemőgondozási díj összege 2018-ban is az ellátás alapjául szolgáló napi átlagkereset 70 %-a.

Gyermekgondozási díj
- A GYED összege 2018-ban is az ellátás alapjául szolgáló napi átlagkereset 70 %-a, legfeljebb azonban a minimálbér kétszeresének 70 %-a azaz 2018-ban 193.200 Ft/hó.
– A minimálbér 2018.évi emelése miatt a GYED maximum is emelkedett.

Táppénz
- A táppénz  ez évben is folyamatos, legalább 730 napos biztosítási idő esetén a táppénz alap 60 %-a. 50 %-os mértékű a táppénz ennél rövidebb előzetes biztosítási idő esetén, illetve kórházi ellátás esetén beleértve azt az esetet is, ha a szülő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt a gyermek mellett tartózkodik.
– A táppénz napi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2018-as kezdetű jogosultságnál a 9.180 Ft/nap összeget.
– A baleseti táppénz mértéke továbbra is 100 %-a az alapjául szolgáló napi átlagkeresetnek, úti üzemi baleset esetén 90 %.

Nyugellátások 2018.

  • Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2018-ban 28.500 Ft/hó.
  • Az öregségi résznyugdíjnak nincs ún. minimum összege.
  • Az árvaellátás legkisebb összege 2018-ban 24.250 Ft.

– A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2018-ban 91.080 Ft/hó.
- A rokkantsági járadék összege 2018-ban 36.365 Ft. Az ellátás a fiatalon, huszonöt éves kor alatt bekövetkező jelentős mértékű egészségkárosodással küzdő személyek részére adható.
– 2018-ban az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok (nők 40 kedvezményes nyugdíjában részesülők) illetve a korhatár előtti ellátásban részesülők ellátásuk mellett évente a minimálbér tizennyolcszorosáig, azaz ebben az évben 2.484.000 Ft-ig folytathatnak keresőtevékenységet.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
- A rehabilitációs ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelem alapján kell meghatározni.
– Az ellátás összegét befolyásolja az ellátáshoz meghatározott 98.890 Ft-os évi alapösszeg (továbbiakban alapösszeg).
– Az ellátás rehabilitálható személyeknél az előző évi átlagjövedelem 35%-a lesz.
– A rehabilitációs ellátás minimális összege az alapösszeg 30 %-a, legfeljebb 40 %-a, ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható.
– Tartós rehabilitációt igénylő személynél az ellátás összege az előző évi átlagjövedelem 45%-a.
– Tartós foglalkoztatási rehabilitáció szükséges, a rehabilitációs ellátás legalább az alapösszeg 40 %-a, legfeljebb 50 %-a.
– A rokkantsági ellátás összege az előző évi átlagjövedelemből kerül kiszámításra. De a rokkantsági ellátás legkisebb összege legalább az alapösszeg 30 %-a, legfeljebb 150 %-a.

forrás: ado.hu

Határidős álláskeresési támogatás (2018.01.30.)

Kedves Látogató,

köszönjük az érdeklődést az Integrom program iránt!

HA

  • roma fiatal vagy (18-35 éves)
  • van legalább érettségid
  • munkát keresel és el tudod képzelni a jövődet a vállalati szektorban
  • ehhez úgy érzed, jól jönne sokféle megerősítés

akkor jó helyen jársz!
WP_20160610_007
- fotó: illusztráció – archív – gilvánfai dolgozók a pogányi Zsályaligetben

A programban olyan roma fiatalokat segítünk minőségi munkalehetőségekhez, akik érettségiztek, esetleg felsőoktatásban tanulnak, illetve diplomások.

Segítünk abban, hogy a végzettséged és munkatapasztalatod alapján milyen munkaköröket érdemes megpályáznod.

Hogyan működik az Integrom Program?

  1. Ha érdekel az Integrom program, jelentkezz a négy napos, ingyenes, budapesti képzésünkre. Jelentkezni itt lehet!
  2. A jelentkezés után fel fog keresni az Integrom munkatársa, és interjút fog készíteni veled. Ezután kiválasztjuk, hogy kik vehetnek részt a képzésen.
  3. A négy napos képzési hétvégén felkészítünk az álláskeresésre, illetve találkozhatsz az állást kínáló vállalatok képviselőivel.
  4. A képzési hétvége után az Integrom munkatársai és önkéntesei segítenek megtalálni a számodra megfelelő állást.
  5. Az Integrom program partner vállalatai segíteni fogják a jelentkezésed és felvételid a számodra megfelelő állásokra.

Ha érdekel a lehetőség, illetve kérdésed merül fel, keress minket e-mailben a info@integrom.hu címen.

Most lehet jelentkezni az Integrom februári 8-11 közötti képzésére.
A jelentkezési lapot itt töltheted ki:

 https://goo.gl/forms/95Z7G10FZv5uTqOQ2

Határidő: február 2.

Tanoda Platform – a tervek a fiókban maradtak (2018.01.16.)

Pont úgy működnek az új tanodák, amitől óva intették őket
Másfél év telt el azóta, hogy kihirdették az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményeit. Akkor több tucat új tanoda létrehozására kaptak támogatást a tanodás színtéren addig ismeretlen szervezetek, az ezzel párhuzamosan támogatás nélkül hagyott régiek nagy felháborodására. Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne. Pedig pont ettől intett óva több, tanodákkal foglalkozó kutató, szakember, akik attól féltek: a tanodából, mint informális, civil pedagógiai műhelyből végül nem marad több mint egy speciális napközi.

2016 szeptemberében, a kihirdetés tervezett időpontjához képest fél éves késéssel végre megszülettek az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményei.

Az eredmények azonban akkor gyakorlatilag sokkolták a tanodás világ nagy részét: számos olyan nagy múltú, rutinos szervezetnek bukott el ugyanis a pályázata, amelyek évek óta sikeresen üzemeltették tanodáikat.

Bár aztán az ügy sajtóvisszhangjának köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb pályázatot írt ki a témában, ahol már az előző körben elutasított régi tanodák is forráshoz jutottak, a pályázat eredményei közben csúnyán megosztották a tanodásokat.

Ha ők igen, mi miért nem?

Feszültség alakult ki a mellőzött régi és az újonnan tanodát indító szervezetek között. A több, jó hírnevű tanodát is a tagjai között tudó tanodás ernyőszervezet, a TanodaPlatform többször is – például a pályázat eredményeit értékelő tanulmányában – hangsúlyozta: a szakmaiságot és a tanodamozgalom alapelveit látja veszélyeztetve azzal, hogy a sok, régóta sikeresen működő tanoda helyett e téren tapasztalatlan szervezeteket támogat inkább a kormány.

Kifogásolták például, hogy a nyertes szervezetek között sok, iskolához tartozó alapítvány van, pedig a tanodák pont az iskola hiányosságainak ellensúlyozására jöttek létre először a kétezres évek közepén. Arról, hogy mi lehet a baj azzal, ha iskolák veszik a kezükbe a tanodák működtetését, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Az pedig még nagyobb nemtetszést váltott ki a régi tanodások körében, hogy a református és a görögkatolikus egyház olyan településeken indíthatott tanodákat, ahol korábban épp ők idézték elő a főként roma, hátrányos helyzetű gyerekek szegregációját, azzal, hogy saját iskolát nyitottak a már működő állami intézmény mellé. Egy ilyen esetről pedig itt írtunk korábban.

Az említett értékelésben pedig az az aggodalom is megjelent, hogy a nyertes pályázók egy része csak nyereségvadászatból indult el a pályázaton, ezért nem is működtetnek majd érdemben tanodát.

A pályázat eredményeinek kihirdetése óta eltelt több mint egy és negyed év, a tanodapályázaton első alkalommal nyert tanodák pedig nagyjából egy éve, 2017 januárjában kezdték meg működésüket a két évre szóló, 2019 januárjáig elkölthető 30 millió forintos EU-s támogatásból.

Szerettük volna megtudni, hogyan reagálnak a felsorolt aggályokra, és hogyan működnek az újonc tanodák, ezért megkerestünk több szervezetet az először nyertes pályázók közül.

Szerintük jobb, ha benne van az iskola

“A tanodamozgalom azért jött létre és szélesedett ki, mert a közoktatás képtelen a hátrányos helyzetű, illetve a cigány/roma tanulók többsége számára megfelelő oktatási minőséget nyújtani, hátrányaikat kompenzálni. Ezért érthetetlen, hogy a korábbi tanodapályázatokkal ellentétben miért pályázhattak és nyerhettek tanodaforrásokat ekkora mértékben iskolák, kollégiumok, iskolákhoz kötődő alapítványok. Egy rendszer hibáit orvosló kezdeményezést értelmetlen és pazarló a diszfunkcionális rendszer szereplőivel feltölteni.”

– fogalmaz a TanodaPlatform jelentése. A megkérdezett újonc tanodák vezetői azonban máshogy vélekednek.

“Több helyről hallottuk mi is, hogy nem szerencsés, ha egy iskolával összefonódva működik a tanoda, de mi ennek több előnyét látjuk, mint hátrányát. Az iskolai nehézségeik és erősségeik, illetve az aktuális feladataik teljes ismeretében tudnak igazán személyre szabottan segíteni a diákoknak a tanodás pedagógusok”

– magyarázta az Abcúgnak Farkas József, aki az egyik nyertes, a Szántói Gazdász Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az alapítvány a borsod-abaúj-zemplén megyei Abaújszántón, a helyi Barczay János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola tehetséges tanulóinak ösztöndíjas segítésére jött létre még a 90-es években.

A nyertes pályázat nyomán tavaly januárban elindult tanodában viszont az iskola “leghátrányosabb helyzetű” diákjaival foglalkoznak iskolaidőn kívül a szakközépiskola tanárai. Az abaújszántóihoz hasonlóan a legtöbb megkérdezett új tanodában is a helyi iskola tanárai dolgoznak a tanodában.

Egy kivétel a szabolcs-szatmár-bereg megyei Tiszabercel, ahol a nyíregyházai Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakiskola helyi tagiskolája mellett indult tanoda. Itt ugyanis nem az iskola tanárai, hanem az iskola titkársági alkalmazottai foglalkoznak a diákokkal, egyszerűen, mert nekik fért bele időben és energiában ez a plusz munka. “A tanodás személyzet megszervezése volt az egyik legnagyobb nehézség a tanoda elindításában” – fogalmazott Tóth Pál, a pályázó Agrárifjúságért Alapítvány titkára.

Nem a tantárgyi segítségnyújtás az igazán hangsúlyos

Az új tanodásokkal folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy nem is igazán a tantárgyi fejlesztés van a tevékenységük középpontjában.

A nógrád megyei Szécsényben működő Liget Lovasudvar nevű lovarda-lovasiskola saját egyesületén, az Igaz Lóbarátok és Jóbarátok Diáksport Közhasznú Egyesületen keresztül pályázott és nyert a tanodapályázaton.

A lovardát üzemeltető házaspár Véghné Turányi Éva és férje az egyik szécsényi iskola tanárai, és a tanoda is az iskola egyik termében működik, heti három nap van foglalkozás. Az gyerekek iskolai felzárkóztatása azonban csak egy része a tanodai életnek.

“Mivel jó kapcsolatunk van helyi vállalkozókkal, a gyerekek több szakmával is megismerkedhettek már az elmúlt egy évben: az állattenyésztéssel, ezen belül a lótenyésztéssel, vagy a cukrász, a pék munkájával”

– magyarázta Véghné Turányi Éva, majd hozzátette: a tanodások rendszeresen járhatnak a lovardába, és térítésmentesen lovagolni is tanulhatnak.

Számít a helyszínválasztás

A tanodapályázatban 30 gyerek tanodai foglalkoztatását kellett vállalniuk a pályázó szervezeteknek, Farkas József, az abaújszántói tanoda vezetője szerint minimum 60 százalékuk kellett, hogy hátrányos helyzetű gyerek legyen.

A heti háromszori tanulmányi segítségnyújtás elindításához a legtöbb tanoda a Szegedi Tudományegyetemen kifejlesztett szintfelmérő feladatsort használta.

“Az úgynevezett bemeneti kérdőívet számítógépen, az oktatási (OM) azonosítójukkal belépve csinálták a gyerekek, ezek alapján kellett egyéni fejlesztési tervet készíteni a tanodában velük foglalkozó pedagógusoknak”

– magyarázta az Abcúgnak Tóth Kálmánné Nagy Brigitta, aki a Pest megyei Váchoz közeli Bujákon látja el a 2017 januárjában indult helyi tanoda adminisztrációs feladatait látja el. A diákok a helyi Szentgyörgyi Albert Általános Iskolából érkeznek.

“Az iskolával való napi kapcsolat kulcsfontosságú a munkánkban, de a tanodai foglalkozások helyszínének megválasztásával is szerettük volna hangsúlyozni, hogy a tanoda nem az iskola meghosszabbítása”

– magyarázta Nagy Brigitta, miért a falu művelődési házának közösségi helyiségében működik a tanoda.

Ilyen szempontból azonban inkább kivétel a bujáki tanoda, az általunk megkeresett szervezetek többsége az iskolában működteti a tanodáját.

Mi ezzel a probléma?

A megkérdezett tanodák egytől egyig olyan helyeken indultak, ahol a hátrányos helyzetű, az iskolában különböző nehézségekkel küzdő diákokhoz nem szól más, hasonló program, ezért esélyteremtő szerepük vitathatatlan. A megkérdezett tanodák több, olyan szabadidős tevékenységet biztosíthatnak az elnyert pénzből a hozzájuk járó gyerekeknek, amit egyébként nem lenne lehetőségük kipróbálni.

A probléma nem is ezzel, hanem az intézményesüléssel, az iskolák és az iskolai pedagógusok fokozott szerepvállalásával van az Abcúgnak korábban nyilatkozó, a tanodamozgalommal foglalkozó oktatáskutató, Németh Szilvia szerint.

“A tanodákra jellemző bizalmi légkört nagyon nehéz ugyanannak az iskolának megteremteni, ahol napközben nagy létszámú osztályokban, a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozáshoz nem értő, és emiatt frusztrált tanárokkal tanul a diák” – mondta a szociológus, aki szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem fognak elvonatkoztatni attól, hogy iskolában vannak, még akkor sem, hogyha nem pont ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel az iskolai tanodában, mint a tanórákon.

A kutató szerint, ha az iskolában működik a tanoda, akkor egyszerűen nem sokban különbözik egy napközitől.  Azzal, hogy az iskola pedagógusai, sok esetben az iskola épületében tartják a foglalkozásokat, a tanoda épp azt a jellegzetességét veszti el, hogy a foglalkozásokon a gyerekek egy, az iskolainál sokkal kötetlenebb, bizalmasabb környezetben, más pedagógiai szemléletű, személyre szabott fejlesztést kaphatnak.

A növekvő állami szerepvállalás és a tanodának az a fajta intézményesülése, amiről az iskolák szélesebb körű bevonása és az egységes szintfelmérő bevezetése is árulkodik, Németh Szilvia szerint a civil vonalat gyengíti tovább a tanodamozgalomban. Pedig a civil tanodák pont abban nagyon jók – mondta -, hogy motiválttá, érdekeltté teszik a gyerekeket a tanulásban, ami fontos kiegészítője a klasszikus iskolákban működő ‘külső-vezérelt” modellnek, ahol a tanár a tudás letéteményese, és a pedagógiai folyamatok irányítója.

“Zavarban éreztem magam”

A felvázolt szakmai törésvonalnak köszönhetően minimális a kommunikáció az új, és az említett civil vonalat képviselő régi tanodák között – ez a megkérdezett tanodásokkal folytatott beszélgetésekből is kiderült.

A Tokaji Gazdász Alapítvány a Tokaji Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium saját tanodájának megnyitásáért indult  tanodapályázaton.”A beiskolázási körzetünk területén nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekek élnek” – magyarázta Hutkai Józsefné, az alapítvány elnöke és a tanoda szakmai vezetője, miért volt egyértelmű, hogy pályáznak tanoda indítására.

Hutkai Józsefné azonban arról is mesélt az Abcúgnak, hogy a kialakult helyzet miatt nem érezte túl komfortosan magát új tanodásként a pályázat eredményhirdetése utánra szervezett első tanodás szakmai fejtágítókon.

“Miskolcon voltam első alkalommal az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte tanodás tájékoztatón, akkor még egyetlen kezdő tanodásként. Még nem lehetett tudni, hogy lesz egy második kör a tanodapályázatban, úgyhogy az egész nap akörül forgott, hogy milyen botrányos döntések születtek a pályázaton. Érezhető volt a feszültség”

– magyarázta Hutkai Józsefné, majd hozzátette, kissé zavarban is érezte magát emiatt, ott ülve egyedüliként egy első nyertes pályázó szervezet képviseletében. 

“Tapasztalatlanok vagyunk még ezen a területen, úgyhogy sokat kell tanulnunk, így persze szakmai kapcsolatban vagyunk régebb óta működő tanodákkal, de azért érezzük a pár lépés távolságot”

– tette hozzá Hutkainé.

Mit mond a TanodaPlatform?

“A második pályázati kör eredményhirdetése után kiderült, hogy a régi tanodák is visszatérhetnek a pályára. Ekkor eldöntöttük, hogy új lapot nyitunk, és aki tenni akar a tanodás színtéren, azt kollégának tekintjük. Nem szeretnénk csak az alapján megítélni egy szervezetet, hogy tapasztalat nélkül nyert forrást tanoda elindítására”

– mondta Szűcs Norbert,  a TanodPlatform egyik alapítója, a Motiváció Műhely tanodáink szakmai vezetője az Abcúgnak. Szűcs ugyanakkor hozzátette: az elmúlt egy évben csak néhány új tanoda csatlakozott a TanodaPlatform hálózatához. Szerinte részben azért, mert rájuk sült a bélyeg, hogy erősen konfrontálódtak a kormánnyal az első tanodapályázat eredményei miatt.

Szűcs Norbert egy év távlatából is azt gondolja, jól reagált a TanodaPlatform akkor, amikor hangot adott a tapasztalt tanodások felháborodásának. A fentebb említett, az Oktatási Hivatal szervezte szakmai fórumokat pedig pont arra tartja jó alkalomnak, hogy a régi tanodák kapcsolatba kerülhessenek érdeklődő újakkal.

A következő nagy falat: a normatív finanszírozás

A tanodás világban most a legaktuálisabb téma, hogy mi biztosítja majd a jövőben, hogy ne kelljen  finanszírozási okokból szünetelnie, vagy akár meg is szűnnie tanodáknak. A jelenlegi támogatási rendszer legnagyobb problémája ugyanis, hogy a pályázatokkal finanszírozott időszakok nem fedik egymást, sokszor egy egész évre forrás nélkül maradnak a tanodák.

Hogy a finanszírozási foghíjak a gyerekekkel folytatott, nagy mértékben a bizalomra épülő munkát ne akadályozzák, felmerült, hogy állami normatív finanszírozás váltaná fel az EU-s projektalapút. Bár a TanodaPlatform és az Oktakási Hivatal közreműködésével elkészült erről szóló javaslatcsomag már egyeztetésre vár az Emberi Erőforrások Minisztériumában, Szűcs Norbert szerint az már csak a tavaszi országgyűlési választások után dől el, mi lesz a sorsa.

A munkaerő-kölcsönzés buktatói (2018.01.24.)

Az atipikus munkaviszony alkalmazása gyakori az új munkavállalók felvételekor. Mielőtt a munkáltató hagyományos, határozatlan idejű munkaszerződést kötne az új munkatárssal, egyfajta meghosszabbított próbaidőként atipikus munkaviszonyban foglalkoztatja. Ennek nincs törvényi akadálya, pár jogi buktatóra azonban érdemes odafigyelni.

Bevett gyakorlat, hogy a munkáltató első körben határozott időre szóló munkaszerződést ajánl a munkavállalónak. Ennek előnye, hogy a kikötött időtartam lejártával a munkaviszony automatikusan megszűnik, a munkáltatót nem terheli indokolás, és nem merül fel felmondási védelem, felmondási idő, vagy végkielégítés fizetési kötelezettség sem. Így ha a munkáltató nem kíván tovább együtt dolgozni a munkavállalóval, jogi kockázatok nélkül válhat meg tőle. Ez a kipróbálás céljából kötött határozott idejű szerződés pedig hosszabb is lehet, mint a próbaidő maximális időtartama (pl. egy éves).

szovetkezetekbe-rejtene-a-kormany-a-kozmunkasokat-1200x675
- fotó: illusztráció – gilvánfai dolgozók a pogányi Zsályaligetnél

Ennél is rugalmasabb, ám rövidebb időtartamú próba-munkaviszonyt tesz lehetővé az egyszerűsített foglalkoztatás, azon belül is az alkalmi munka. Ebben a legfeljebb öt napra létesített, határozott idejű munkaviszonyban számos munkajogi szabályt nem kell betartani (pl. nem kell írásos munkaszerződés, elég a minimálbér 85%-át megfizetni), és a fizetendő közterhek is kedvezőek. A munkavállaló így élesben kipróbálható, ha pedig teljesítménye nem bizonyul meggyőzőnek, a pár napos munka után a munkaviszony le is zárható.

Fontos alapelv viszont, hogy a munkavállalót mindig díjazás illeti meg a munkaviszonyból eredő munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért. Tilos ezért minden olyan megállapodás, ahol a munkavállaló csak bizonyos „próbaidőszak” eredményes teljesítése után kapna díjazást. Például, az első három nap munkavégzés („próbanap”) alatt letesztelik, hogy mennyire válik be, és majd csak ezután kötnek vele munkaszerződést. Ez akkor is jogellenes, ha a (leendő) munkavállaló beleegyezésével történik.

A munkavállaló kipróbálásának legális eszköze lehet a munkaerő-kölcsönzés is. A munkaerő-kölcsönzést a kölcsönvevők sokszor a próbaidőt helyettesítő intézményként használják, azzal, hogy a kikölcsönzés lejártával maguk kötnek munkaviszonyt a legjobbnak bizonyult kölcsön-munkavállalókkal. Ilyen esetben a munkáltatók leendő munkatársaikat először egy kölcsönbeadó ügynökségen keresztül, általában határozott időre alkalmazzák, amelynek tartama amúgy hosszabb, mint a próbaidő lehetséges maximuma. Így a leendő „belső” munkatárs már a kölcsönbeadónál átmegy egy rostán, és a kölcsönvevő maga is egy hosszabb időtartam alatt győződhet meg alkalmasságáról. Ha a munkavállaló jól teljesített, a kikölcsönzés után vagy maga veszi alkalmazásba, vagy egy újabb „próba időszakra” kölcsönzi ki. A munkavállaló szemszögéből, a kölcsönvevőnél tartós állományba kerülés lehetősége olyan motiváció a munkavállaló számára, amely növeli megbízhatóságát, lojalitását.

Annak sincs akadálya, hogy a munkaerő-kölcsönzés egyben egyszerűsített foglalkoztatást is jelentsen. Azaz, a kölcsönbeadó első lépésben alkalmi munkásként kölcsönzi ki a kölcsönvevőnek a munkavállalót. Ha ezen a szűrőn átmegy, következhet egy hosszabb idejű kölcsönzés. Ha ez is eredményesen eltelik, a kölcsönvevő a munkavállalót közvetlen alkalmazásba veszi, egyelőre határozott idejű munkaszerződéssel. Ennek lejárta után pedig – a felek közös akarata esetén – következhet a hagyományos, határozatlan időre szóló munkaszerződés.

Ha a feleknek már volt „közös előélete” a hagyományos munkaviszony létesítése előtt, akkor a munkaszerződés megkötésekor az alábbiakat érdemes végiggondolni. Egyrészt, kifejezett törvényi szabály hiányában az azonos felek között, korábban fennálló munkaviszonyok időtartama nem számít bele az újonnan létesített munkaviszony idejébe. Azaz, ha a fenti példában a munkavállaló öt napot kölcsönzött alkalmi munkásként, majd hat hónapot kölcsönzött munkavállalóként, ezt követően további fél évet határozott idejű szerződéssel dolgozott a munkáltatónál, és csak ez után kötnek a felek határozatlan idejű munkaszerződést, a megelőző jogviszonyok ideje nem számítódik bele ebbe az újabb munkaviszonyba. Az tehát annak ellenére az első nappal indul, hogy a munkavállaló – különböző jogi konstrukciókban – már egy évet meghaladóan dolgozik ugyanott. Ezért ha a felek szeretnék ezeket az előzmény időket is beleérteni a munkavállaló munkaviszonyának tartamába, erről kifejezetten rendelkezniük kell a munkaszerződésben. Ennek a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából lehet jelentősége.

Másrészt, az azonos felek között korábban fennállt munkaviszonynak, vagy kikölcsönzésnek jelentősége lehet a próbaidő szempontjából. Nincs ugyan kifejezett törvényi tilalom arra, hogy a munkáltató próbaidő kikötésében állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban már dolgozott nála, ez az eljárás azonban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet. A próbaidő rendeltetése ugyanis az, hogy az egymás számára ismeretlen felek kipróbálhassák egymást, meggyőződhessenek arról, hogy a munkaviszony valóban be tudja tölteni rendeltetését számukra. Ha pedig mégsem így lenne, rugalmasan, azonnali hatállyal és indokolás nélkül le tudják zárni a jogviszonyt. Ez a funkció azonban nem szükséges abban az esetben, ha ugyan új jogviszony létesül a felek között, ám annak már van olyan előzménye, ahol a fentiek szerinti „ismerkedésre” meg volt a lehetőség. Különösen ez a helyzet akkor, ha a munkavállaló ugyanazt a munkakört tölti be, mint amit korábban alkalmi, vagy kölcsönzött munkavállalóként is. E körben nem a munkakör elnevezésének, hanem tartalmának van jelentősége. Ha tehát ténylegesen ugyanazokat a feladatokat végzi a munkavállaló, mint korábban egy más típusú munkaviszonyban, akkor megállapítható, hogy az újabb munkaviszonyában a próbaidő kikötése rendeltetésellenes, ezért semmis.

Jogszerű ugyanakkor a próbaidő alkalmazása, ha az új munkaviszonyban új feladatok, vagy jelentősen kibővült felelősségi kör vár a munkavállalóra, amire tekintettel az újbóli kipróbálás indokolt. A munkáltatónak érdemes körültekintően végiggondolni a fentieket, ha ugyanis a próbaidő kikötése semmis, akkor az arra alapozott azonnali hatályú felmondás a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősül.

 

forrás: ado.hu

Pécsi díjazott – átadták a Raoul Wallenberg-díjakat (2018.01.17.)

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat

A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át szerdán Budapesten, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.

Az idei díjazottak: Déri Ildikó, a Gandhi Gimnázium korábbi igazgatója, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Igazgatója, Incze Zsuzsa, a Csellengők című tévéműsor szerkesztője, Kamarás István író, szociológus, Landauer Attila kisebbségkutató, nyelvész, Rózsahegyiné Juhász Éva, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője és Pusztadobos önkormányzata. A díjazottakról mások mellett a Raoul Wallenberg Egyesület, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára döntöttek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Raoul Wallenberg-díjak ünnepélyes átadásán a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2013. január 17-én (MTI Fotó: Beliczay László)Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Raoul Wallenberg-díjak ünnepélyes átadásán, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban (MTI-fotó: Beliczay László)

Az ünnepségen Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a példát mutató embereket méltatta és a közöny, az érzéketlenség, a feledés veszélyére figyelmeztetett. A díjazottakat olyan követeknek nevezte, akiknek a tevékenysége példát mutat az erkölcsi alapú kiállásra. Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete szerint mindnyájunknak felelőssége, hogy felemeljük a szavunkat a rászorulók, kirekesztettek védelmében, valamint „a rossz ellen, a hamis hírek és az eltorzított tények ellen”. A diplomata egy Svédországban élő, erdélyi születésű 93 éves holokauszttúlélő visszaemlékezéséből idézett, aki könyvében az antiszemitizmus, a rasszizmus, az intolerancia veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy annak idején ezek a folyamatok lépésről lépésre történtek. Hozzátette: a túlélő mégis optimista, mert a mai fiatalok jobban tájékozottak, mint az 1930-as években élők.

A föld mindenki számára legyen biztonságos!

Raoul Wallenberget méltatva Ferenc pápát idézte, aki szerint „Jézus együttérzése a szükséget szenvedők iránt nem valami ködös érzelem, hanem felhívás a keresztények számára, hogy elvigyék ezt a szeretetet”. Ez az a szellemiség, amely a most díjazottakat is jellemzi – mondta. Yosef Amrani izraeli nagykövet Raoul Wallenberg eltűnésének 73. évfordulóján arról beszélt, nem engedhetjük, hogy az antiszemitizmus, a szemita népek gyűlölete újra felüsse a fejét. Szerinte zéró toleranciára, „politikai tettekre, elhatározásra” van szükség annak érdekében, hogy a föld mindenki számára biztonságos hely lehessen.

Yosef Amrani, izraeli nagykövet (Forrás: Facebook)Yosef Amrani izraeli nagykövet (Forrás: Facebook)

Azt mondta, az elmúlt időszakban Európában is gyakoribbak lettek az antiszemita támadások. Közölte, ő azt tanulta Wallenbergtől, hogy „ha láttad a gonoszt, szóljál, és nevezzed a nevén”. Ha abban az időben más országokban is lettek volna „Wallenbergek”, ma más lenne a világ – mondta. A szíriai háború áldozataira, szenvedőire utalva – akikről szerinte a világ hallgat – kijelentette: a szolidaritásnak mindig színvaknak, vaknak és süketnek kell lennie a vallási és egyéb hovatartozás szempontjából. A díjat a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi és politikai közélet elé. A díj azok áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel – áll a civil szervezet honlapján.
- forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/17/atadtak-a-raoul-wallenberg-dijakat

Gandhi Gimnázium: Együtt szaval a nemzet program (2018.01.22.)

Idén január 22-én immár 29. alkalommal ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, melyhez ötödször kapcsolódik az Együtt szaval a nemzet program is.

Az idei alkalmat még különlegesebbé teszi egy kerek évforduló: Eötvös József ugyanis éppen 150 évvel ezelőtt, 1868-ban alkotta meg hazánk első, a nemzetiségek kultúrájának ápolását, oktatását támogató törvényét. Ezért a szervezők az ezévi központi ünnepi megemlékezés és szavalás helyszínéül hazánk egyik legnagyobb nemzetiségi oktatási intézményét, a pécsi Gandhi Gimnáziumot választották.

Az Együtt szaval a nemzet program nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezés. A lényege az, hogy versmondáson keresztül összekapcsolja a világ különböző részein élő magyar közösségeket. Egy – minden évben másik – központi helyszínen ünnepi szavalásra kerül sor, amelyhez televízión, rádión, illetve interneten keresztül más (óvodai, iskolai, kulturális) közösségek is csatlakozhatnak.

A szervezők szerint ezúttal a hazai és a határon túli nemzetiségek Magyar Kultúra Napi programokba történő bekapcsolódása jelenti az ünnep egyik súlypontját. A központi megemlékezéshez és szavaláshoz ezért is választották a Gandhit, hiszen az a gimnázium révén már több közel negyed évszázada magas szinten ápolja és örökíti tovább a roma kultúrát, köszönhetően az európai vonatkozásban is páratlan szakmai-módszertani munkájának. A Gandhi intézményi rendszer pedagógiai programját 2017-ben UNESCO-elismeréssel is díjazták. A fenntartójának az a célja, hogy minél több hátrányos helyzetű, de tehetséges gyerek válassza a Gandhit, akiből az iskola és a tanulás segítségével új ismeretekre nyitott, ugyanakkor a hagyományaira is büszke felnőtt válhat.

A jövő hétfői program a gimnázium épületében (Pécs, Dobó I. u. 93.) 10.45 órakor ünnepi beszédekkel kezdődik, 11 órakor pedig a tavalyi központi ünnepségnek otthont adott Cegléd önkormányzatának, valamint Kossuth Lajos Gimnáziumának képviselői átadják a rendezvény stafétáját a pécsi önkormányzat és a Gandhi képviselőinek. A nemzeti szavalás 11.30-kor, három kongatás után indul, ezúttal is a Himnusz versszakaival. Azt követően Tóth Krisztina: Hála-változat című művét mondják el, majd Sarkady Sándor: Zeneszó zeng című versével zárják ezt a programrészt.

A központi helyszínen a Gandhi – túlnyomórészt roma nemzetiségű – diákjai, valamint két másik, ugyancsak pécsi nemzetiségi iskola, a német Koch Valéria Iskolaközpont és a horvát Miroslav Krleza Gimnázium tanulói szavalnak. Jordán Tamás vezényli a versmondást, amelybe az MTVA élő televíziós és rádióközvetítésén, valamint az Együtt szaval a Nemzet Youtube-csatornán keresztül lehet bekapcsolódni. (Az online, elektronikus csatlakozáshoz kettő darab internet-eléréssel rendelkező számítógépre, egy kivetítőre és egy webkamerára van szükség. Míg az egyik számítógép a vezénylés színhelyét, a szavalást vezénylő Jordán Tamást, valamint a szavalást megkönnyítő szöveget vetíti ki, a másik számítógép a webkamerán keresztül rögzíti az adott iskolai, óvodai, illetve kulturális szavaló közösséget, amely párhuzamosan feltöltheti az esemény felvételét a YouTube-csatornára.)

A központi rendezvény a Gandhiban nem ér véget a szavalással. 11.35 órakor az Együtt szaval a nemzet program keretében feltöltött kreatív irodalmi alkotások legjobbjait díjazzák, majd 11.55-kor a zárszó következik. Végül délben ünnepi koncertet ad a házigazdák büszkesége, a többszörös díjnyertes Gandhi Hagyományőrző Együttes.
– forrás:
http://www.pecsinapilap.hu/cikk/A_pecsi_Gandhi_lesz_az_idei_Egyutt_szaval_a_nemzet_program_kozponti_helyszine/209553

 

Szigorítják a jogosítvány megújítását (2018.01.17.)

Mostantól egyáltalán nem, vagy az eddiginél drágábban és akár hónapokkal később tudják meghosszabbítani jogosítványukat egyes betegségekben szenvedő autóvezetők.

image

Egy nemrég megjelent rendelet értelművé tette, hogy milyen betegségben szenvedőktől kell megtagadni az orvosoknak a jogosítványt, és kiktől kell szakorvosi igazolást kérniük. Január közepétől nehezebben kaphatnak vezetői engedélyt a krónikus betegek, többségüknek nem lesz elég a háziorvostól, vagy az üzemorvostól kérni a papírt. Például a cukor-, és szív-, valamint az idegrendszeri problémákkal kezelteknek, a folyamatosan gyógyszert szedőknek friss szakorvosi véleményt, labor és egyéb diagnosztikai leleteket is be kell szerezniük.

Az “ismeretlen okból átment a szembejövő sávba és frontálisan ütközött, lehajtott az árokba, fának csapódott” – típusú balesetek kockázatának csökkentése a cél – magyarázta lapunknak az új szabályozás értelmét egy szakember. Hozzátette: ezek a balesetek nehezen kivizsgálhatók, de a műszaki hiba általában az esetek 1-2 százalékára magyarázat. Nagy részüket az elalvás, a hirtelen rosszullétek, vagy a hirtelen halál okozza. A mostani változtatások ezeket a tragédiákat próbálják mérsékelni.

Az új szabályok szerint például nem kaphat jogosítványt a vezető, ha van eszméletvesztéssel, rosszulléttel járó betegsége, vagy olyan kórban szenved, amely befolyásolhatja mozgásképességét. Például a súlyos szívritmus-zavarban szenvedőktől biztosan megtagadható a jogosítvány. Ezen felül a jogszabály több tucat olyan betegséget is felsorol, amelyek megléte esetén évenkénti szakorvosi felülvizsgálatot írnak elő. A hivatásos sofőröknek nem lehet meghosszabbítani a jogosítványukat, ha például beültetett szívritmus-szabályozó, vagy bármi egyéb szívműködést segítő eszköz van a mellkasukban.

A kardiológus szakorvos, Vértes András főorvos nem számít hosszabb sorokra az új szabályok miatt. Mint mondja: a problémamentes esetekben most is gyorsan kiadják az érintetteknek az igazolást. Akik meg csak rendszeres felülvizsgálat mellett vezethetnek, eddig is előjegyzés alapján jöttek kontrollra. Azt pedig kifejezetten üdvözlendőnek tartja, hogy a jogszabály világosan megkülönbözteti azt az állapotot, amikor valaki még vezethet, és amikor ezt már nem teszi lehetővé az egészségi állapota.

Eddig sem vezethetett valaki közvetlenül az agyműtét után, vagy, ha epilepsziával kezelik

de ezekről a kórképekről a szakorvosok szinte automatikusan tájékoztatják a kezelőorvost, de a lapunk által megkérdezett háziorvosok is csak elvétve emlékeztek egy-egy olyan esetre, amikor a szakorvos az általa felfedezett – autóvezetést kizáró – betegség esetén kezdeményezte volna a jogosítványhoz kiadott orvosi igazolás felülvizsgálatát.

Az új jogszabály Selmeczi Kamill háziorvos szerint megnövelheti a krónikus betegek számára a jogosítvány érvényesítéséhez szükséges időt. Ő azt tanácsolja, a lejárat előtt egy-két hónappal érdemes már kopogtatni a háziorvosi rendelőben a szükséges beutalókért.

Komáromi Zoltán háziorvos arra figyelmeztettet, hogy ha valakinek a jogosítvány megújításához van szüksége labor vagy egyéb diagnosztikai leletre, akkor azért fizetni kell. A jogosítvány meghosszabbítása nem része a kötelező és térítésmentes ellátásoknak. Mint mondta: ő például az általa gondozott krónikus betegségek karbantartásához kért vizsgálatok leletei alapján bírálja el a vezetői alkalmasságot. Külön térítéses vizsgálatra csak akkor küldi pácienseit, ha ezek nem állnak rendelkezésre.

A Népszava gyors piaci körkérdése szerint rendelője válogatja, hogy hol mennyit számláznak a jogosítványhoz szükséges vizsgálatok díjaként. Így egy-egy vezetői engedély meghosszabbítása több tízezer forintba is kerülhet, sőt az is előfordulhat, ha valaki az utolsó pillanatig vár – a várólisták miatt –, hogy akár hetekre jogosítvány nélkül maradhat.

Danó Anna

Ki lehet főállású anya? (2018.01.16.)

Főállású anyasági támogatás 2018 igénylése és összege

gyermeknevelési támogatás (GYET) (más néven: főállású anyasági támogatás) 2018-ban sem lesz több, mint a nyugdíjminimum.
Az összeget havonta kapja az anya a legkisebb gyermek 8. életévének betöltéséig, de a legidősebb nagykorúságával mindenképp megszűnik az ellátás.

Régebben háztartásbelinek, ma főállású anyának nevezik azokat az édesanyákat, akik otthon tudnak maradni gyermekükkel. A tapasztalat manapság azt mutatja, hogy a szülést követő lehető legrövidebb időn belül újra dolgozni akarnak az anyák, s ezt leginkább a nehéz anyagi körülmények, valamint az idő előrehaladtával az elhelyezkedés nehézkessé válása indokolja. Ez azonban nem kedvez a gyermeknevelés velejáróinak, hiszen kerüljön akármilyen jó bölcsődébe is a kicsi, az anyai gondoskodást, és a féltő odafigyelést egyetlen intézmény sem tudja pótolni. Nem véletlen, hogy a bölcsődébe járt gyermekek között sokkal több a kiegyensúlyozatlan, akár beilleszkedési problémákkal küzdők száma.

11014896_950311381694049_7324611658533115100_n
fotó: illusztráció – Gilvánfa, szerencsét hozó 4 levelű lóhere

Azt már elöljáróban is leszögezhetjük, hogy a főállású anyasági támogatás 2018-ban sem magas, így ez a terület kizárólag az anyagi oldala miatt valószínűleg nem válik vonzóbbá a jövőben sem. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegével megegyező támogatási forma nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a gyermeknevelés a megfelelő színvonalon biztosítva legyen, de segítségnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Amennyiben a feltételeknek megfelel, 2018-ban is érdemes az illetékes szervnél kérelmeznie a főállású anyasági támogatást, hiszen ha valami jár, akkor ki kell használni.

Az anyagi körülmények és a gyermekneveléssel együtt járó költségek elindították hazánkban azt a folyamatot, hogy a fiatalok egyre kevésbé mernek gyermeket vállalni, ez pedig nem csak a lakosság elöregedése miatt jelent problémát, hanem az állami nyugdíjrendszer működőképessége miatt is. A főállású  épp a korábbiakban említett gondokra igyekszik megoldást jelenteni, ám a kormány részéről további teendők is szükségessé válnak annak érdekében, hogy a gyermekvállalás, és annak felnevelése során az édesanyák azt a szerepet tudják betölteni, mely rájuk szabott, s ez ne álljon a boldogulás, vagy éppen a karrier útjába.

A támogatást a „Kérelem  megállapítására” nevű nyomtatvánnyal lehet igényelni a Magyar Államkincstár illetőségeinél. Be lehet nyújtani a Családtámogatás Ügyfélszolgálatain, személyesen, vagy postai úton is, de a sokak által választott ügyfélkapus megoldás is járható út. A nyomtatvány felsorolja, hogy milyen okmányok csatolása szükséges hozzá. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőlegesen két hónapra igényelhető az  legkisebb összegével, azaz 28500 forinttal megegyező támogatás. A kérelem pozitív elbírálásához legalább három gyermeket kell nevelni a családban, az igénylők lehetnek a szülők, a gyám, valamint a nevelőszülő is.

A gyermek harmadik életéve után lehetséges az igénylés, és addig jár, amíg a legkisebb gyermek el nem éri a nyolcadik életévét. Abban az esetben viszont, ha a legidősebb gyermek a 18 éves korhatárt eléri, automatikusan leáll a támogatás folyósítása.

Természetesen egyéb kedvezmények, támogatások, segélyek, pótlékok is igényelhetőek a nagycsaládosok számára, azon azonban mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy ezek együttesen elegendőnek bizonyulnak-e arra, hogy a gyermek számára a teljes körű ellátást, és a minőségi megélhetést biztosítsák. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben célravezetőbb lehet a gyermekekkel töltött idő helyett a munkavállalás mellett dönteni, hiszen napjainkban mind az iskoláztatás, mind az élet más területei nagyon sokba kerülnek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy szülőként kiesve a munkaerőpiacról milyen esélyekkel indulunk akár 8 év kihagyás után. Nem csak szakképzettségünk és tudásunk fakul meg, de a munkaadók is előnyben részesítik azokat a munkavállalókat, akik nem nagycsaládosként szeretnének elhelyezkedni. Bár minden efféle diszkrimináció tiltott, de a gyakorlat sok esetben mégis mást mutat.

Gyermeknevelési támogatás mellett lehet dolgozni, maximum heti 30 órában, ha pedig otthonról végezhető a munka, akkor időkorlátozás nélkül.

- forrás:
https://www.mixin.hu/magyarorszag/foallasu-anyasagi-tamogatas-igenylese-es-osszege

TÁPPÉNZ vagy BETEGSZABADSÁG: mi, mennyi… (2018.01.11.)

Így is elmehetsz táppénzre: egy forintot sem buksz a fizetésedből

Itt a tél, közeleg az influenzajárvány, így sokan fognak rákényszerülni, hogy táppénzre menjenek vagy betegszabadságot vegyenek ki. Amennyiben egészségpénztári tag valaki, akkor az egész tortúrát jóval olcsóbban megúszhatja, mint aki nem. Még nem késő belépni, mutatjuk, pontosan milyen szabályai vannak a rendszernek, és melyik pénztárat érdemes választani.

Télen sokkal könnyebb ágynak esni, mint nyáron. Elég ha csak egy sima megfázásra vagy a potenciálisan közelgő éves influenzajárványra gondolunk. Azon túl, hogy egy megbetegedés esetén jelentősen megnőnek a költségeink (hisz legtöbbször gyógyszereket kell vennünk), még a bevételünk is csökken, hisz sem a betegszabadság, sem pedig a táppénz időszakára nem jár a rendes fizetésünk, csak annak egy része.

Betegszabadság vs. táppénz
A betegszabadság és a táppénz közötti legfontosabb különbség, hogy betegszabadságra csak saját jogon, táppénzre viszont akkor is jogosultak lehetünk, ha például eltartott gyermekünk betegsége miatt nem tudunk dolgozni menni.
A betegszabadság és a sajátjogú táppénz között is van azonban rengeteg különbség. A legfontosabb, hogy betegszabadság alatt, amelyből 15 nap jár évente, a bruttó bérünk 70 százalékát kapjuk meg, míg táppénzes időszak alatt legfeljebb a fizetésünk 60 százaléka jár, ha otthon vagyunk betegek, és 50 százaléka, ha épp kórházban fekszünk.
További fontos megkötés, hogy a táppénzes időszak alatt legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad részét kaphatjuk meg naponta, tehát 2018-ban ez az érték nem lépheti át a napi 9 200 forintot.
Míg a táppénzt az állam folyósítja, addig a betegszabadságot a munkáltató fizeti. Egyéb részleteket a témával kapcsolatban, például azt, hogy milyen esetekben vagy jogosult táppénzre vagy betegszabadságra, a Magyar Államkincstár honlapján találsz, ide kattintva.

Ilyen esetekben jól jöhet, ha van egészségpénztári megtakarításunk, hisz a betegszabadság vagy táppénz alatt kieső nettóbérünket az egészségpénztári számlánkról adómentesen kompenzálhatjuk. Ezen túlmenően, szintén adómentesen vehetünk fel pénzt róla többek között gyógyszerre, egészségügyi segédeszközre, továbbá magánorvosi ellátást is fizethetünk erről a számláról.

Kivenni elég egyszerű a megtakarításunkból. Előfordulhat, hogy az egészségpénztárunk leszerződött azzal a patikával vagy orvossal, ahol vásároltunk vagy szolgáltatást vettünk igénybe. Ebben az esetben egészségkártyával is fizethetünk (ez olyan, mint egy bankkártya, csak erről az egészségpénztári megtakarításunk terhére költhetünk pénzt), ha pedig nincs szerződés a pénztárunk és a szolgáltató között, akkor a nevünkre kiállított számla ellenében kapjuk vissza a kifizetett összeget.

Hogy kerülhet pénz a számlánkra?
A számlánkra alapvetően két forrásból, a munkáltatónktól a cafetéria-keretünk terhére, valamint saját magunk által befizetve kerülhet pénz. Az első esetben 40,71 százalék adó és járulék terheli a befizetést 2018-ban, adható felső összeghatár viszont nincs.

Ez még mindig jóval olcsóbb a munkáltatónak, mint munkabért fizetni, hisz például egy bruttó 300 ezres fizetés járulékokkal együtt 370 500 forintba kerül a munkáltatónak, míg a nettó bérünk ez alapján (családi és egyéb adókedvezmény nélkül) 199 500 forint lesz. A teljes költség tehát a nettó bérünkhöz viszonyítva 85,71 százalék.

Ez viszont csak a munkáltatói hozzájárulás, lehetőségünk van saját zsebből is befizetni pénzt az egészségpénztári számlánkra, ekkor pedig

még 20 százalék adókedvezményre is jogosultak leszünk. Ennek maximális mértéke 150 ezer forint, tehát 750 ezer forintos éves befizetéssel vehetjük igénybe a teljes adókedvezményt, melyet az éves adóbevallásunkkor tudunk érvényesíteni.

A befizetéseken túl, igénybe lehet még venni adókedvezményt a megtakarításaink lekötése és bizonyos prevenciós szolgáltatások igénybevételekor is, de ezek is beleszámítanak az éves 150 ezres felső korlátba.

Mi alapján döntsek?
Ha még nem vagy egészségpénztári tag, akkor számtalan szolgáltató közül választhatsz. Mivel a törvény szigorúan szabályozza a pénztárak működését, ezért abban semmi különbség nincs, hogy melyik pénztárnál, milyen egészségügyi költségeket számolhatsz el. Kényelmi szempontból persze jobb, ha olyan pénztárba lépsz be, mely sok szolgáltatóval van szerződésben, hisz ekkor az egészségkártyával is fizethetők a költségek, így nem kell sem meghitelezni a költséget saját pénzedből a pénztárnak, sem pedig számlákkal bajlódni.

Mi most három szempontot vettünk górcső alá, melyeket érdemes figyelembe venni, amikor egészségpénztárat választasz. Az első szempont, hogy rendelkezzen minél nagyobb tagsággal, hisz ebben az esetben többen teremtik elő azt az összeget, amelyből a pénztár működik.

Ez azért fontos, mert a befizetéseid néhány százalékát működési költségekre vonja le a pénztár, azt tehát nem tudod elkölteni. Mivel egy pénztár üzemeltetési költsége nem növekszik egyenesen arányosan a tagok számával, ezért egy nagy tagsággal bíró intézmény hatékonyabban fog tudni működni, így nagy az esély arra, hogy a megtakarításaid kisebb részét vonják csak le működésre.

A következő szempontunk pont ehhez kapcsolódik. Ha kihasználnád a teljes, 150 ezres adóvisszatérítést, akkor évi 750 ezer forintot kell befizetni a pénztárba. Azt vizsgáltuk meg, hogy ebből mekkora rész kerül az egyes pénztáraknál a fedezeti alapba, azaz mennyi pénzt költhetsz el egészségügyi költségekre.

A harmadik szempontunk pedig az volt, hogy a tagság mekkora része 40 év alatti. Ez azért fontos, hogy hosszútávon biztosítva legyen a fizető tagok létszáma, amely a stabilitás illetve a jövőbeni hatékony működés záloga is lehet.

Kiket válasszak?
A kiszamolo.hu 2015-ös egészségpénztári körképe alapján vizsgáltuk meg a fenti három szempont segítségével azokat a pénztárakat, melyeknek akkor legalább 100 ezer tagja volt.

Az egészségpénztárak által elkészített beszámolók alapján jelenleg még csak a 2016. év végi adatok nyilvánosak, így ezeket használtuk fel az elemzésünkhöz. Az OTP Egészségpénztár 2016-os beszámolója alapján közel 1,1 millió (1 086 640) egészségpénztári tag van Magyarországon.

Méret: 1. OTP, 2. Prémium Egészségpénzár, 3. MKB-Pannónia

Az éves zárólétszám alapján a legnagyobb az OTP Egészségpénztár volt 240 869 taggal, őket követte a Prémium Egészségpénztár 200 752 fővel, a bronzérmes pedig az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár lett, tagságuk 187 144 főből állt.

Mennyi marad 750 ezerből? 1. MKB-Pannónia, 2. OTP, 3. Prémium Egészségpénztár

Amennyiben most 750 ezer forintot fizetünk be a számlánkra, abban az esetben a legmagasabb elkölthető egyenlegünk az MKB-Pannóniánál lesz, 722 250 forint. Őket követi az OTP 713 850 forinttal, és csak kicsit van lemaradva a Prémium Egészségpénztár, ahol a 750 ezer forint befizetésből 713 850 forint marad.

Fiatalok a tagok között: 1. MKB Pannónia, 2. Prémium Egészségpénztár 3. Patika Egészségpénztár

A harmadik szempont az volt, hogy mennyire fiatal a tagállomány. Ebben az összehasonlításban is az MKB Pannónia végzett az élen a vizsgált pénztárak közül, mivel tagságuk 45,3 százaléka van 16 és 40 év között. Szinte nincs is lemaradva tőlük az ezüstérmes Prémium Egészségpénztár 45,2 százalékkal, és a harmadik helyezett Patika Egészségpénztár is csak épphogy megelőzi a negyedik helyezett OTP-t (41,3 százalék és 41 százalék sorrendben).

Készítettünk egy összefoglaló infografikát is, ahol a fenti adatok összehasonlíthatóak. Kiindulási pontunk ugye egy 2015-ös körkép volt, ott még 100 ezer feletti tagsággal rendelkezett a Tempó és a Medicina Egészségpénztár is, de azóta mindkét intézménynek jelentősen csökkent a taglétszáma.

forrás:
https://www.penzcentrum.hu/biztositas/igy-is-elmehetsz-tappenzre-egy-forintot-sem-buksz-a-fizetesedbol.1062901.html

Nagycsaládosok ingyenes nyaralása – pályázat (2018.01.09.)

A nyugdíjasok után a nagycsaládosoknak is pályázatot hirdet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Az Erzsébet-program keretén belül lebonyolításra kerülő kiírásra január 15-től március 2-ig lehet pályázni azoknak, akik 3 vagy több gyermeket nevelnek és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbért (138 000 forint). 

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) az Erzsébet-program keretében a nyugdíjasok után a nagycsaládosoknak is üdülési pályázatot hirdet. A pályázó olyan 18. életévét betöltött magánszemély lehet, akinek családjában az egy főre jutó rendszeres havi nettó jövedelem nem haladja meg a 2018. január elsejétől hatályban lévő 138 forintos minimálbér összegét, valamint 3 vagy több gyermeket nevel(nek).

A pályázat benyújtásának előfeltétele, hogy a pályázó az erzsebetprogram.hu honlapon regisztráljon. Tehát a pályázatokat kizárólag elektronikus úton lehet beküldeni. A pályázói profil mellé kötelező a Hozzájáruló nyilatkozat személyes adatok kezeléséhez elnevezésű dokumentum is, amit szintén csak a honlapon található formanyomtatványként fogadnak el. Ha ez nincs csatolva, úgy a pályázat automatikusan elutasításra kerül. Ugyanez vár a hibásan, hiányosan kitöltött jelentkezésekre is, úgyhogy érdemes mindent nagyon körültekintően átnézni, ugyanis hiánypótlásra, javításra nincs lehetőség.

Fontos, hogy a pályázatban szerepeltetni kell azon 3 vagy több gyermeket, akik a pályázati kiírás feltételeinek megfelelnek és az üdülési támogatás felhasználásában ténylegesen részt vesznek majd. Kikötés, hogy a már benyújtott pályázatban megjelölt személyek későbbi módosítására nem lesz lehetőség!

A pályázatok beküldését ilyen formában legkésőbb március 2. napjáig várja az MNÜA. Elnyert támogatások esetén a pályázó és házas- vagy élettársa, valamint a pályázat benyújtásakor a 14. életévét már betöltött gyermeke 5 000 forint/főpályázati hozzájárulás befizetésével, illetve a pályázat benyújtásakor a pályázó 3-14 életév közötti gyermeke 2 500 forint/fő pályázati hozzájárulás befizetésével veheti igénybe az elnyert üdülési támogatást. Bár a 3 év alatti gyermekekért nem kell hozzájárulási díjat fizetni, fontos hogy a pályázói profilban kötelező megadni az ő személyes adataikat is.

A pályázó a benyújtási határidőt követően legkésőbb 2018. március 19-ig kap tájékoztatást az MNÜA-tól (e-mailben) pályázatának feldolgozási eredményéről. Sikeres pályázat esetén a hozzájárulások befizetésének határideje 2018. április 20.

Az elnyert üdülési támogatásokat az Erzsébet-program honlapján feltüntetett szálláshelyeken lehet felhasználni üdülési időszaktól és helyszíntől függően 5 nap / 4 éjszaka vagy 4 nap / 3 éjszaka időtartammal. Fontos, hogy az elnyert támogatás nem terjed ki a szálláshelyre történő utazás megszervezésére, valamint az utazás költségeinek fedezetére sem. A pályázatnyertesek legkésőbb 2018. december 20-ig használhatják fel a támogatást, ezután az érvényét veszíti, és a befizetett pályázati hozzájárulások visszafizetésére nincs lehetőség.