2019-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik (2018.09.05.)

Mit kell tennie annak, aki 2019-ben tölti be a nyugdíjkorhatárát?

Jövőre, 2019-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, vagyis az 1955-ben született személyek igényelhetik majd az öregségi nyugdíjukat. Mellettük továbbra is beadhatják a kedvezményes nyugdíj iránti igényüket az annak feltételei teljesítő hölgyek.

Miután idén, 2018-ban a nyugdíjkorhatár 63 év 183 nap, életkoruk alapján csak az 1954. második félévében született személyek igényelhettek nyugdíjat, vagyis júliustól decemberig már nem lesz korhatár alapján történő nyugdíjigénylés. Ezért célszerűnek látom, ha már a 2019-ben érvényes feltételekről tájékoztatom minden kedves érintett Olvasómat. (Természetesen a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit teljesítő hölgyek egész évben igényelhetik a nyugdíjukat idén is, jövőre is.) Természetesen e tájékoztatóm már tükrözi a 2018. július 26-án hatályba lépett, valamint a 2019. január 1-jén hatályba lépő változásokat is.

Mit kell tennie a jövőre (2019-ben) 64 évre emelkedő nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki

a) keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

e) özvegy?

Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei az öregségi nyugdíj és a hasonló ellátások mellett ­– a 2019. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint?

Mit kell tennie a nyugdíjkorhatára betöltésével annak, aki dolgozik?

Ez természetesen a leggyakoribb eset, ezért külön összefoglaltam a követendő szabályokat.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki munkanélküliség esetére járó ellátásban (pl. álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesül?

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Jelenleg célszerűbb választásnak látszik a központi nyugdíjrendszerbe történő visszatérés, mert így a teljes TB nyugdíj megilleti a jogosultat. Ellenkező esetben a fenti szorzó alkalmazása miatt sokkal alacsonyabb lesz a TB ellátás összege, amelyet csak részben egészíthet ki az adott magánnyugdíjpénztártól igényelt pénztári járadék összege – vagyis jellemzően nem éri el a teljes TB nyugellátás összegét az ilyen módon két részletből összeálló nyugdíj. Ha a pénztár egyáltalán képes életjáradékot szolgáltatni (továbbra is csak a Horizont Magánnyugdíjpénztár rendelkezik járadékszolgáltatási engedéllyel).

További részletes tudnivalók a magánnyugdíjpénztári tagok részére írt összefoglalómban.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki tovább akar dolgozni és még nem kívánja igénybe venni a nyugellátást?
1) Nyugdíjrögzítés

Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása).

A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.

A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).

A fennálló biztosítási jogviszonyt természetesen nem kell megszüntetni  a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításához sem.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett – ha az számára kedvezőbb – választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani.

2) Nyugdíjnövelés

Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat (persze csak akkor, ha ezt megtehetjük: a közszféra legtöbb területén erre nincs lehetőség, csak előzetes kormányzati engedéllyel folytatható a korhatár betöltése után a közszolgálati munka).

Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.

Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

Részletek az erről írt összefoglalómban.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül?

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.

Eszerint:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás … összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá).

Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni. Legalább 365 nap ilyen módon szerzett szolgálati idő hiányában az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítására nincs lehetőség.

Miután a korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően a törvény erejénél fogva automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. Így ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát természetesen ebben az esetben sem kell megszüntetnie.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.

Hogyan kérhető a nyugdíj újraszámítása a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összege helyett, ha az érintett nem szerzett 365 nap plusz szolgálati időt az ellátás/járandóság melletti munka révén?

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy nem szerzett legalább 365 nap plusz szolgálati időt a fentiek szerint, de a nyugdíját mégis szeretné ismételten kiszámoltatni (vagyis abban reménykedik, hogy a frissen kisszámítandó nyugdíj összege magasabb lehet, mint az ellátása, illetve járandósága csökkentések nélküli összege), akkor erre is lehetősége nyílik.

A lényeg: mielőtt betöltené a nyugdíjkorhatárát, az ellátásban/járandóságban részesülő lemondhat a korhatár előtti ellátásáról, illetve a szolgálati járandóságáról, majd az ellátás/járandóság ilyen esetben törvényszerű megszűnését és a korhatára betöltését követően az általános szabályok szerint beadhatja  az öregségi nyugdíj iránti igényét.

Vagyis az öregségi nyugdíja friss kiszámítását igénylő érintett személynek legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napját megelőző nappal le kell mondania a korhatár előtti ellátásáról vagy a szolgálati járandóságáról, majd az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésével igényelnie kell az öregségi nyugdíját.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény következő rendelkezései biztosítják:

17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha …

d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti…

(3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

Az öregségi nyugdíj ilyen módon történő ismételt megállapítása során a nyugdíjtörvény (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, Tny.) nyugdíjmegállapításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis az ilyen igények elbírálásakor a nyugdíjmegállapító hatóságnak egyebek között a Tny. 18. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását is vizsgálniuk kell. Miután azonban 2018. július 26-ától a nyugdíjmegállapításnak már nem feltétele a nyugdíjigénylő biztosítási jogviszonyának megszüntetése, az igénylőnek az ezzel kapcsolatos kockázatot már nem kell vállalnia ezzel a megoldással.

A lemondást követően a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság ismételten már nem állapítható meg – akkor sem, ha az újonnan megállapított öregségi nyugdíj kisebb lenne a korábbi korhatár előtti ellátásnál vagy szolgálati járandóságnál.

Ilyen esetben néhány kockázati tényezővel azért számolni kell:

1) ha egyszer valaki lemondott a korhatár előtti ellátásról vagy a szolgálati járandóságról, akkor azt ismételten már nem lehet megállapítani akkor sem, ha a nyugdíjigényléssel bármi gond adódna,

2) az öregségi nyugdíj összege lehet alacsonyabb összegű is, mint a korhatár előtti ellátásé vagy a szolgálati járandóságé volt, de ezen ebben az esetben nem lehet utólag javítani,

3) a valorizációs szorzók csak az utóbbi években alakultak kedvezően (a minimálbér erőteljes növelése miatt emelkedő nemzetgazdasági átlagbérszint miatt), de ez a tendencia bármikor megfordulhat, így a friss nyugdíjmegállapítás kedvezőtlenebb eredményre vezethet.

2019-ben mindenesetre ismételten nagyon kedvezően alakulhatnak a valorizációs szorzók, így érdemes lehet az öregségi nyugdíj fentiek szerinti megállapítását kérnie a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeknek, ha vállalják az említett, nem túlzott mértékű kockázatokat. Persze célszerű a nyugdíjmegállapító hatóság ügyfélszolgálatán is előzetesen érdeklődniük!

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül?

Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben).

A 64 éves nyugdíjkorhatárukat jövőre betöltő személyeknek már nem áll fenn az a lehetőség, ami az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket megillette (ők az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhették, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább).

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. (Természetesen a rokkantsági ellátásban részesülő nem köteles beadni a nyugdíjigényét,hiszen sok esetben ennek nincsenek is meg a feltételei. Nyugdíjigénylés nélkül a rokkantsági ellátott továbbra is kapja a rokkantsági ellátását. A rehab ellátásban részesülőnek viszont be kell adnia a nyugdíjigényét, hiszen a rehab ellátás legfeljebb 3 évre szól.)

A nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapni).

Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti korlátozások is megszűnnek.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy?

Két fontos esetet kell megvizsgálnunk:

1) az özvegy a házastárs/élettárs halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, de az megszűnt a főszabályként egy év elteltével, illetve

2) az özvegy már részesült “rendes” – az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő – özvegyi nyugdíjban, de az időközben megszűnt.

Az első esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult “rendes” özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

– árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

– legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően “rendes” özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike

– a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül (ez a rendelkezés ma már nem releváns az időmúlás következtében), VAGY

– a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Ez a “rendes” özvegyi nyugdíj is megszűnhet a következő esetekben:

a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot – ha az nem bejegyzett – létesíthet, az nem ok a “rendes” özvegyi nyugdíj megszűnésére!)

b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt “rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt “rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

A “rendes” öregségi nyugdíj megszűnése után újból feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – nevezzük ezt “megint rendes” öregségi nyugdíjnak. Ez a második eset, amit vizsgálnunk kell.

A “megint rendes” özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a “rendes” özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

– a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül (ez már nem releváns az időmúlás miatt),

– házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A részletes szabályokat az erre vonatkozó összefoglalómban találják meg.

Vagyis mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt?

Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie:

– a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni)

– az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ezt a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni).

Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját – viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz – korbetöltés jogcímén – mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt).

Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor igényelnie kell a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.

Ha az özvegy a házastárs/élettárs elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor

a) igényelnie kell a “rendes” özvegyi nyugdíját, az első esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén – vagyis a) részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt és b) a házastárs/élettárs halálától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, VAGY

b) igényelnie kell a “megint rendes” özvegyi nyugdíját, a második esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén – vagyis a) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után részesült “rendes” özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt (de nem egy új házasság kötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése miatt) és b) e “rendes” özvegyi nyugdíj megszűnése napjától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa/élettársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjkorhatár betöltésével megállapított öregségi nyugdíj esetén megváltoznak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei is.

Alapvetően két esetet kell megkülönböztetnünk:

a) versenyszférában folytatott keresőtevékenység

b) közszférában folytatott keresőtevékenység

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában folytatott keresőtevékenységnek semmilyen korlátozása nincs. (A nem korbetöltött öregségi nyugdíj, azaz a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka során viszont figyelni kell az éves összeghatárra, de csak abban az esetben, ha az érintett hölgy a munkát NEM a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban végzi.)

A nyugdíjuk mellett dolgozó azon nyugdíjasok keresetét, akik a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoznak, 2019. január 1-jétől SEMMILYEN járulék nem terheli, vagyis kizárólag a 15%-os szja-t kell megfizetniük. (Ezzel változatlan bruttó munkabér mellett 14%-kal nő a nettó munkabérük, hiszen nem kell befizetniük a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem).

A munkáltatójuk szintén nagyon jól jár, mert ők e nyugdíjas munkavállalóik keresete után teljes szociális hozzájárulási adó mentességben részesülnek.

Így az a nyugdíjas, aki a nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozik, gyakorlatiléag ugyanolyan kedvezményekben részesül, mint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő nyugdíjas tagja (akinek a díjazását szintén csak a 15%-os szja terheli).

A jövőre is hatályban maradó szabályok szerint a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett végzett keresőtevékenység esetén minden korábbi korlát megszűnik: nem kell többé figyelni arra, hogy

a) ne haladja meg a bruttó kereset a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez a korlát érvényes a nők kedvezményes nyugdíjára a korhatár betöltése előtt, illetve a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra), vagy

b) három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a mindenkori minimálbér, illetve megfelelő esetben a garantált bérminimum 150%-át (ez a korlát érvényes a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásra).

A nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyeknek az éves összeghatárra 2019. január 1-jétől csak akkor kell ügyelniük, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyukat nem a Munka Törvénykönyve szabályozza vagy nem közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaiként dolgoznak.

Az öregségi nyugdíj mellett a közszférában folytatott keresőtevékenység azonban továbbra is az öregségi nyugdíj szüneteltetésével jár.

A Tny. változatlanul hatályos rendelkezései alapján ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (Ha a nyugdíjas választott tisztséget betöltve áll közszolgálati jogviszonyban – pl. főállású foglalkoztatási jogviszonyban polgármester -, akkor NEM kell ezt a korlátozást alkalmazni, mert az csak a kinevezett közszolgákra vonatkozik.)

Remélem, ez az összefoglaló hasznos segítséget nyújt minden – 2019 folyamán nyugdíjra készülő – kedves Olvasóm számára.

(Az összefoglaló legutóbbi frissítése: 2018. szeptember 3.)

Kútfúrás: ezután is csak engedéllyel! (2018.08.29.)

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény.

A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát. Továbbá a vitatott rendelkezés ellen érvelt korábban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint tizenegy szakmai szervezet.

Az Ab határozatának meghozatala előtt megkereste a belügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát.

Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indokolásában rámutatott:

az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. A törvénymódosítás célja – az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése – más módon is elérhető.

Az Ab kiemelte: minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire, hiszen a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek megújulásra. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így követheti nyomon, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető a vízkészlet veszélyeztetése nélkül. A felszín alatti vizek használata csak olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát.

Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat.

Az Ab emlékeztetett arra is, hogy

Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 százaléka keletkezik az ország határain belül, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségben helyezkedik el, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak.

A már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, ezért alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését.

Az Ab szerint már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak által előidézett minőségi állapotromlás kockázata. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságoknak, hanem takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettségével.

A felszín alatti vízkészletek védelme a jelen nemzedékeinek stratégiai szintű feladata – szögezte le határozatában az Ab.

AZ AB DÖNTÉSE MIATT A PARLAMENT ÁLTAL JÚLIUSBAN MEGSZAVAZOTT TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS NEM HIRDETHETŐ KI, NEM LÉP HATÁLYBA.

A határozathoz a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött 5 alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu).

Forrás:
MTI

Előbb jön a családtámogatás (2018.08.26.)

Az iskolakezdés miatt az idei évben is egy héttel hamarabb, várhatóan hétfőn, illetve kedden megérkeznek a családokhoz a szeptemberi családtámogatások: a családi pótlék, a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet).
Mutatjuk a konkrét dátumokat, illetve az összegeket.

Az iskolakezdés a gyermekes családok számára rengeteg kiadással jár. Elég csak az iskolatáskára, a tolltartóra, vagy a tornafelszerelésre gondolni. Természetesen vannak dolgok, amiket az előző évből tovább hozhat a gyermek, de a füzetekből és tankönyvekből minden évben újat kell vásárolni. Felmérések szerint az iskolakezdés alaphangon 30-40 ezer forintba kerül gyermekenként, ugyanakkor egy elsős beiskoláztatása elérheti a 100 ezer forintot is. Még szerencse, hogy vannak akciók (lásd alábbi videóriportunkban):

Éppen ezért is jó hír, hogy a jellemzően hó eleji időpont helyett már augusztus 27-én, hétfőn, azaz pontosan egy héttel a 2018/19-es tanév kezdete előtt megkezdik a családtámogatások kifizetését. Az átfedések miatt ugyan az érintett családok számát nehéz meghatározni, e tekintetben a KSH 2017-es statisztikái jók iránymutatónak. Az, hogy az egyes támogatásokat (családi pótlék, gyes, gyet) ki, mikor kapja kézhez, függ a tranzakció típusától: a bankszámlákon jellemzően 1-2 nap alatt írják jóvá az összeget, míg a postai kifizetés 4-5 munkanapot is igénybe vehet.

Családi pótlék

A családi pótlék összege amúgy a gyermekek számától, a család szerkezetétől és a gyermek egészségi állapotától függ. Alábbi infografikánkon mutatjuk, ki mekkora összegre számíthat 2018-ban. A példa kedvéért, egy három gyermeket nevelő család 3-szor 16 ezer forintot, azaz 48 ezer forint családi pótlékot kap augusztus végén.

GYES, GYET

Mivel a családtámogatások kifizetését egyszerre indítják el, így a családi pótlékhoz hasonlóan a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) kifizetése is holnap indul. 2018-ban a gyes és a gyet esetében is 28500 forintot kapnak kézhez a szülők; a támogatás mértéke ugyanis megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (függetlenül a háztartásban nevelt gyermekek számától). Kivételt ez alól az ikergyermeket nevelők jelentenek, esetükben ezt az összeget gyermekenként kell érteni.
- forrás:
https://www.penzcentrum.hu/karrier/tobb-mint-1-millio-csaladnak-utalnak-penzt-hetfon-mutatjuk-mennyit.1069474.html?

 

Újabb, ezúttal 190 millió 375 ezer forintot nyert Gilvánfa Község Önkormányzata – folytatódott a sikertörténet!

Alapadatok
Pályázó neve: GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Megújuló életterek – Szegregált élethelyzetek felszámolása Gilvánfán
OP név: EFOP
Pályázati kiírás megnevezése: EFOP-2.4.1-16 – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA)
Projekt helyszíne (régió): Dél-Dunántúl
Projekt helyszíne (megye): Baranya
Projekt helyszíne (település): Gilvánfa
Megítélt összeg: 190 375 000 .- HUF
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2018.06.18
Forrás: ERFA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória: A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra, Nem alkalmazható, Nem alkalmazható, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Vissza nem térítendő támogatás
Uniós társfinanszírozási ráta: 84,999998 – ERFA
Projekt összköltség: 190 375 000 .- HUF
25323677_2013081345638152_78118396_n
A projekt összefoglalása
- Gilvánfa Baranya megye fejlődésben elmaradott dél-nyugati részén, a 6-os fő közlekedési útról leágazó, Szentlőrincet Sellyével, Vajszlóval összekötő úton fekszik, távolsága a baranyai megyeszékhelytől, Pécstől 35-, a kistérség központjától, Sellyétől 10-, Vajszlótól pedig 12 km.
A településen 100%-ban hátrányos helyzetű cigány lakosság él halmozottan hátrányos, szegregált élethelyzetben, súlyos peremfeltételek között. A szociális, foglalkoztatási, egészségügyi és kulturális, valamint infrastrukturális hátrányok mellett mára elavult állapotba került a lakásállomány jelentős része, amely miatt kritikus lakás és lakhatási körülmények jellemzők a településen. Az itt elhelyezkedő lakóingatlanok nagyobb részt régi építésű, kevéssé korszerű építési technológiák alkalmazásával készült épületek, amelyek komfortfokozata gyakran igen alacsony, számos esetben az egészséges lakhatás feltételeit sem biztosítják. Elmondható, hogy a lakhatási- és energiaszegénység közvetlen módon jelenik meg a településen.
A projektbe bevont célcsoport által lakott ingatlanokra jellemző az egy- és kétszobás lakások magas aránya, amely a benne lakók számát figyelembe véve nem csupán az ingatlanok túlzsúfoltságát mutatja, de a funkcionális helyiségek hiányosságára is utal. A költözéssel érintett háztartások által lakott ingatlanok több, mint felében mindössze két vagy három helyiségre tagolódik az épület, vagyis alapvető funkcionális helyiségek hiányoznak. A családok, háztartások számos esetben egy helyiségben oldják meg a háztartás viteléhez kapcsolódó feladatokat, mint a főzés, mosás, illetve ebben a helyiségben történik a tisztálkodás és gyakran hálóhelyiségül is szolgál ugyanez az osztatlan tér.
Az alacsony helyiségszám miatt szinte egyik ingatlanban sincs lehetőség a generációk elkülönülésére, illetve a különböző nemű és korú gyermekek számára önálló lakóhelyiség biztosítására. A lakások szinte mindegyikében ugyanaz a helyiség szolgál közösségi térként, intim térként és kiszolgáló térként egyaránt. A házak komfortfokozatukat tekintve az alacsony komfortfokozatú félkomfortos vagy komfort nélküli ingatlanok körébe tartoznak. A lakásállomány energetikai szempontból elavult, több háztartás közművekkel való ellátottsága nem megfelelő, nincs villany, vezetékes víz, vízöblítéses wc vagy fürdésre, tisztálkodásra alkalmas helyiség az épületeken belül.
A pályázati projekt Gilvánfa Önkormányzata EFOP-1.6.2. Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) konstrukció alapján benyújtott pályázatában közölt beavatkozásokat igyekszik kiegészíteni lakhatási és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításával.
– A lakhatási beruházások egyfelől 5 db új szociális bérlakás építésére, másfelől pedig 2 db meglévő, használt önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület bővítésére és felújítására irányulnak a marginalizált helyzetben lévő közösség tagjai lakhatási körülményeinek javítása, térbeli és társadalmi integrációja érdekében, lépcsőzetes mobilizáció alkalmazásával.
A kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés a lakóépületek és egyben a településrészek jobb elérhetőségét, a közlekedési feltételek javítását szolgálja meglévő útfelületek minőségének fejlesztésével.
A támogatást igénylő vállalja a kapcsolódó EFOP-1.6.2 ESZA konstrukció keretében bevont célcsoport minimum 20%-ának jelen projekt keretei közé történő bevonását, egyben lakhatási körülményeik javítását.A tervezett projekt közvetlen céljai, a felhívásban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, az alábbiak szerint foglalhatóak össze:
a.) Lakhatási körülmények javítása: meglévő szociális bérlakások felújítása és bővítése, energetikai mutatók javítása, energiahatékonyság fokozása, a háztartások nagyságához (lakók számához) igazított alapterületű és kialakítású (belső beosztású, elrendezésű) lakások létrehozása, fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása, a lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése, illetve ezek infrastruktúrájának biztosítása, valamint kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése.
b.) Környezeti infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése: az elmaradottság csökkentésével, az egészségre ártalmas környezet problémáinak kezelésével, élhető lakókörnyezet megteremtésével, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával segíti elő a társadalmi integrációt (útfelületek javítása, növényesítés, szeméttárolók kihelyezése révén).
A meglévő lakóépületek felújításával és bővítésével, a kapcsolódó közterület-fejlesztéssel és az új szociális bérlakások kialakításával lehetősége nyílik a településnek a fenntartható fejlődés jegyében olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek a korábbiakban – források híján – nem valósulhattak meg. A tervezett lakhatási célú beruházások az egyéni-, illetve családi életfeltételek javulása mellett hozzájárulnak a marginalizált, halmozottan hátrányos helyzetű közösség többségi társadalomba történő társadalmi integrációjához, valamint Gilvánfa fejlődéséhez egyaránt.

Megvalósítás kezdete: 2018.01.01. 
Megvalósítás vége: 2019.06.30. 

- forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

200 millió forintot nyert Gilvánfa Község Önkormányzata – sikertörténet!

Alapadatok
Pályázó neve: GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Következő lépés – Szegregált élethelyzetek felszámolása Gilvánfán
OP név: EFOP
Pályázati kiírás megnevezése: EFOP-1.6.2-16 – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)
Projekt helyszíne (régió): Dél-Dunántúl
Projekt helyszíne (megye): Baranya
Projekt helyszíne (település): Gilvánfa
Megítélt összeg: 200 000 000 .- HUF
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2018.02.07
Forrás: ESZA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória: Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, Nem alkalmazható, Nem alkalmazható, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Vissza nem térítendő támogatás
Uniós társfinanszírozási ráta: 84,999998 – ESZA
Projekt összköltség: 200 000 000 .- HUF

WP_20150804_002
A 36 hónap alatt 200.000.000 Ft költségvetéssel megvalósuló projekt az alábbi részcélok megvalósítását vállalja:

• a társadalmi mobilitás elősegítése az egyéni fejlesztési tervekben (EFT) megfogalmazott célok és feladatok teljesítésével; (az EFT nem csak a projekt időszakra fogalmaz meg célokat és feladatokat, hanem hosszabb távra tervez, biztosítva ezzel a fokozatosságot és a megalapozottságot);
• a társadalmi integráció szempontjából alapvetően fontos, de a településen támogatás hiányában hiányzó munkaerő-piaci, közösségi, kulturális és hatósági szolgáltatások és programok kialakítása és működtetése;
• az integrációt segítő, a helyi szükségletekre épülő szociális, oktatási, kulturális, közösségi és munkaerő-piaci szolgáltatások és programok egy struktúrában („settlement”) történő működtetése, ezáltal a szolgáltatásokhoz való koncentrált hozzáférés további biztosítása és javítása;
• a településen elérhető óvodai, iskolai, tanodai, családsegítői, gyermekjóléti, egészségügyi és önkormányzati szolgáltatások kibővítése új, folyamatosan változó igényekhez történő alakítása hatékonyságukat növelő elemekkel;
• a kisgyermekkori és az általános iskolai hátrányok mérséklése a projekt során megvalósuló fejlesztésekkel és programokkal. Iskolai tanulási teljesítmény növelése, tanulástámogatás, tehetséggondozás, indirekt tanulási formák működtetése, fejlesztő szabadidős programok pl. színház látogatás, előadások, sport, stb.;
• szülők felkészítése a segítő- támogató-fejlesztő szülői szerepre;
• munkaképes korú gilvánfai lakosok számára munkahely keresés, munkába állás elősegítése;
• a településen élők lakás- és életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésüket, munkaerő-piaci pozícióikat növelő képzések kezdeményezése, lebonyolítása;
• a helyi gazdaság továbbfejlesztése a szociális (szolidáris) gazdaság feltételrendszerének kialakításával, ennek keretében a kertészeti tevékenység további bővítésével, piaci értékesítés feltételeinek kialakításával, amelyhez a projekt keretei között munkavállalási tanácsadó áll rendelkezésre;
• a helyi közösség szervezéséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása (információs és közösségi tér, sportpálya, tanulótér);
• a szolgáltatások igénybe vevőinek bevonása az igények megfogalmazásába, szolgáltatások alakításába, megvalósításába, szervezésébe és működtetésébe;
• identitás erősítése, közösségépítő, hagyományőrző programok generálásával;
• a munkaerő-piaci esélyek javítása a magasabb iskolai végzettség és a munkaerő-piacon konvertálható szakképzettség megszerzésével, az egyéni hatékonyságot növelő készségek és képességek fejlesztésével, az egyéni fejlesztési tervekre épülő szociális munkával; a munkaerő-piacon használható transzfer tudás és képesség megszerzése révén az elhelyezkedési esélyek növelése – ugyancsak foglalkoztatási szakértő bevonásával a szociális munkások tevékeny szerepvállalása mellett;
• a peremhelyzetű sellyei járáson belül is marginalizálódott Gilvánfa integrációjának elősegítése a járási, megyei és regionális együttműködésekbe;
• a helyi közösség érdekérvényesítő, kezdeményező és akcióképességének helyreállítása, hosszabb távon annak elérése, hogy a helyi közösség arra alkalmas és felkészített tagjai vegyék át az irányítást a kialakított cselekvési programok és szolgáltatások működtetésében, („empowerment”);
• Gilvánfa történetét, az ott élők helyzetének alakulását, a községben történt események bemutatását célzó, a korábbinál reálisabb „Gilvánfa- kép” kialakítását és külső környezettel való folyamatos kommunikációt segítő internetes WEB oldal folyamatos működtetése, a közösségi média felületek intenzív használata, folyamatos PR tevékenység, „pozitív képek” a médiában a településről.

A projekt tervezése és megvalósítása, illetve működtetése a professzionális értelemben vett pályázati projektmenedzsment alapján történik. A projekt tervezői, előkészítői, a pályázat készítői és a pályázati projekt megvalósítói, valamint működtetői jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek hazai és nemzetközi pályázati projektek menedzselése terén. A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók kiválasztásánál a szakmai kompetenciák játszották a fő szerepet. A szakmai megvalósításban résztvevő szakemberek, tanácsadók ugyancsak szakmai rátermettségük alapján kerülnek a későbbiekben kiválasztásra. A projekt tervezői, előkészítői törekedtek arra, hogy a pályázati projekt a Felhívásban közöltekhez kapcsolódóan maximálisan eleget tegyen az uniós forrásból finanszírozott projektekkel szemben támasztott hatékonyság, hatásosság és eredményesség kritériumainak.
A pályázati projekt közvetlenül táplálkozik a településen „A jövő műhelye – Settlement típusú Segítőház létrehozása és a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatások fejlesztése Gilvánfán” címmel, 2014 és 2015 között megvalósított TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0061 kódjelű pályázati projekt tapasztalataiból, eredményeiből és hatásaiból.

Megvalósítás kezdete: 2018.04.03. 
Megvalósítás vége: 2021.04.02. 

– forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

,,…nekem is és a tanodának is szakmai megújulásra van szüksége.” – Ambrus László (2018. 08.05.)

- A mérlegvonás első része a statisztika: a Gilvánfán eltöltött évek száma.
Idézzük fel; mikor és hogyan került a településsel közvetlen kapcsolatba, majd miként lett ez a munkavégzési helyszíne?

- Ambrus László: 2008-ban a gilvánfaiak számára sem ismeretlen mánfai Collegium Martineum megszűnése után hívtak ide, akkor indult a norvég támogatású közösségi ház program. Nevelőtanárként már korábban is jártam itt családot látogatni.
WP_20150908_044
- Gilvánfán hol és milyen körülmények között volt a kezdés? Mik voltak akkor az elvárások a munkaadó és a befogadó helyiek részéről?
- Ambrus László: Először is körbejártuk a családokat és felmértük az igényeket, milyen elvárásaik vannak egy közösségi házzal kapcsolatban. Jól esett, hogy milyen kedvesen fogadtak az emberek. Az első közösségi program a tanoda udvarát kerítő csúnya betonoszlopok elbontása volt, ekkor a közös munka, tevékenység is közelebb hozott az emberekkel. Majd a kollégium emeletes ágyait osztottuk ki a nagycsaládosok részére, amiben a nemrég elhunyt „Nyeri” segített. Nagyon fontos segítség volt számomra Orsós Edit személye, aki a ház gazdasszonyaként afféle közvetítő szerepet töltött be az első időkbe. Küzdelmes volt és sok tapasztalattal járt elfogadtatni az emberekkel, hogy elsősorban a gyerekekkel foglalkozunk, de igyekszünk mindenkinek segíteni, a megfelelő időben és helyen.
A közösségi ház és tanoda előtt is voltak helyben működő programok, pl. kirándulások vagy a Heindl Péter által működtetett jogsegély szolgálat, de fenntartó részéről Békési Andrea programigazgató és Lankó József úgy látták jónak, hogy a hatékonyabb segítségnyújtás miatt szükséges az állandó jelenlét. Ide hívtak engem.

- Gilvánfán a Tanoda az elmúlt évek során milyen szerepet szeretett volna és tudott betölteni? Mik voltak a kezdeti, majd a későbbi visszajelzések?
- Ambrus László: Emlékeim szerint az első napokban, hetekben az emberek, gyerekek és szülők, még csak „kóstolgatták” a közösségi házat. Aztán felfedezték, hogy lehet itt tanulni, játszani,  különféle ügyekben segítséget kapni, vagy éppen csak beszélgetni valakivel. A tanoda egy idő után az egyetlen közösségi tér lett a településen, ahol a fiatalok találkozhattak egymással. A szülők legnagyobb részétől azt a visszajelzést kaptuk, hogy fontosnak tartják a tanodát, igénylik azt a fajta támogatást, amit itt nyújtanak. Persze, mint minden közösségben, itt is előfordultak olyan hangok, hogy itt kivételeznek egyesekkel. Mi minden esetben törekedtünk arra, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsunk mindenkinek. Mivel elsősorban tanodaként működtünk, és a tanodás fiatalok az elsőrendű célcsoport, ezért valóban előfordult, hogy egyes programokon főként azok a gyerekek vehettek részt, akik rendszeresebben látogatták a tanodát. Én nem tudok olyan gilvánfai fiatalról vagy éppen szülőről, aki kisebb-nagyobb gyakorisággal, de ne látogatta volna a tanodát.

 – A munkatársi gárda sokat változott az esztendők során: a belföldi és a külföldi önkénteseken át, egészen a főállású dolgozókig bezáróan. Kik, s miben voltak meghatározó személyiségek a Tanoda életében?
- Ambrus László: Hosszú a sor, annyi jó ember megfordult itt! Az önkéntesek közül  Simon Heidenreich volt az első fecske, aki olyan jó barátságokat kötött, hogy azóta is többször visszajárt Gilvánfára. Aztán itt volt Sarah Braun, aki annyira jó munkát végzett, hogy még másfél évig munkatársként maradt. Vagy  Elda Picari, aki a második munkanapján matekozott a gyerekekkel. És persze Erik Dobschütz, aki aktív tagja volt a FiúKlub focicsapatának. Ők mind nagyon szépen megtanultak magyarul. A tanoda egyik első nagy sikerű projektje a Zenebona volt, amelyet Edit és  Karsai Ricsi hozott létre. Faller Balázs az e-tanoda, a coospace vagy a hangulatos kirándulások miatt írta be magát a tanoda nagykönyvébe. Heindl Pétert nem kell a gilvánfaiaknak bemutatni, hisz talán már nincs is olyan család, akinek ne segített volna, de a  múltkutató foglalkozás talán mégiscsak a tanoda leghosszabb ideje működő, legösszetettebb projektje, amelyben a gyerekek nagyon sok programon vettek részt, Krakkótól Rómáig, Budapesttől Bicsérdig utazhattak stb. A playback foglalkozás Bognár Csaba nevéhez kötődik, aki szintén nagy barátja a gilvánfai tanodának. És persze Tiszi, aki hol közelről, hol távolról, de mindig jelen van a tanoda és a falu  életében. Ezekkel a kollégákkal nem csak munkatársként, hanem magánemberként is baráti, jó kapcsolat alakult ki, amivel természetesen én is gazdagodtam. De például fontos szerepük van a tanoda életében az önkormányzat munkatársainak, Bogdán Laci polgármesternek és Moldoványi Zsuzsinak, akik felismerték, hogy a tanoda milyen fontos szerepet tölt be a gilvánfai közösségben.

- Minden közösségnek – így vélhetően a Tanodának is – vannak, voltak meghatározó személyiségei és eseményei, akikre – amikre könnyű visszaemlékezni. Van-e toplista és mi alapján?
- Ambrus László: Számomra az első kiemelkedő esemény a kórósi Focikupa volt még 2009-ben, amikor a gilvánfai tanodások (Palkó Árpi, Ignácz Gazsi, és a Csabi, Gergő, Jani talán) megnyerték a versenyt. Az Ördögkatlan fesztiválok mindig várva várt események voltak. De szívesen emlékszem AKG projektnapok, Tanodák Éjszakája, a gyereknapok, a  zsetonvásárok, a Szent Márton-napok, vagy az e-tanoda történéseire.

- Utólagosan hogyan látja; holtpontnak tekinthető-e az az időszak, amikor országosan veszélybe kerültek a tanodák – állami támogatás hiányában? Mit eredményezett a Gilvánfáról indult ,,Tanodák Éjszakája” mozgalom?
- Ambrus László: Holtpontnak semmiképp sem nevezném. Nehéz időszak volt, de azért kaptunk annyi támogatást, ami elég  volt az “éhenhaláshoz”. És persze erőt adott a küzdelemhez az a tudat, hogy nekünk van igazunk, hogy jó ügyért dolgozunk. Például akkor indult az e-tanoda program is, ami a mai hazai oktatás világában az egyik legmenőbb projekt: hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak és barátkoznak budapesti elit gimnazistákkal, ráadásul korszerű high-tech eszközökön. A Tanodák Éjszakáját Gyurka Zsolttal, az alsószentmártoni tanoda vezetőjével és az Egyházi Szociálpedagógiai Hálózattal kezdeményeztük. Minden évben 20-30 tanoda tartotta fontosnak, hogy részt vegyen, így törekedtünk megmutatni, hogy a tanodák léteznek, és hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak a legszegényebb gyerekeknek és közösségeknek. Az is látszott, hogy a tanoda világban a mi tanodáinkat egyfajta mintaként, referenciaként kezdték emlegetni.

- Melyek voltak a távozásának a legfőbb okai, mi ösztönözte a váltásra?
- Ambrus László: Éppen 10 évig dolgoztam Gilvánfán. Részt vettem a közösségi ház megalakulásában, majd a tanoda program elindulásában. Sok fiatalnak egyengettem az útját, többek sikeresen érettségit vagy jól fizető szakmát szereztek, és persze voltak olyanok is, akiknek ez nem sikerült. Az évek során sikerült jó viszonyt kialakítani a gilvánfai emberekkel, úgy érzem, a legtöbb család megtisztelt a bizalmával. Ezért nagyon hálás vagyok, mert nagyon sokat tanultam ember- és önismeretből. A tanoda immár szervesen beépült a falu életébe, működése – köszönhetően a profi menedzsmentnek – biztosított. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy 10 év elteltével  nekem is és a tanodának is szakmai megújulásra van szüksége.
A tanodai munka délutáni, esti elfoglaltságot jelent, én pedig kisebb-nagyobb gyermekeim életében is szeretnék részt venni, talán ez volt a legfontosabb szempont a váltásban.

- Hogyan, merre tovább…?
- Ambrus László: Most a pécsi Gandhi Gimnáziumban dolgozom mentorként egy tanulmányi sikerességet támogató programban, illetve egy fiatal felnőtteknek szóló második esély programban. Részt veszek a Gandhi és az AKG közös projektjében is. Nem szakadok el teljesen Gilvánfától, mert a tervek szerint a mentorprogramban az egyik diákom Moldoványi Ákos lesz, és ezért több alkalommal fogok elmenni a faluba.
Arra buzdítok mindenkit, gyereket és felnőttet egyaránt, hogy vegyék igénybe a tanoda szolgáltatásait, forduljanak a tanoda és a telep-program munkatársaihoz, és ha tehetik, segítség munkájukat, mert ők a gyerekek és a falu érdekében dolgoznak.

 

Roma Holokauszt Emléknapi megemlékezés Bicsérden (2018.08.03.)

PHARRAJIMOS – ROMA HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAP

A Bicsérdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel meghívja Önt és kedves családját

Roma Holokauszt Emléknapi megemlékezésére.


Időpont: 2018. augusztus 03. Péntek 1800 – Helyszín: Bicsérd

Program:

  • 1800 Szent mise a Roma holokauszt áldozataiért a Bicsérd Község Templomában
  • 1800 Megemlékezés – Bicsérd Templomkert II. Világháborús Emlékmű Koszorúzása
  • Csendes menet (Templom utca – Alkotmány utca)
  • 1900   Megemlékezés – Kulturális Előadások
  • 2000 Zenés Virrasztás vacsorával

Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatásával, Értékeink Csoport Támogatásával valósul meg.

Dr. Gugora Alexandra                                         Nagy Szilvia                                        Weixl Mónika

  1. sk.                                                                 sk.

Meghívó (2)

Ingyenes jogosítvány és nyelvtanfolyam – fiataloknak (2018.08.01.)

Háromezer fiatalt várnak önkéntes munkára

2018. július 27.

Háromezer fiatal élhet az önkéntes munka lehetőségével egy ötmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően, a szakmai képzés mellett az önkénteseknek a fogadó szervezetek ingyenes nyelvtanfolyamot, illetve autóvezetői képzést biztosítanak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken budapesti sajtótájékoztatón.
WP_20151218_111

Novák Katalin elmondta: elsősorban azokat a fiatalokat szólítják meg, akiket nem vettek fel felsőfokú oktatási intézménybe, és gondolkodnak azon, hogyan töltsék el az előttük álló egy évet. Olyan 18 és 21 év közötti fiatalokat várnak, akiknek már van középiskolai végzettségük, de nincs munkaviszonyuk, nem járnak felsőoktatási intézménybe.

Reményeik szerint legalább háromezer fiatalnak kínálnak különböző országos és helyi szervezetek önkéntes lehetőségeket – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a program kifejezetten a vidéki Magyarországra koncentrál.

Novák Katalin elmondta, az Önkéntesség személyre szabva című pályázat lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy az előttük álló fél, egy évet töltsék értelmesen, tartalmasan.

Az önkéntességet vállalók kipróbálhatják magukat az egészségügyben, a szociális és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, vagy akár a honvédelem területén.

Az önkéntesek szakmai képzést kapnak, és a programban részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell számukra, hogy ingyenesen vegyenek részt nyelvtanfolyamon, illetve a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyamokon – mondta Novák Katalin, megjegyezve, hogy az önkéntesség akár a pályaválasztást is segítheti.

Az államtitkár közölte, az önkéntes tevékenységet heti 20 órában kell majd végezni.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója közölte: 150 fiatal tölthet el fél évet a mentőszolgálatnál úgy, hogy közben mentőápolói ismeretekkel gazdagodhat, nyelvet tanulhat és a jogosítványhoz is hozzásegítik.

Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese elmondta: a szervezet alapvetően a szociális segítségnyújtás, a katasztrófavédelem, az elsősegélynyújtás területére, valamint véradás szervezéséhez várja a fiatalokat. Az önkéntesek más képzésekben is részt vehetnek, például pszichoszociális képzésben.

Az érdeklődök a részleteket a http://www.ujnemzedek.hu oldalon találják meg.

(MTI)

 

 

Dr. Beck Zoltán: Cigányirodalom – oktatói mini-portré (2018.07.28.)

Beck Zoltán (Devecser1971szeptember 1. –), Az Év Szövegírója díjjal kitüntetett énekes-gitáros, a 30Y rockegyüttes alapítója, dalszerzője, író.
A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként, megvalósította a Zenélő Egyetem című projektet.
- forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Beck_Zolt%C3%A1n 

A Pécsi Tudományegyetem kutatói portrésorozatot indít az itt folyó tudományos munka eredményeinek, sokszínűségének bemutatására. Induló projektünk célja, hogy bemutassuk az egyetem vonzáskörzetében található fiatal korosztály számára ezen munka értékeit, eredményeit, ezáltal ösztönözve hallgatóinkat saját kutatói tevékenység folytatására.
A PTE Universitas Televízió által készített portrésorozat következő részében Beck Zoltán, a PTE-BTK szakértője mutatja be tudományágát és eredményeit.

– HÁTTÉR, PORTRÉ: enispecsettbeckzoli

Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében (2018.07.23.)

Kampány indul a fiatalok digitális biztonsága érdekében

A digitális biztonság szempontjából több mint 100 javaslatot fogalmaztak meg – mondta Poór Csaba, az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2018/07/22/kampany-indul-a-fiatalok-digitalis-biztonsaga-erdekeben

Tájékoztatása szerint ilyen javaslat, hogy senki ne osszon meg magáról a közösségi médiában fotókat, vagy pontos helyet tartalmazó képeket, mert a betörők adott esetben ezzel visszaélnek.

Elmondta: mindenki tesztelheti digitális immunrendszerének fejlettségét, a felnőttek legalább ugyanannyira veszélyeztetettek, mint a fiatalok.