Megjelent a magyar cigánytörténeti atlasz (2018.06.12.)

KIK A ROMÁK, ÉS HONNAN JÖTTEK? VILÁGÚJDONSÁG A MAGYAR CIGÁNYTÖRTÉNETI ATLASZ

Hiánypótló magyar kiadvány jelent meg a könyvhétre a romák történelmi emlékeiről, vándorlásuk útvonaláról.  A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent album a fellelhető legalaposabb és legfrissebb – nyelvészeti, genetikai, romológiai – forrásokat vette alapul. A cigányság történetének atlasza című kiadványban összefoglalt ismeretekről, az atlasz módszertanáról a történész-kartográfus szerző beszélt a Qubitnek.

Az atlasz a bevezető szerint az európai rom vagy romani cigányok történetének bemutatására törekszik úgy, hogy közben a közel-keleti dom és az örményországi lom cigányokkal való közös eredetre is kitér. A negyven éve Londonban élő szerző, Bereznay András 52 térképből álló atlasza nem csak azért számít kuriózumnak, mert új, a 19. századi cigányrabszolgaságra vonatkozó történettudományi felfedezéssel állt elő, de azért is, mert térképekre vitte a már meglévő tudást.

Biztos bizonytalanságok

A cigányság múltja tele van bizonytalanságokkal: az Indiából történő önkéntes vagy kikényszerített kiáramlás kezdő és befejező dátumától a pontos etnikai összetételen át a társadalomszervező erőkig tart a hiánylista. Bereznay ezért az adott terület és korszak ismert történelmének tükrében vázolja fel a töredékes források alapján rekonstruált ezeréves cigány históriát.

Az eredettörténet kezdőpontja azért lehet az időszámítás előtti 2000 tájéka, mert akkor indultak a jelentősebb indoárja népmozgások, márpedig a nyelvtudomány jelenlegi állása szerint az ismert cigány nyelvek egytől egyig indoárja gyökerűek.

Bereznay történelmi források híján vállalkozott az elméletek megtérképesítésére is. A kivándorlás legkésőbbi szakaszát ábrázoló térképen például az indiaiak kis-ázsiai és közel-keleti betelepítéséről szóló korabeli említéseken, valamint a nyelvészeti kutatásokon alapuló teóriákat ábrázol, közel fél évezred adatolt történetírásának tükrében.

„A téma diktálja a bemutatás módját” – mondta munkamódszeréről a Qubitnek Bereznay. Az általa képviselt történészi, kartográfusi attitűd lényege, hogy térben és időben akár egyszerre több síkon szemléltessen bonyolult, vagy épp bizonytalan folyamatokat.

Elmondása szerint még az olyan tudományos fellegvárakban is, mint Oxford vagy Cambridge, az „az általános képlet, hogy a kartográfusok és a történészek megcsinálják a maguk részét, de az eredmény, még ha szépen meg is van rajzolva, gyakran csapnivaló. A történettudományi kiadványokba gyakran létező atlaszokból, rokon témákról, korszakokról szóló színes térképekről készült fekete-fehér másolatok kerülnek, így az adatok jó része elvész, ami megmarad, arról meg kiderülhet, hogy már eredetiben sem volt helyes. Határok így kerülnek rossz helyre, országrészek csatolódnak tetszés szerint ide-oda” – mondta Bereznay. Olykor a kiadói hozzáállás csorbítja a kartográfusok szakmai jó hírét, amikor anyagi okokra hivatkozva csökken a hibajavításra szánható idő és energia – tette hozzá.

A cigányság történetének atlaszát három év alatt készítette el a magyar történész-kartográfus, először angol nyelvű változatban, amit aztán átültetett magyarra. „A magyarországi kiadás finanszírozása előbb sikerült, mint az angliai.”

Európai cigányok

Az időszámítás utáni 9. századtól a varázslással, mágiával, ördöngösséggel összefüggő szövegekben egyre gyakorabban említenek egy bizonyos népcsoportot. A görög „atsingani” szóval és annak változataival jelölt népcsoport az ókori Trákia területén élt szórványban. A Bereznay-féle atlaszból az is kiolvasható, hogy a cigányság balkáni, majd európiai terjeszkedésének mozgatórugója szinte mindig a hadszínterekké vált területekről való menekülés volt.

Fotó: A cigányság történetének atlasza

Bereznay a cigányság – az angol elnevezésben máig élő – egyiptomi származásának legendájával is leszámol. Mint azt a 15. századi kikeresztelkedési hullámot taglaló térkép magyarázatában írja, a királyi és fejedelmi menlevelek tanúsága szerint a cigányok egy bizonyos Kis-Egyiptomot jelöltek meg származási helyüknek, amely ebben a korban nem a Közel-Keletet vagy Észak-Afrikát, hanem a Jón-tenger melléki kis peloponeszoszi területet jelentett.

Az atlasz a spanyol cigányság eredetét is helyre teszi: eszerint az Ibériai-félszigetre nem Afrika, hanem Nyugat-Európa felől zarándokoltak cigány csoportok a 15. században, majd meg is telepedtek ott. Ugyanerre az időszakra esnek az első angliai említések is, egy évszázaddal később pedig már Európa legkeletibb területein is jegyezték a jelenlétüket.

A több mint négyezer év eseményeit rekonstruáló atlasz összeállításakor Bereznay a szűkebben vett történettudományi munkák mellett térképre vitte például a 18. század végétől egyre népszerűbb cigánymuzsikát, egy másikon pedig az elsősorban a romantika stílustörténeti korszakát megihlető szokásokat – a táncoktól a vándormutatványos életmódig.

A teljességre törekvő atlasz egyik térképe a népcsoport szovjetizációját is megmutatja.

Fotó: A cigányság történetének atlasza

A cigányság „szövetségbe forrasztását” mutató ábra mellett még számos kuriózummal szolgáló kiadvány a tervek szerint rövidesen angolul is megjelenik. Az óvatosan fogalmazó Bereznay szerint „valamelyik university press gondozásában”.

Jelentkezés – Nemzetközi Roma Holokauszt Megemlékezés Krakkóban és Auschwizt-Birkenauban

Dikh he Na Bister 2018 Jelentkezés – Nemzetközi Roma Holokauszt Megemlékezés Krakkóban és Auschwizt-Birkenauban
2018. július 30- augusztus 3.

website-banner2017-350x250

Jelentkezési határidő: 2018. június 28.

Vegyél részt Te is “Dikh he Na Bister” (Nézd és ne feledd!) elnevezésű, nemzetközi roma holokauszt megemlékezésünkkel egybekötött ifjúsági rendezvényünkön Krakkóban és Auschwitz-Birkenauban!

A ternYpe Nemzetközi Ifjúsági Hálózat tagszervezetei és partnerei idén 250 fiatalt várnak Krakkóba, hogy idén is minél többen tanulhassanak a roma holokauszt történetéről, az Európában egyre terjedő cigányellenességről, szélsőséges nézetekről és közbeszédről, illetve hogy közös stratégiákat dolgozzanak ki mindezek megfékezésére. Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján pedig közösen róják le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt Auschwitz-Birkenauban a hivatalos megemlékezésen.

Program:

  • A program 5 teljes napból áll: Oktatási műhelyekkel kezdődik – melyek munkacsoportokban valósulnak meg Krakkóban –, az Auschwitzi Múzeum meglátogatásával folytatódik, amit még egy nap műhelymunka követ, majd a csoport részt vesz augusztus 2.-án a hivatalos megemlékezésen Auschwitzban. Az utolsó napot ismét Krakkóban töltjük a program értékelésével és a tanulási folyamat lezásárásával.
  • Képzés: Célunk egy olyan oktatási folyamat felépítése, mely lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők nemzetközi, vegyes, ám állandó csoportokban, halajanak végig a programon. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők végig ugyanbban a csoportban maradnak. Minden csoportnak lesz egy facilitátora, aki megteremti a lehetőséget a holokausztról való tanulásra, valamint az emlélezés fontosságáról folyó párbeszédre és annak megvitatására, milyen szerepük van a fiataloknak a cigányellensség és a rasszizmus egyéb formái elleni jelenkori fellépésben.
  • Hivatalos megemlékezés: A fő megemlékezési ceremónia augusztus 2.-án lesz 11-12 óra körül a roma és szinto áldozatok birkenaui emlékművénél. Ezen kívül a csoportok a maguk is készülnek saját megemlékezéssel.
  • Találkozás holokauszt túlélőkkel: Találkozókat és beszélgetéseket szervezünk a túlélők és szemtanúk, valamint a jelenlévő fiatalok között.
  • Auschwitzi látogatás: Minen csoport együtt látogat el az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumba július 30.-án

krakkoprogram


Kik vehetnek részt?

Roma és nem roma aktivisták, ifjúsági vezetők, akik a roma közösségekben dolgoznak romákkal/ fiatalokkal. Olyan szervezetek tagjai, melyek az emlékezet, a holokauszt és az oktatás területén, a cigányellenesség, antiszemitizmus, rasszizmus leküzdésében aktív tevékenységet folytatnak.

Egyéb elvárások:

  • legyél motvált arra, hogy a romák és szintók ellen elkövetett népirtásról, valamint az emberi jogokról és a cigányellenesség leküzdéséről tanulj;
  • legyél motivált, hogy kompetenciáidat fejleszd a holokauszt-oktatás, antidiszkriminációs tevékenységek, emberi jogi oktatás és ifjúsági munka területén és nyitott arra, hogy tapasztalataidat megoszd a többi résztvevővel;
  • 18 és 30 év közötti életkor (kivételek külön elbíráslással lehetségesek);
  • a teljes programon részt tudj venni;
  • tudj angol vagy romani nyelven dolgozni, vagy szervezzétek meg a fordítást a magyarországi csoporton belül.

Költségek, részvételi díj/feltétel:
Az utazás költségeit (Budapest-Krakkó-Auschwitz-Budapest között) a Phiren Amenca magyarországi partnerei, a szállást és étkezést (Lengyelországban) pedig a ternYpe Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat és tagszervezetei fedezik. Az utazás busszal történik Budapestől, ahová saját költségeden kell eljutnod.

Jelentkezés menete:
Amennyiben szeretnél részt venni rendezvényünkön, töltsd ki ezt a jelentkezési lapot: https://goo.gl/forms/2cAjMh9uTyrD4r9F3  2018. június 28.-ig.

Amennyiben kérdésed van a rendezvénnyel kapcsolatban, írj emailt B. Hábel Géza csoportvezetőnek a g.habel@diverseyouthnetwork.eu címre.

 – forrás: http://phirenamenca.eu/dikh-he-na-bister-2018-jelentkezes-nemzetkozi-roma-holokauszt-megemlekezes-krakkoban-es-auschwizt-birkenauban-2018-julius-30-augusztus-3/

 

Jelentkezési határidő: szünidei étkezés (2018.06.04.)

Még lehet igényelni a nyári szünetre az ingyenes étkeztetést

2018. június 4.

A nyári vakáció első napjától, június 15-étől kezdődik a szünidei gyermekétkeztetés. Immár harmadik éve nem csak a nyári, hanem mind a négy iskolai szünetben igényelhetik a rászoruló gyermekek szülei az ingyenes étkeztetést.

Diákok szociális étkeztetése a nyári szünidőben  -Gilvánfán is

Diákok szociális étkeztetése a nyári szünidőben -Gilvánfán is

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rászoruló gyermekek napi egy tál meleg ételt kaphatnak az iskolai szünetben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akik még nem kérték az étkeztetést gyermekük számára, hogy a helyi önkormányzat jegyzőjénél továbbra is leadhatják igénylésüket.

A szünidei gyermekétkeztetés igénybe vételének lehetőségéről a települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőt, továbbá a kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget biztosít a szülő számára. Az EMMI tájékoztató levelet küldött a család- és gyermekjóléti szolgálatok, a települési és fővárosi kerületek jegyzői, valamint a kormányhivatalok kormánymegbízottjai számára.

Tavaly minden eddiginél magasabb létszámú rászoruló gyermekhez, és minden eddiginél több településre jutott el természetbeni ellátásként a nyári szünidőben a gyermekétkeztetés, országszerte közel 142 ezer gyermek kapott naponta egy tál meleg ételt a leghosszabb iskolai szünetben, így az intézkedés 11 ezerrel több rászorulót ért el, mint 2010-ben. Idén 6,67 milliárd forintot fordít a kormány szünidei gyermekétkeztetésre, mindez csaknem a háromszorosa a nyolc évvel ezelőtti gyermekétkeztetési támogatásnak, amely akkor 2,4 milliárd forint volt. Az ételek minősége is fontos, ezért a 2010-ben még 370 forintos egy adagra jutó támogatás 570 forintra emelkedett.

Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az iskolai szünetekben is biztosítva legyen a gyermekek számára a megfelelő étkezés. 2016 januárjától az önkormányzatoknak kötelezően gondoskodnia kell arról, hogy minden iskolai szünetben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára elérhető legyen ez a lehetőség.

(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

Az ormánságiakért állt ki az LMP (2018.05.30.)

Egyszülős családok nyaralási lehetőségei (2018.05.29.)

ERZSÉBET TÁBOR: NYÁRI CSALÁDI HÉTVÉGÉK

Családi pihenésre, kikapcsolódásra hívunk benneteket!

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány szervezésében alkalmanként 100 egyedül nevelő szülő, gyermek és nagyszülő vehet részt ingyenes nyári családi Erzsébet-tábori hétvégéken.
Azok jelentkezését várjuk, akik még nem voltak az idén családi hétvégén!
A visszaigazolás után, érkezési sorrendben töltjük fel a helyeket!

IDŐPONTOK
2018. június 15-17. (2 éjszaka) FELSZABADULT NÉHÁNY HELY
2018. június 22-24. (2 éjszaka) MEGTELT
2018. július 20-22. (2 éjszaka)
2018. július 27-29. (2 éjszaka)
2018. augusztus 17-19. (2 éjszaka)

FONTOS! A nyári hétvégék közül 1 időpontra tudsz jelentkezni, és jelenleg a júniusi jelentkezést nyitottuk meg!Érkezés: pénteken 14:00 órától lehetséges.
Távozás: a szobák elhagyása vasárnap legkésőbb 10:00 óráig szükséges!

 A szobák elhagyása után a családok a strandot még használhatják 19:00 óráig (de programokat már nem biztosítunk).
A családok részére szállás és ellátás biztosított az alábbi étkezések formájában:
– pénteken: uzsonna és vacsora
– szombaton: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora A tízórai a reggelinél, az uzsonna az ebédnél kerül átadásra.
– vasárnap: reggeli és hideg uticsomag.

HELYSZÍN: Zánkai Erzsébet-tábor (8251 Zánka, Külterület hrsz. 030/15.)
http://erzsebettaborok.hu/camp-locations/zankai-erzsebet-tabor/

RÉSZVÉTELI DÍJ:  Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány finanszírozza, a résztvevőknek nem kell fizetni.
Ez tartalmaz 2 éjszaka szállást, a napi ötszöri étkezést és a programokat. Az utazási költséget nem tartalmazza, azt minden család magának fizeti. (vonat, busz vagy gépkocsi – gépkocsi parkolás megoldott.)

KI JÖHET AZ EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐK KLUBJA ALAPÍTVÁNY SZERVEZÉSÉBEN?

  1. Egyszülős családokat várunk (lehet Anyuka+gyerek(ek) vagy Apuka+gyerek(kek) vagy Nagyszülő+gyerek(kek) vagy Szülő+Nagyszülő+gyerek(kek) – az egyszülős állapotot igazolni szükséges (családi pótlék igazolás, vagy válási dokumentum)

  2. FONTOS! Minden családban legalább egy gyermeknek igazoltan 1-11-ig osztályosnak kell lennie ez alapfeltétel!

  3. Jöhetnek bölcsis, ovis korú testvérek is (0-7 éves korig) vagy 18 évnél idősebb is testvérek is (amennyiben teljesül a 2-es pont!!!!!!)

  4. Jöhet nagyszülő is a szülő helyett vagy jöhetnek úgy is, hogy iskolás korú gyerek/ek + egy szülő + egy nagyszülő

PROGRAMOK
A hétvége a Balaton parti családi nyaralás jegyében zajlik.
A legfőbb vonzerőt a vizes programok, a strandolás és a sétahajókázás jelentik. Ezen kívül pénteken és szombaton a családokat az alábbi szórakozási lehetőségek is várják:
– hagyományos mesterségek bemutatása
– gyermek foglalkoztató
– babaszínház
– játszóház ugrálóvárral és óriás csúszdával
– kézműves foglalkozások – sportos aktivitások (falmászás, pingpong, íjászat, trükkös bicikli, hoverboard)
– játékterem (csocsó, flipper, Xbox, szimulátor)
– relaxációs szoba elsősorban az anyukák részére
– 15 perces frissítő masszázs (ruhában, speciális masszázs széken)
– erdei túra a Szent Balázs templomromhoz – csak gyakorlott túrázóknak ajánlott (túrabakancs, vagy vízálló, kényelmes sportcipő mindenképpen szükséges!)
– családi séta a tábor területén és a Balaton parton idegenvezetővel
– Haditechnikai Park (régi katonai járművek) egyéni látogatása
– csillagászati előadás
– családi koncert
– filmvetítés
– szombat este táncház, majd tini DISCO

A jelentkezés után munkatársaink részletes tájékoztatást küldenek a tudnivalókról.
A visszaigazolás után, érkezési sorrendben töltjük fel a helyeket!

Öngyilkos Ormánság (filmösszeállítás) 2018. 05. 28.

Ormánság – Az MMA Népművészeti Tagozatának szakmai tanulmányútja (2015)
-
 filmösszeállítás: 11′ 42″

 2015 október 3-4-én az MMA Népművészeti Tagozata szakmai tanulmányutat tett az egyik legismertebb magyar néprajzi táj, a Dráva-menti Ormánságban.
A valaha jómódú, népköltészetében, nyelvében nagyon gazdag múltú régió a 20. század húszas-harmincas éveiben főleg Kiss Géza kákicsi református lelkész és Kodolányi Gyula írásai révén az egykézése miatt híresült el – ahogy a filmben Andrásfalvy Bertalan mondja: öngyilkosságot követett el.

A film követi a Népművészeti Tagozat szakmai tanulmányútját, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató akadémikus, Szatyor Győző népi iparművész akadémikus és Rapp Ferenc építész pedig az Ormánság értékeiről, revitalizációs programjáról beszél.
Zene:
Ifj. Csoóri Sándor, Jánosi András, Petrás Mária.

271260_151120-szaporca
– forrás:
http://ormansagihistoria.blog.hu/2017/11/01/ormansag_az_mma_nepmuveszeti_tagozatanak_szakmai_tanulmanyutja#more13139994

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények.

A pünkösd – a húsvét és a karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.

A pünkösdi események

Pünkösd napján három fontos esemény történt: “a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője -, az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Forrás: mult-kor.hu


A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli – írták.

Mit mond Ferenc pápa?

Hozzátették: Ferenc pápa tanítása szerint “a Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról”.

Népszokások

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsúba tartó Boldogasszony zarándokvonat halad a Tatros völgyhídon Gyimesfelsőloknál 2016. május 13-án. MTI Fotó: Mohai Balázs


Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.

Jelentkezz! MESZESI TÁRSADALOMISMERETI TÁBOR (2018. augusztus 21-25.)

1. MESZESI TÁRSADALOMISMERETI TÁBOR
Pécs, 2018. augusztus 21 -25.

A társadalmi problémák iránt érdeklődő 14 – 35 éves korú fiatalok részére szervez tábort a pécsi székhelyű Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis (CSZMMB)

Pécs egyik, korábban a szénbányászathoz kötődő lakóterületén, Meszesen 2018. augusztus 21 – 25. között 20 fő bevonásával megrendezendő tábor célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a városrész történetével, a korábban elvégzett szociológiai vizsgálatok tapasztalataival, a terepmunka során pedig ismereteket szerezzenek ott élők helyzetéről, mindennapjairól, életkörülményeiről. További cél, hogy a tábor segítse megalapozni, előkészíteni a 2018. szeptembertől induló Meszesi Lakóterületi Népfőiskola Társadalomismereti Műhelyének szakmai munkáját.
11014896_950311381694049_7324611658533115100_n
fotó: illusztráció
– Gilvánfa, nyár és a 4 levelű lóhere

Az előadások, megbeszélések a Fund Művészeti Iskolában (Pécs, Pákolitz I. u.33), a terepmunkával kapcsolatos tevékenységek Meszes és Szabolcs városrészekben kerülnek lebonyolításra naponta 8.30 – 20 óra között. A résztvevők napi háromszori étkezését a szervezők biztosítják.

Jelentkezni a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és e-mailben történő visszaküldésével lehet, a határidő: 2018. május 30E-mail cím: pecsfund@gmail.com
jelentkezési lap
- További információ: a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis Irodájában (Pécs, Béri Balogh Á. .u. 3) Telefon: 30-3410489

Gilvánfaiakról az országos sajtóban (2018.05.14.)

A falvakban a közmunkaprogram hozott százezerszám szavazatokat a Fidesznek
MTI Fotó: Rosta Tibor

MTI Fotó: Rosta Tibor

 

Nemcsak a kistelepülések legszegényebbjei, de a falusi középosztály is hálás Orbán Viktornak a tömeges közmunkáért. A tudatos félelemgerjesztés és a választási ajándékként osztogatott Erzsébet-utalvány pedig végképp a Fidesz felé fordította a kistelepülések lakóit. Ungár Tamás riportja az ország egyik legszegényebb régiójából.

Hoffmann Antal 2013-ban megjósolta, hogy a közmunka-program a Fidesznek félmilliónál is több szavazatot hoz majd. Hoffmann a Baranya megyei Bezedek községben nőtt fel, később építésztechnikusként dolgozott, majd a rendszerváltás után sikeres vállalkozó volt Pécsen. 1998-ban, már nyugdíjasként, gyerekkori barátai kérésére elindult és nyert szülőfalujában a polgármester-választáson. Ezt követően 16 éven át fizetést nem kérve irányította, kiterjedt kapcsolatai révén látványosan szépítette a 260 lelkes Bezedeket.

Hoffmann 2013 őszén azért hívott fel, hogy elmondja: az évtizedek óta állástalan vagy csak rövid ideig foglalkoztatott bezedekiek örülnek a közmunkának. Hozzátette: egy évvel korábban a falu közfoglalkoztatottjai még háborogtak a kényszerűnek érzett és rosszul fizetett közmunka miatt, ám 10-15 hónap elteltével sokan rájöttek, hogy ez az állás – ha nem is főnyeremény – számos előnnyel jár, és kifejezetten hálásak a kormánynak.

Így lett a korábban utált közmunka általános siker a falvakban

A polgármester hívására elmentem Bezedekre és a szomszédos dél-baranyai falvakba, és több tucatnyi közmunkással beszélgettem. Szinte valamennyien Hoffmann szavait erősítették. Elmondták, hogy számtalanszor „becsapta őket az élet”. A közelben állást találni a rendszerváltáskor megszűnt üzemek és téeszek egykori betanított- és segédmunkásainak általában reménytelen volt, az átképzési tanfolyamokon tanított szakmákról pedig beigazolódott, hogy azokkal elhelyezkedni sehol sem lehet. Így azok nem nekik hoztak megélhetést, hanem a haszontalan oktatást adó vállalkozásoknak.

Visszatérő panasz volt, hogy ha egy cég mégis munkát ajánlott, akkor az egy-két év után bedőlt. Előfordult, hogy a vállalkozások csak addig alkalmazták az állástalanokat, amíg kaptak utánuk bértámogatást, ezt követően vagy leépítésre kerültek, vagy a piaci helyzetre hivatkozva csökkentették a bérüket. Esetleg nem állták már a buszbérlet árát, s így nem érte meg ingázni, hisz ezzel a minimálbérnél is kevesebb lett a tiszta jövedelmük.

Egyébként a cégek minimálbérre jelentették be őket – nemegyszer csak hatórás munkaidőre -, s ami afölött, „zsebbe” járt volna, azt gyakran nem, vagy csak részben fizették ki. Ráadásul az alkalmazók időnként nem fizették a tébét és a nyugdíjjárulékot. Sok cégnél a munkakörülmények is csapnivalók voltak, munkaruhát pedig szinte sehol se adtak.

A kudarcok miatt a kevés iskolával rendelkező falusi állástalanok már nem is igen kerestek maguknak munkát, inkább napszámot vállaltak.

Aztán jött a teljes foglalkoztatást ígérő közmunkaprogram, aminek eleinte kevesen örültek, hisz a napi nyolc óráért fizetett 49 ezer forint roppant kicsi pénznek számított. Ám a közmunkában nem kellett megszakadni (a napszámban néha igen), s a fizetés mindig pontosan megérkezett a számlájukra.

Ennyi pénzt addig 15-18 napi alkalmi munkával kerestek meg, az egész évet tekintve azonban többségüknek nem jött össze ennyi napszám havonta. Jól jött, hogy a közmunkások kaptak az önkormányzat általuk megművelt kertjéből krumplit, hagymát, zöldségeket, s ha több pénzt akartak, akkor a hétvégeken még vállaltak 4-8 nap alkalmi munkát, amiből összejött 15-30 ezer forint, így a korábbi napszámoskereset másfél-kétszeresét összehozták.

Mindannyian azt ismételgették, hogy lehetne több a bérük, ám stabilabb lett családjuk pénzügyi helyzete, mint korábban, amikor csak 2-3 hónapig volt közmunka, s az év nagyobb felében segélyre szorultak. Ezért egyre inkább szimpatizálni kezdtek az Orbán-kormánnyal.

A fentiek okán vélte úgy a bezedeki polgármester, hogy

a 250-300 ezer közmunkás és az ő felnőtt családtagjaik többsége a következő választáson a Fideszre szavaz. De nemcsak ők, mondta Hoffmann, hanem azok is, akik lenézték az állástalanokat, s akiket bosszantott, hogy a munkanélküliek 5-10 vagy akár 15-20 éve főként szociális segélyből élnek.

A több évtizedes munkaviszonnyal nyugdíjazott idősek és a faluból városba ingázó, szintén nem túl jól fizetett munkavállalók a közfoglalkoztatást úgy fogták fel, hogy Orbán végre dologra fogta az állástalanokat, s ez valamiféle elégtételt jelentett számukra.

A 2014-es és a 2018-as parlamenti választás egyértelműen azt bizonyította, hogy Hoffmann Antal prognózisa maradéktalanul bejött. A közmunkára utalt falvakban a helybéliek döntő, néhol túlnyomó többsége a Fidesz-KDNP pártszövetségre voksolt.

Zsarolás sem volt

Az ellenzéki politikusok és újságok sűrűn hangoztatták, hogy a közmunkások meg vannak félemlítve, azért szavaznak a Fideszre. Ez azonban a jelek szerint nem igaz. Az elmúlt napokban megkerestem több olyan falut, ahol létkérdés a közmunka. Az érintettekkel beszélgetve elmondható, hogy a közfoglalkoztatottak és családtagjaik nem azért támogatták a Fideszt, mert a párt emberei megzsarolták őket, hanem azért, mert attól féltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor – akárcsak 2010 előtt – újra kevesebben jutnak közmunkához.

„Örülünk, hogy van közmunka, ezért itt sokan szavaztak a Fideszre” – mondta a 900 lelkes Királyegyházán a 49 esztendős Kovács Jánosné. A szabadban végzett munkáktól erősen lepirult asszony elmondta, hogy egykor az Elcoteq-ben dolgozott, ám 2011-ben a finn tulajdonban lévő elektronikai cég pécsi üzemét bezárták. Utána hiába keresett munkát. Ha mégis talált, akkor nem volt olyan busz, amivel elfogadható idő alatt eljutott volna a munkába, s onnan haza. (A 6-7 ezer embert foglalkoztató Elcoteq bérelt buszokat küldött a dolgozóiért a baranyai falvakba.)

Kovácsné nem vállalja, hogy havi 100 ezer forintért naponta 12-13 órát távol legyen, inkább kiegyezik a közmunka biztosította 60 ezer forintos keresettel. Férje kamionos, s a házaspár négy gyermeke már felnőtt, így az asszony azért is vállalta a közmunkát, mert nem akart tétlenkedni. És mert ez az alkalmazás biztosítja az egészségügyi ellátást, és közelebb viszi őt a nyugdíjhoz.

A szomszédos falvakban, Gyöngyfán, Magyarmecskén, Magyartelken a közmunkásokat faggatva hasonló válaszokat kaptam.

Találkoztam több olyan közmunkással, aki 40-50 évesen belenyugodott, hogy ő ebből a státuszból megy majd nyugdíjba.

Sőt, olyannal is, aki úgy gondolta, az iskolát hamarosan befejező gyermeke számára egyfajta perspektíva a közmunka, legalább is addig, amíg a Fidesz van kormányon, mert a többi párt aligha fordítana ennyi pénzt a közfoglalkoztatásra.

Amíg nem volt közmunka, néha lopni kellett

A csak romák lakta, 400 lelkes Gilvánfán is hálásak a közmunkások a kormánynak. Ám ha valamelyikük állást kap, akkor ez a hála gyorsan olvadni kezd.

Az 55 esztendős Orsós Sándor is évekig közmunkás volt, ám két hónapja állása van egy pécsi karbantartó cégnél, s ott, ha vállal némi túlórát, akár 170-180 ezer forintot is megkeres. Orsósék öt gyereket neveltek fel, a párnak tizenkét unokája van, így a nagyapának lesz kire költeni hirtelen megugrott jövedelmét. Főleg, hogy a férfi gyermekei is közmunkára szorulnak.

„Nagyon haragszom a politikusokra! – fakad ki a férfi. – Hogy gondolják, hogy családos ember meg tud élni 60 ezer forintból?! Az semmi! Nem közmunka kellene, hanem olyan állások, amiből jut mindenre.”

Egy perccel később viszont elismeri, hogy amikor ő volt közmunkás, örült annak is: „Hogyne örültem volna?! Hét éve nem volt elég közmunka, ezért csak a húszezer forintos segélyem volt. Mit tehettem, lopnom kellett, hogy együnk. Becsuktak 13 hónapra. De ha az ember gyereke éhezik, akkor igenis lopni kell. A börtön után közmunkás lettem, és többé nem loptam. Az már óriási különbség volt, hogy húszezer helyett ötvenet kaptam.”

Hogy beszélgetünk, egyre népesebb társaság vesz minket körbe, s ők igazat adnak Orsós Sándornak abban, hogy a közmunka csekélyke fizetése már elég ahhoz, hogy az ember ne kényszerüljön a lopásra.

Bűnszövetkezet?

A gyöngyfai Németh István tajtékzik, amikor szóba hozom neki a közmunka-program szavazást befolyásoló hatását. A 67 esztendős férfi nyugdíjas, de tart nyolc tehenet, s a jószágok tejéből készített negyvenféle sajttal piacozik. Némethet 2014 októberében megválasztották faluja polgármesterévé, ám ő három hónappal később lemondott.

Az volt a terve, hogy néhány falubelijét elindítja a mezőgazdasági kistermelő pályán. Mindehhez megtalálta a forrást is, ám két hónap után azzal szembesült, hogy a kiszemelt gyöngyfaiak egyike se akarja feladni a biztos közmunkát a bizonytalan termelői jövőért.

Emellett azt látta, hogy a 140 lelkes község negyven közmunkása alig dolgozik. Lemondása előzményeit ekképp idézi fel:

„Sose találtam őket a munkahelyükön, s amikor kiszámoltuk, hogy egy ember mennyi árkot tisztít meg naponta, akkor kijött hét centi. Azt mondtam erre, hogy nem írom alá a jelenléti ívüket meg a teljesítményigazolásukat, mert ha megteszem, akkor okiratot hamisítok, és hűtlen módon bánok az állami forrásokkal. Ezért inkább lemondtam a polgármesterségről.”

A lépés nagy visszhangot váltott ki, ám egy polgármester sem követte Némethet. Pedig a faluvezetők is tudták, hogy a közmunka értéket nem hoz létre. Mikor megkérdeztem őket erről, elmondták többen, hogy

egy önkormányzati kertészet eladott terményekből származó bevétele a ráfordításnak alig 5-10 százaléka, s egy profi parkgondozó cég 4-5 emberrel megcsinálja azt, amit 40-50, a köztereket gondozó közmunkás.

„Azt, hogy a közmunkának nincs értéke, a közmunkások is tudják, és Orbán Viktor is tudja – állítja Németh István. – Nem igaz, hogy a közmunkások azért szavaznak Orbánra, mert hálásak a miniszterelnöknek, azért szavaznak rá, mert mindannyian tagjai egy bűnszövetkezetnek, s abból nem lehet kibeszélni. Azt játsszák, hogy munka folyik, holott nincs értékelhető munka, megszavazzák Orbánt, ő meg a saját érdekében tovább finanszírozza a semmittevést.”

Németh szélsőségesnek tűnő megközelítésében talán annak is szerepe van, hogy a férfi kisgazda színekben – a nincstelen, de elszánt falusiaknak kistermelői jövőt ígérve – elindult az idei parlamenti választáson a szigetvári körzetben, ám be kellett érje a voksok 0,18 százalékával. Saját falujában is csak három szavazatot kapott, míg a Fidesz-KDNP jelöltjét a helyiek 78 százaléka ikszelte be.

A migráns-propaganda és a nyugdíjkiegészítés tette fel a pontot az i-re

Noha a közmunka sokat hozott a Fidesznek a kistelepüléseken, az általam kérdezett falusi választók azt is bevallották, hogy rájuk sokkal erősebben hatott a migránsok iránt táplált félelem. A közszolgálati tévéből és rádióból tájékozódó emberek kétely nélkül elhitték, hogy az országot elárasztják a máskultúrájú menekültek, ha nem marad a Fidesz hatalmon.

Ugyancsak erősen hatott a megszólalók szerint a választásra időzített, 10 ezer forintos nyugdíjpótlék és a 12 ezer forintos fűtési hozzájárulás.

Egy idős férfi Királyegyházán azt ismételgette, hogy Gyurcsány elvette a 13. havi nyugdíjat, bezzeg Orbán adott tízezret. Mikor megkérdeztem, hogy ha a gazdaság teljesítménye annyira jó, mint ahogy Orbán Viktor állítja, akkor a kormány miért nem adta vissza a 13. havit? „Mert a Gyurcsány elvette” – felelte az idős ember.

Dél-Baranyában vannak olyan falvak, ahol hosszú ideje működnek kormányfüggetlen, konzervatív és liberális eszmei alapon álló civil szervezetek, amelyek sikeres jogsegélyszolgálatot és tanodát tartanak fenn. Utóbbiból halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jutnak el a szakmatanulásig, az érettségiig és a diplomáig.

Bár e szervezetek direkten nem politizálnak, a faluban mindenki tudja róluk, hogy merőben másképp vélekednek a világról, mint amit a kormánypropaganda harsog. Néhol már húsz éve jelen vannak ezek a szervezetek, s a helybéliek nagy tisztelettel övezik segítőiket. Ennek ellenére, ezek a civil körök nemigen módosították a falusi emberek választói magatartását, hisz ahol ezek az egyesületek ott vannak, ott is 70 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz április 8-án.

Ungár Tamás (Pécs)
- forrás:
https://atlatszo.hu/2018/05/14/a-falvakban-a-kozmunkaprogram-hozott-szazezerszam-szavazatokat-a-fidesznek/