| Alapadatok | |
| Pályázó neve: | GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
| Projekt megnevezése: | Megújuló életterek – Szegregált élethelyzetek felszámolása Gilvánfán |
| OP név: | EFOP |
| Pályázati kiírás megnevezése: | EFOP-2.4.1-16 – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA) |
| Projekt helyszíne (régió): | Dél-Dunántúl |
| Projekt helyszíne (megye): | Baranya |
| Projekt helyszíne (település): | Gilvánfa |
| Megítélt összeg: | 193 621 420 .- HUF |
| Támogatás aránya: | 100 % |
| Támogatási döntés dátuma: | 2018.06.18 |
| Forrás: | ERFA |
| Ország: | Magyarország |
| Beavatkozási kategória: | A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra, Nem alkalmazható, Nem alkalmazható, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Vissza nem térítendő támogatás |
| Uniós társfinanszírozási ráta: | 84,999998 – ERFA |
| Projekt összköltség: | 193 621 420 .- HUF |
A projekt összefoglalása
- Gilvánfa Baranya megye fejlődésben elmaradott dél-nyugati részén, a 6-os fő közlekedési útról leágazó, Szentlőrincet Sellyével, Vajszlóval összekötő úton fekszik, távolsága a baranyai megyeszékhelytől, Pécstől 35-, a kistérség központjától, Sellyétől 10-, Vajszlótól pedig 12 km.
A településen 100%-ban hátrányos helyzetű cigány lakosság él halmozottan hátrányos, szegregált élethelyzetben, súlyos peremfeltételek között. A szociális, foglalkoztatási, egészségügyi és kulturális, valamint infrastrukturális hátrányok mellett mára elavult állapotba került a lakásállomány jelentős része, amely miatt kritikus lakás és lakhatási körülmények jellemzők a településen. Az itt elhelyezkedő lakóingatlanok nagyobb részt régi építésű, kevéssé korszerű építési technológiák alkalmazásával készült épületek, amelyek komfortfokozata gyakran igen alacsony, számos esetben az egészséges lakhatás feltételeit sem biztosítják. Elmondható, hogy a lakhatási- és energiaszegénység közvetlen módon jelenik meg a településen.
A projektbe bevont célcsoport által lakott ingatlanokra jellemző az egy- és kétszobás lakások magas aránya, amely a benne lakók számát figyelembe véve nem csupán az ingatlanok túlzsúfoltságát mutatja, de a funkcionális helyiségek hiányosságára is utal. A költözéssel érintett háztartások által lakott ingatlanok több, mint felében mindössze két vagy három helyiségre tagolódik az épület, vagyis alapvető funkcionális helyiségek hiányoznak. A családok, háztartások számos esetben egy helyiségben oldják meg a háztartás viteléhez kapcsolódó feladatokat, mint a főzés, mosás, illetve ebben a helyiségben történik a tisztálkodás és gyakran hálóhelyiségül is szolgál ugyanez az osztatlan tér.
Az alacsony helyiségszám miatt szinte egyik ingatlanban sincs lehetőség a generációk elkülönülésére, illetve a különböző nemű és korú gyermekek számára önálló lakóhelyiség biztosítására. A lakások szinte mindegyikében ugyanaz a helyiség szolgál közösségi térként, intim térként és kiszolgáló térként egyaránt. A házak komfortfokozatukat tekintve az alacsony komfortfokozatú félkomfortos vagy komfort nélküli ingatlanok körébe tartoznak. A lakásállomány energetikai szempontból elavult, több háztartás közművekkel való ellátottsága nem megfelelő, nincs villany, vezetékes víz, vízöblítéses wc vagy fürdésre, tisztálkodásra alkalmas helyiség az épületeken belül.
A pályázati projekt Gilvánfa Önkormányzata EFOP-1.6.2. Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) konstrukció alapján benyújtott pályázatában közölt beavatkozásokat igyekszik kiegészíteni lakhatási és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításával.
– A lakhatási beruházások egyfelől 5 db új szociális bérlakás építésére, másfelől pedig 2 db meglévő, használt önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület bővítésére és felújítására irányulnak a marginalizált helyzetben lévő közösség tagjai lakhatási körülményeinek javítása, térbeli és társadalmi integrációja érdekében, lépcsőzetes mobilizáció alkalmazásával.
A kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés a lakóépületek és egyben a településrészek jobb elérhetőségét, a közlekedési feltételek javítását szolgálja meglévő útfelületek minőségének fejlesztésével.
A támogatást igénylő vállalja a kapcsolódó EFOP-1.6.2 ESZA konstrukció keretében bevont célcsoport minimum 20%-ának jelen projekt keretei közé történő bevonását, egyben lakhatási körülményeik javítását.A tervezett projekt közvetlen céljai, a felhívásban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, az alábbiak szerint foglalhatóak össze:
a.) Lakhatási körülmények javítása: meglévő szociális bérlakások felújítása és bővítése, energetikai mutatók javítása, energiahatékonyság fokozása, a háztartások nagyságához (lakók számához) igazított alapterületű és kialakítású (belső beosztású, elrendezésű) lakások létrehozása, fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása, a lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése, illetve ezek infrastruktúrájának biztosítása, valamint kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése.
b.) Környezeti infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése: az elmaradottság csökkentésével, az egészségre ártalmas környezet problémáinak kezelésével, élhető lakókörnyezet megteremtésével, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával segíti elő a társadalmi integrációt (útfelületek javítása, növényesítés, szeméttárolók kihelyezése révén).
A meglévő lakóépületek felújításával és bővítésével, a kapcsolódó közterület-fejlesztéssel és az új szociális bérlakások kialakításával lehetősége nyílik a településnek a fenntartható fejlődés jegyében olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek a korábbiakban – források híján – nem valósulhattak meg. A tervezett lakhatási célú beruházások az egyéni-, illetve családi életfeltételek javulása mellett hozzájárulnak a marginalizált, halmozottan hátrányos helyzetű közösség többségi társadalomba történő társadalmi integrációjához, valamint Gilvánfa fejlődéséhez egyaránt.
A településen 100%-ban hátrányos helyzetű cigány lakosság él halmozottan hátrányos, szegregált élethelyzetben, súlyos peremfeltételek között. A szociális, foglalkoztatási, egészségügyi és kulturális, valamint infrastrukturális hátrányok mellett mára elavult állapotba került a lakásállomány jelentős része, amely miatt kritikus lakás és lakhatási körülmények jellemzők a településen. Az itt elhelyezkedő lakóingatlanok nagyobb részt régi építésű, kevéssé korszerű építési technológiák alkalmazásával készült épületek, amelyek komfortfokozata gyakran igen alacsony, számos esetben az egészséges lakhatás feltételeit sem biztosítják. Elmondható, hogy a lakhatási- és energiaszegénység közvetlen módon jelenik meg a településen.
A projektbe bevont célcsoport által lakott ingatlanokra jellemző az egy- és kétszobás lakások magas aránya, amely a benne lakók számát figyelembe véve nem csupán az ingatlanok túlzsúfoltságát mutatja, de a funkcionális helyiségek hiányosságára is utal. A költözéssel érintett háztartások által lakott ingatlanok több, mint felében mindössze két vagy három helyiségre tagolódik az épület, vagyis alapvető funkcionális helyiségek hiányoznak. A családok, háztartások számos esetben egy helyiségben oldják meg a háztartás viteléhez kapcsolódó feladatokat, mint a főzés, mosás, illetve ebben a helyiségben történik a tisztálkodás és gyakran hálóhelyiségül is szolgál ugyanez az osztatlan tér.
Az alacsony helyiségszám miatt szinte egyik ingatlanban sincs lehetőség a generációk elkülönülésére, illetve a különböző nemű és korú gyermekek számára önálló lakóhelyiség biztosítására. A lakások szinte mindegyikében ugyanaz a helyiség szolgál közösségi térként, intim térként és kiszolgáló térként egyaránt. A házak komfortfokozatukat tekintve az alacsony komfortfokozatú félkomfortos vagy komfort nélküli ingatlanok körébe tartoznak. A lakásállomány energetikai szempontból elavult, több háztartás közművekkel való ellátottsága nem megfelelő, nincs villany, vezetékes víz, vízöblítéses wc vagy fürdésre, tisztálkodásra alkalmas helyiség az épületeken belül.
A pályázati projekt Gilvánfa Önkormányzata EFOP-1.6.2. Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) konstrukció alapján benyújtott pályázatában közölt beavatkozásokat igyekszik kiegészíteni lakhatási és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításával.
– A lakhatási beruházások egyfelől 5 db új szociális bérlakás építésére, másfelől pedig 2 db meglévő, használt önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület bővítésére és felújítására irányulnak a marginalizált helyzetben lévő közösség tagjai lakhatási körülményeinek javítása, térbeli és társadalmi integrációja érdekében, lépcsőzetes mobilizáció alkalmazásával.
A kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés a lakóépületek és egyben a településrészek jobb elérhetőségét, a közlekedési feltételek javítását szolgálja meglévő útfelületek minőségének fejlesztésével.
A támogatást igénylő vállalja a kapcsolódó EFOP-1.6.2 ESZA konstrukció keretében bevont célcsoport minimum 20%-ának jelen projekt keretei közé történő bevonását, egyben lakhatási körülményeik javítását.A tervezett projekt közvetlen céljai, a felhívásban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, az alábbiak szerint foglalhatóak össze:
a.) Lakhatási körülmények javítása: meglévő szociális bérlakások felújítása és bővítése, energetikai mutatók javítása, energiahatékonyság fokozása, a háztartások nagyságához (lakók számához) igazított alapterületű és kialakítású (belső beosztású, elrendezésű) lakások létrehozása, fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása, a lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése, illetve ezek infrastruktúrájának biztosítása, valamint kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése.
b.) Környezeti infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése: az elmaradottság csökkentésével, az egészségre ártalmas környezet problémáinak kezelésével, élhető lakókörnyezet megteremtésével, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával segíti elő a társadalmi integrációt (útfelületek javítása, növényesítés, szeméttárolók kihelyezése révén).
A meglévő lakóépületek felújításával és bővítésével, a kapcsolódó közterület-fejlesztéssel és az új szociális bérlakások kialakításával lehetősége nyílik a településnek a fenntartható fejlődés jegyében olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek a korábbiakban – források híján – nem valósulhattak meg. A tervezett lakhatási célú beruházások az egyéni-, illetve családi életfeltételek javulása mellett hozzájárulnak a marginalizált, halmozottan hátrányos helyzetű közösség többségi társadalomba történő társadalmi integrációjához, valamint Gilvánfa fejlődéséhez egyaránt.
