Tanodai támogatás… (2017.12.07.)

Soros ördögi terve: baba-mama klubok a hátrányos régiókban

Beindult a kormánypropaganda arra a hírre, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány 130 millió forintos támogatást nyújtott a pécsi az Emberség Erejével Alapítványnak. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, egyenesen azt vizionálta, hogy Soros György az általa támogatott civil szervezeteken keresztül kívánja befolyásolni az ország sorsát meghatározó választásokat (véleményünk itt). A pécsi civil szervezet két tagjával, Nyirati András elnökkel és Mester Zoltán kommunikációs vezetővel ültünk le beszélgetni, hogy mi áll a támogatás hátterében, illetve mivel foglalkozik az Emberség Erejével Alapítvány.

„Megszűntetek magyarnak lenni”

„Sokat gondolkodtunk, hogy mi lehet a következménye, ha együttműködésbe kezdünk a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (Open Society Foundations vagyis OSF)). Bennünk is felmerült, hogy ezt felhasználhatják politikai célokra, de ők a CEU-ügy után már számítottak rá” – kezdte a beszélgetést Nyirati. „Lehangoló látni, ahogy a sajtó egy része kezeli ezt az ügyet, például az M1 Híradónak elmondtam öt-hat kerek mondatban az álláspontomat, ezzel szemben a kész anyagban megjelent ebből egy mondat, meg egy szó, mindez beágyazva Macedóniázásba, Soros Györgyözésbe. Számomra az jött le mindebből, hogy bármit fel lehet használni, ha beleillik az adott tematikába és illeszkedik a célokhoz.”

Azt is hozzátette: arra nem csapott le senki, hogy nem regisztrálták magukat külföldről támogatott szervezetnek, mert arra ott volt a TASZ, az Ökotárs és a többiek, egy vidéki alapítvány nem ütötte meg az ingerküszöböt. Most, hogy lehet egyet sorosozni, már igen.

Van egy másik vetülete is a kormányzati offenzívának. Nyirati elmondta, hogy egyrészt olyan emberek keresték meg és bátorították, akikkel évek óta nem beszélt, másrészt viszont lehangoló üzeneteket is kaptak ismeretlenektől. „Megszűntetek magyarnak lenni és a legjobb lenne, ha elköltöznétek az országból” – és ez még a finomabb kommentek közül való volt. A tíz-húsz üzenet között voltak kifejezetten fenyegetőek, míg mások fel akarták világosítani arról, mi folyik az országban, ki az a Soros György, mire készül, s még azt a kérdés is feltették: Ettől az embertől akarnak pénzt elfogadni?

„Azt is megkaptam, mi lesz akkor, ha a muszlimok megerőszakolják a lányait, ami már abból a szempontból is érdekes, hogy miért fantáziál arról valaki, hogy megbecstelenítik a lányaim?” – mondta az alapítvány vezetője.
Mi a szegénység és a rasszizmus?

Óriási a kontraszt a feltételezések és a között, amivel az alapítvány valójában foglalkozik – mondta Mester Zoltán –, pedig nem kell sokat kattintani ahhoz, hogy kiderüljön: az elmúlt években milyen projekteken dolgoztak vagy dolgozott a közösség.

Az alapítvány az Amnesty International pécsi csoportjából nőtte ki magát, később viszont már úgy gondolták, hogy a saját lábukra állnak. „Azt találtuk ki a kezdetekkor, hogy egyrészt a hátrányos helyzetű embereknek esélykiegyenlítésre van szüksége, másrészt a többséggel, az átlagpolgárokkal is meg kell ismertetni a megoldandó problémákat, mert ha hiányzik a részükről a befogadás, akkor hiába hajtjuk végre a fejlesztő munkát.” Ezzel kapcsolatban Nyirati két példát is felhozott. A tanodájukban mélyszegénységben élő, többségében cigány származású gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a szüleivel együtt igyekeznek közösséget formálni, emellett pedig az iskolákat járják, ahol arról beszélgetnek a fiatalokkal, mi is az a szegénység, a rasszizmus, s mit lehet ezek ellen tenni.

Segítették a Pemel pécsi LMBTQ közösség megalakulását, ezzel párhuzamosan a meleg és leszbikus emberek életének nehézségeiről és a társadalom homofóbiájáról tartottak foglalkozásokat . 2008-ban kezdték el az oktatási projektjeiket az iskolákban, de mára a Pécsi Tudományegyetemen is megjelentek, pedagógusoknak, szociális munkásoknak tartanak továbbképzéseket.

2011 elején az Ifjúsági Klubot hoztak létre a ZION-ban (Zenész Ifjúsági Otthon), mert azt lehetett látni, hogy a Pécs szegényebb részei közé tartozó Gyárvárosban nagyon sok a szegény, kevés lehetőséggel rendelkező gyerek, aki csak teng-leng, s szerveztek nekik délutáni foglalkozásokat. Ez nőtte ki magát oda, hogy 2013-ban elkezdték az Élménytár Tanodát.

Később új tevékenységi körbe kezdtek, helyi ügyeket karolnak fel és lépéseket tesznek, ha valahol jogsértés tapasztalható. A TASZ segítsége révén elérték, hogy érdekérvényesítő szerepet is tudjanak vállalni jogsértések esetén. Ilyen ügy volt, amikor nem engedték beiratkozni a tanodásokat a Tudásközpontba és elérték a fennálló diszkriminatív gyakorlat megváltoztatását, de gyakran gyermek-, illetve szülőjogi beadványokkal is élnek, ha tapasztalnak bármilyen jogsértésre utaló jelet.

Miért éppen ők?

Az elmúlt időszakban más pécsi emberi jogokkal foglalkozó szervezetekkel is szorosabbra fűzték a kapcsolatot: szerveztek közös konferenciát és programokat, egyfajta kapocsként is működnek a civilek között. Nyirati András elmondta, Közösségfejlesztők Egyesületének egyik pécsi tagjával, Peták Péterrel, az egyetemen való közös munka során vetődött fel, hogy az alapítvány meghívásra kerül a Nyílt Társadalom Alapítványok pályázatára. Ez lett a most nagy vihart kavart vidéki civilek számára kiírt pályázat, amely révén a dél-dunántúli és észak-alföldi régióban mintegy 130 millió forintot osztanának szét civil kezdeményezések között.

Az Emberség Erejével Alapítvány lett a dél-dunántúli megvalósítója a programnak, mivel Nyirati szerint Budapesten felismerték: a fővárosból nem tudják azt felmérni a helyi szervezetek igényeit. Mint mondta, tudomása szerint közösségfejlesztő szakemberek javaslatára kereste meg őket az OSF, hogy vegyenek részt egy meghívásos pályázaton , aminek eredményeképp eldőlt hogy ők fogják ellátni ezt a feladatot. Ezt követően többkörös egyeztetések zajlottak és több pályázatot is be kellett adni. A folyamat szeptember közepére ért véget, akkor írták alá az együttműködési megállapodást. Akkor kristályosodott ki a mára már legendássá váló 500 ezer dolláros költségvetés, aminek a 80 százaléka a pályázati program és Erősödő Civil Közösségek néven kapott nyilvánosságot. Azóta felállt a stáb a regionális központokban, illetve a megyeszékhelyeken (Kaposváron, Szekszárdon és Pécsen) találkoztak a civilekkel, hogy kiderüljön milyen támogatásra lenne igény.

Elszabaduló fantáziák

November 30-án jött ki a pályázat, ami után elindult a soroslavina a sajtóban. Attól nem tartanak, hogy a negatív hírverés miatt kevesen pályáznának, folyamatosak a megkeresések. Ahogy az alapítvány elnöke fogalmazott, a civil szférában nem túl gyakran jelenik meg százmillió forint és a szervezetek számára fontosabb a munkájuk folytatása annál, minthogy azon lamentáljanak, ki nevezi sorosbérencnek őket.

„Azért lehet annyit fantáziálni arról, hogy a civilek milyen aknamunkát végeznek, mert az emberek nem igazán látják, mit is csinálnak. A kommunikációra már nem marad energia, jóval kevesebben dolgoznak egy ilyen szervezetnél, mint egy cégnél. A most induló projekt láthatóságára nagyon sok energiát szánunk majd a közösségi felületeken és a sajtóban.” Nyirati úgy gondolja: így látják majd az emberek, hogy ez a program nem a választási kampányba való beszállást jelenti, hanem mondjuk azt, hogy egy bölcsőde nélküli településen meg lehet szervezni egy baba-mama klubot a pénzbeli támogatásukkal.

Szerdán Páva Zsolt, Pécs polgármestere is beszállt a sorosozásba. A Rádió1-nek adott interjújában elmondta, egyáltalán nem tartja örömteli fejleménynek, hogy Soros 130 millió forinttal támogat egy pécsi alapítványt is. Szerinte nyilvánvaló, hogy ezzel a helyi választásba is be kíván avatkozni a milliárdos. Kijelentette, a milliói segítségével egy olyan központ jön létre Pécsett, ahol a Soros-terv megvalósításáért dolgoznak.
- Forrás: 
https://zoom.hu/hir/2017/12/07/soros-ordogi-terve-baba-mama-klubok-a-hatranyos-regiokban/

Comments are closed